5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz

Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb. A kiszolgáltatottság sokszor lassan épül fel, és nem mindig könnyű felismerni, hogy valaki éppen egy kizsákmányoló kapcsolat vagy élethelyzet csapdájába került.

Erre szeretné felhívni a figyelmet a Set Free Hungary, a Door of Hope, az Üdvhadsereg és a Névtelen Utak Alapítvány, akik együtt szervezik október 17-én az 5000 lépés az emberkereskedelem ellen elnevezésű figyelemfelhívó sétát a Magyar Női Alap támogatásával.

Nem csak az lehet áldozat, akit bezártak.

Az emberkereskedelemről gyakran élnek leegyszerűsítő elképzelések. Pedig az áldozatokat nem minden esetben fizikailag tartják fogva. A kizsákmányolás mögött sokszor manipuláció, megtévesztés, fenyegetés, zsarolás vagy érzelmi függőség áll.

Egy ígéret egy jobb életről. Egy kapcsolat, amely eleinte biztonságot jelent. Egy munkalehetőség, amelyről később kiderül, hogy egészen mást takar. Vagy éppen egy olyan élethelyzet, amelyben az érintettnek már nincs hová fordulnia.

Adrienn, a Névtelen Utak Alapítvány egyik vezetője választ ad a kérdéseimre:

Mit kell tudnunk az október 17-i „5000 lépés az emberkereskedelem ellen” kezdeményezésről, és mi a séta legfontosabb célja?
Adrienn: Ez egy 4 szervezet összefogásának köszönhetően megrendezett figyelemfelhívó séta. Sajnos a legtöbb ember még mindig nincs tisztában azzal, hogy a kizsákmányolás áldozatai köztünk élnek, illetve, hogy mennyire nehéz kilépni és új eletet kezdeni. Erre szeretnénk felhívni a figyelmet!

Mit jelent napjainkban a modern emberkereskedelem? Milyen formái vannak, és hogyan válhat valaki áldozattá?
Adrienn: Világszerte kb. 50 millió ember esik áldozatul napjainkban az emberkereskedelem valamely formájának: szexuális, illetve munka célú kizsákmányolás, bűncselekményre kényszerítés, kényszerházasság, gyerekkereskedelem. Ezek közül a magyar áldozatok esetében az első kettő jellemző. Szexuális kizsákmányolás áldozatainak esetében a “lover boy” szindróma a jellemző behálózási módszer - fiatal, diszfunkcionális családban vagy gyermekotthonban felnőtt, sérülékeny, bántalmazott lányokat csábítanak el fiatal, jóképű férfiak szerelmet hazudva. Pár hét után kiderül, hogy ez nem szerelem, hanem kihasználás: vagy ő maga kezdi futtatni, vagy eladja a lányt. Ez akár már 14-16 éves kortól előfordul. Másik tipikus módszer a hamis állásajánlatokkal való hitegetés: az áldozat gyakran akkor döbben rá, hogy ez nem az a munka, amire jelentkezett, amikor már egy idegen országban van, amelynek nem beszéli a nyelvét, elvették az iratait es embertelen körülmények között találja magát.

Milyen eszközökkel tartják az elkövetők kiszolgáltatott helyzetben az áldozatokat? Mekkora szerepe van a manipulációnak, megtévesztésnek, fenyegetésnek és zsarolásnak?
Adrienn: Az áldozatok egy részének fizikailag is korlátozva van a szabadsága: kontrollálják, nem mehet egyedül sehova. Ha már “megbíznak benne”, azaz eléggé betörik ahhoz, hogy engedelmeskedjen, szabadon mozoghat, de manipulációval, fenyegetéssel elérik azt, hogy ne is merje magáról elhinni, hogy ő képes lenne önállóan boldogulni. De az sem ritka, hogy a gyermekükkel zsarolják őket.

Miért olyan nehéz az áldozatoknak segítséget kérni vagy kilépni a helyzetükből, és milyen jelekre érdemes figyelnie a környezetüknek?
Adrienn: A fizikai és lelki kontroll miatt, és azért, mert elhiszik, hogy senki másnak nem számítanak. Ha például egy nevelő azt veszi észre, hogy a gyerek hirtelen drága dolgokkal állít haza, elkezdi megszakítani a kapcsolatot a környezetével, egy védőnő azt hallja, hogy az anyuka takarítani/táncolni/hostesskedni jár külföldre és hetekre eltűnik, vagy egy orvos/hivatali dolgozó azt tapasztalja, hogy állandóan kísérik az ügyfelét, nem tud vagy mer beszélni arról, hogy hol lakik, hol dolgozik. Ezek mind intő jelek. De az állásajánlatoknál is résen kell lenni: a túl magas fizetést és szállást ígérő, nyelvtudást nem igénylő munkahelyek legyenek gyanúsak.

Mikor, hol és hogyan lehet csatlakozni az október 17-i sétához, és mit üzennek azoknak, akik szeretnének részt venni?
Adrienn: Várunk mindenkit, aki szeretne tenni valamit a kihasználás ellen, de nem tudja, hogy hogyan tudna segíteni. Az például egy hatalmas segítség, hogy szolidaritást vállalunk az áldozatokkal: beismerjük, hogy ez egy probléma ma Magyarországon, elismerjük, hogy nem az áldozat a hibás, és empátiával, figyelemmel fordulunk azok felé, akik keresik a kiutat. Mert hisszük, hogy van kiút!

Október 17-én 13:30-kor gyülekezünk a H13-ban, és onnan indulunk egy sétára a Blaha Lujza, Rákóczi tér érintésével.

Az eseményre fontos, hogy előre regisztráljanak a résztvevők!

Ha egyetlen dolgot változtatunk meg a témával kapcsolatban, talán az legyen, hogy nem fordítjuk el a fejünket.

képek forrása: Névtelen Utak Alapítvány