Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

A jó hír, hogy ezúttal „kapunk” egy órát: amikor hajnali háromról kettőre állítjuk vissza az órát, egy órával tovább alhatunk. Sokak számára azonban az átállás nemcsak az órák átállítását jelenti. A szervezetünknek is szüksége van egy kis időre, hogy alkalmazkodjon az új napirendhez.

Miért van egyáltalán óraátállítás?

Az óraátállítás eredeti célja az volt, hogy jobban kihasználjuk a természetes világosságot, és ezzel energiát takarítsunk meg. A nyári időszámítás idején este tovább van világos, így később kapcsoljuk fel a lámpákat.

Az elmúlt években azonban egyre többen kérdőjelezték meg, hogy valóban szükség van-e erre a rendszerre. Az Európai Unióban hosszú ideje napirenden van az óraátállítás eltörlése, a kérdésben azonban a tagállamok nem jutottak végleges megállapodásra. Így továbbra is évente kétszer igazítjuk az óráinkat a nyári, illetve a téli időszámításhoz.

2026-ban tehát marad a megszokott rend: márciusban előre, októberben pedig visszaállítjuk az órákat.

Egy óra ide vagy oda, a szervezet megérzi

Bár egyetlen óra elsőre nem tűnik jelentős változásnak, a belső óránk számára már ez is számíthat. Az alvás-ébrenlét ritmusát elsősorban a fény és a rendszeres napi rutin szabályozza. Ha egyik napról a másikra megváltozik, mikor kelünk és mikor fekszünk le, néhány napig előfordulhat fáradtság, álmosság vagy éppen nehezebb elalvás.

A téli időszámításra való átállás ugyan általában könnyebben viselhető, mint a tavaszi, egyesek mégis érzékenyebben reagálnak rá. Különösen azok számára lehet kellemetlen, akiknek amúgy is rendszertelen az alvásuk.

A gyerekeknél is jelentkezhet átmeneti változás. Ha például valaki eddig hét órakor kelt, az átállás után a szervezete egy ideig akár úgy is érezheti, mintha hat óra lenne. Érdemes ezért nem az utolsó pillanatban alkalmazkodni.

Hogyan könnyítsük meg az átállást?

A legegyszerűbb módszer a fokozatosság. Az óraátállítás előtti napokban megpróbálhatunk néhány perccel korábban lefeküdni és felkelni. Fontos az is, hogy este ne töltsük az utolsó órákat erős képernyőfény mellett.

Reggel viszont érdemes minél hamarabb természetes fényhez jutni. Egy rövid séta, egy reggeli a szabadban vagy akár néhány perc az erkélyen is segíthet abban, hogy a szervezet könnyebben „beállítsa” a belső óráját.

A rendszeres étkezés, a mozgás és a megfelelő mennyiségű alvás szintén sokat számít. A hétvégi hosszabb alvás csábító lehet, de nem feltétlenül jó ötlet teljesen felborítani a megszokott ritmust.

És van még egy praktikus feladat: október 25-én ne felejtsük el átállítani azokat az órákat sem, amelyek nem teszik ezt meg automatikusan. A telefonok és számítógépek többsége már magától alkalmazkodik, de a falióra, az autó órája, a mikrohullámú sütő vagy éppen egy régebbi ébresztőóra könnyen „ott maradhat” a nyári időszámításban.

Meddig kell még állítgatnunk?

Egyelőre nem tudjuk pontosan megmondani, mikor ér véget az évente kétszeri óraátállítás. Bár az eltörlés gondolata időről időre újra előkerül, a végleges döntéshez európai szintű megállapodásra lenne szükség.

Így október 25-én továbbra is marad a jól ismert rituálé: egy órával visszaállítjuk az órákat, és hivatalosan is beköszönt a téli időszámítás. Legalább egy dolognak örülhetünk: azon a vasárnapon egy órával többet alhatunk.