Menü

Mi tesz minket egy munkahelyi közösség egyedi részévé?

A céges közösségek működését alapvetően az egyéni különbségek alakítják. Az igazi erőt az adja, amikor különböző szemléletek, energiák és háttérből hozott tapasztalatok állnak össze olyan hálózattá, amelyben mindenkinek megvan a helye. A kérdés mégis az, hogy mitől válunk valóban hasznossá és értékessé egy szakmai környezetben?

Illik pénzt adni karácsonyra?

A karácsony az ajándékozás, az összetartozás és a figyelmesség időszaka. Ebben az időszakban mindenki szeretné kifejezni szeretetét és megbecsülését szerettei felé, ám évről évre felmerül a kérdés: vajon illik-e pénzt adni karácsonyra, és ha igen, kinek, milyen formában és milyen összegben?

A megfelelési kényszer lélektana, avagy a belső elvárások csapdájában

A megfelelési kényszer a modern társadalom egyik leggyakoribb, mégis legtöbbször rejtve maradó lelki jelensége. Lényege, hogy az ember állandó belső nyomást érez arra, hogy mások elvárásainak megfeleljen, akkor is, ha ez a saját igényei, határai vagy jólléte rovására megy. Bár a köznyelv néha „kényszernek” nevezi, valójában nem kényszerbetegség, hanem egy szorongásból, önértékelési bizonytalanságból és korai tanult mintákból kialakuló működésmód.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Miért lehetünk hálásak az év végén?

Ahogy bekúszik a tél a mindennapokba, és a karácsonyi fények lassan visszaverik a sötétséget, érdemes megállni egy pillanatra. Nem kell nagy szavakat pufogtatni, csak végig gondolni, hogy mi az, amiért idén tényleg köszönettel tartozunk. Emellett fontos látnunk azt, hogy hogyan tudjuk úgy lezárni az évet, hogy legyen benne lélek, tartás és egy kis remény a jövőre nézve.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Miért érzi magát kimerültnek a huszonéves generáció?

Mai fiatalként furcsa kettősségben élünk, ugyanis egyszerre érezhetjük magunkat lendületesnek és megmagyarázhatatlanul fáradtnak. Mintha túl korán kellett volna felvennünk a „felnőtt” üzemmódot. Akár tetszik, akár nem, ez a hangulat nagyon is valós. A jelenség mögött pedig nem egyetlen ok áll, hanem egy egész korosztály társadalmi hangulata.

A tudatalatti lelki ereje

A tudatalatti fogalma hosszú ideje foglalkoztatja az embereket, hiszen egy nehezen megfogható, mégis rendkívül erős belső tartományról beszélünk. Bár működését gyakran misztikus jelenségekhez kötik, valójában nagyon is valós pszichológiai folyamatok sorozata. A tudatalatti olyan, mint egy csendben dolgozó háttérrendszer: állandóan figyel, értelmez, raktároz, és akkor is befolyásolja döntéseinket, amikor azt hisszük, teljesen tudatosan cselekszünk. Ebben rejlik valódi ereje. Nem harsány, nem irányít közvetlenül, mégis meghatározza életünk alapvető irányát.

A boka betegségeinek lelki háttere: a stabilitás, irány és önazonosság rejtett üzenetei

Az emberi test minden mozdulata mögött ott rejlik a lélek finom mintázata. A fizikai tünetek nem csupán biológiai folyamatok következményei, hanem gyakran annak a belső történetnek is a kivetülései, amelyet magunkban hordozunk. A boka, mint az egyensúly és irányváltás egyik legfontosabb szerve különösen érzékeny a pszichés terhelésekre. A testen betöltött szerepe szimbolikusan is jelentős: azt mutatja meg, milyen biztonsággal állunk a földön, mennyire merünk előre lépni, és hogyan viszonyulunk a saját életutunkhoz.

Nyugalom a rohanásban – így őrizheted meg a mentális egyensúlyod a mindennapokban

A modern életvitel tempója sokszor felülmúlja a szervezet alkalmazkodóképességét. A folyamatos információáradat, a munkahelyi nyomás és a teljesítménykényszer miatt egyre többen érzik úgy, hogy nehéz megtalálniuk a lelki egyensúlyt. Pedig a mentális egészség megőrzése nem luxus – hanem alapfeltétel ahhoz, hogy jól működjünk testileg és lelkileg egyaránt.

Digitális detox: amikor a csend lesz a legnagyobb luxus

Egyre többen kapcsolnak ki – szó szerint – hogy újra önmagukra találjanak. Reggel az első mozdulat: a telefon után nyúlunk. Ellenőrizzük az értesítéseket, görgetjük a híreket, belenézünk a közösségi médiába, és máris mások életében kalandozunk, mielőtt a sajátunkat egyáltalán elkezdtük volna.

Miért érdemes már ma lefoglalni a jövő évi nyaralást? Avagy mit jelent a „first minute”

Amikor az utazás gondolata megszületik, sokan hajlamosak az utolsó pillanatban dönteni. Azonban egyre többen tartják ésszerű stratégiának, hogy már jóval előre, akár a következő évre is lefoglalják álomnyaralásukat — ez a „first minute” megközelítés számos előnyt kínál.

Amikor a munkahelyen születik szerelmi kapcsolat

A legtöbben a munkahelyükön töltik napjuk nagy részét. Itt szocializálódnak, idegeskednek és oldanak meg problémákat olyan emberekkel, akiket nap mint nap látnak. Nem meglepő, hogy időnként a közös munka többé válik puszta alkalmi kapcsolódásnál. A határ a szakmaiság és a vonzalom között sokszor átjárható, ez bizonyos esetekben nagyon rosszul sül el, néha viszont egy életre szóló szerelem születik belőle.

A hála ereje, a mindennapok gyógyítója

Gondoltál már arra, hogy nem minden alapvető és hogy sokszor csak a negatív dolgokat veszed észre, pedig vannak jó dolgok is? Mennyire vagy a hálás azokért a dolgokért, amik történnek veled?

A csend, amely összeköt – Mindenszentek és Halottak napja

Ahogy az ősz lassan átszínezi a tájat, és a hűvös levegőben megjelenik a füst és a gyertyák illata, elérkezik az évnek az az időszaka, amikor megállunk egy pillanatra. November elején nem a rohanásé, nem a zajé a főszerep. A temetők fényei, a mécsesek pislákolása, a virágok halk üzenete mind-mind arról mesél, hogy az emlékezésben ott van az élet legmélyebb szeretete.

A rágógumizás titkai: stresszoldás vagy csak rossz szokás?

A rágógumizás napjaink mindennapjainak szerves része, és sokan úgy vélik, hogy nemcsak az éhség csillapítására szolgál, hanem a stressz csökkentésében is hatékony lehet. De vajon tényleg olyan jótékony hatású a rágózás, mint ahogy a közvélekedés tartja?

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?

Mennyibe kerül ma a városi kutyatartás?

Hazánk nagyobb településeinek parkjaiban és kávézóiban egyre több négylábú társ sétál pórázon. A látvány idilli, de a háttérben ott húzódik a valós kérdés, hogy vajon a városi kutyatartás napjainkban már luxusnak számít? Egy szőrmók fenntartása jelenleg havonta átlagosan 20–50 ezer forintba kerül, fajtától és életmódtól függően. A táp, az oltások, a bolha- és kullancsirtók, illetve a felszerelések ma már alapkiadásnak számítanak.

Kell-e ma bölcsőde a gyerekeknek?

A kérdés, hogy meddig érdemes egy babát a saját környezetében nevelni, ma már nem csak a családok pénztárcáján múlik. Társadalmi, munkahelyi, sőt, identitásbeli kérdés is jellemzi ezt a témakört. Egyre több fiatal szülőnek kell eldöntenie, meddig maradjon otthon a kicsivel. Sokan már kétéves kor körül beíratják a bölcsődébe, hogy közösségben fejlődhessen, miközben ők visszatérnek dolgozni.