Minden, amit a naptejekről tudni kell

A nyári időszak elengedhetetlen kelléke a naptej, amely ma már szinte minden háztartásban megtalálható. Sokan csak annyit tudnak róla, hogy megvéd a leégéstől, nézzük, hogyan is működik.

A naptejek mai összetétele mögött hosszú fejlődéstörténet és rengeteg tudományos kutatás áll. A megfelelő készítmény kiválasztása és helyes használata nemcsak a fájdalmas és veszélyes napégés megelőzésében fontos, hanem a bőr idő előtti öregedésének, és bizonyos bőrbetegségek kialakulásának kockázatát is csökkentheti. Már az ókori civilizációkban is használtak különféle természetes anyagokat erre a célra. Az egyiptomiak például rizskorpát, jázmint és más növényi kivonatokat alkalmaztak, míg a görögök és a rómaiak olajokkal kenték be a bőrüket. A modern naptej története azonban a 20. században kezdődött. Az első kereskedelmi forgalomban kapható napvédő készítmények a második világháború idején jelentek meg, amikor a trópusi területeken szolgáló katonák védelmére volt szükség.

Hogy miért is van erre kimondottan szükségünk? A Napból érkező ultraibolya (UV) sugárzás két fő típusa éri el a Föld felszínét, melyek komoly hatással vannak a bőrünkre is. Az UVA-sugarak mélyebbre hatolnak a bőrben. Elsősorban a bőr öregedéséért, a ráncok kialakulásáért és a rugalmasság csökkenéséért felelősek, viszont felhős időben és üvegen keresztül is elérik a bőrt. Az UVB-sugarak a bőr felső rétegeit károsítják, ezek okozzák a napégést, a bőrpírt és számos hosszú távú bőrkárosodást.

A korszerű naptejek célja, hogy mindkét sugárzástípus ellen megfelelő védelmet biztosítsanak. A naptejek összetétele gyártónként eltérő lehet, de általában több fontos összetevőcsoportból állnak. Összetevőiket tekintve két fő típusuk létezik, a kémiai és a fizikai szűrők. A kémiai vagy szerves szűrők elnyelik az UV-sugárzást, majd hővé alakítják azt. Előnyük, hogy könnyű állagú készítmények készíthetők velük, amik nem hagynak fehér réteget a bőrön.

Az ásványi vagy fizikai szűrők, például a cink-oxid és a titán-dioxid a bőr felszínén maradnak, és visszaverik vagy szétszórják a napsugarakat. Ezeket gyakran ajánlják érzékeny bőrűeknek és kisgyermekeknek. Sok naptej tartalmaz glicerint, aloe verát vagy más hidratáló összetevőket, amelyek segítenek megőrizni a bőr nedvességtartalmát. A naptejek csomagolásán gyakran szerepel az SPF rövidítés, amely az angol Sun Protection Factor, vagyis fényvédő faktor kifejezésből származik.

Az SPF azt mutatja meg, hogy a készítmény mennyire védi a bőrt az UVB-sugárzás okozta leégéstől. A megfelelő naptej kiválasztásakor több szempontot is érdemes figyelembe venni, mint például, hogy a csomagoláson szerepeljen, hogy UVA- és UVB-védelmet egyaránt biztosít. Magyarországi nyári körülmények között általában az SPF 30 vagy SPF 50 ajánlott. Strandolás vagy sportolás esetén előnyös a vízálló fényvédő, de ezek használata mellett is rendszeres újrakenés szükséges. A naptejet általában 15–30 perccel napozás előtt ajánlott felkenni, hogy megfelelően kifejthesse hatását. A fényvédő hatása az izzadás, fürdés vagy törölközés miatt csökkenhet. Általában kétóránként, illetve minden fürdés után ajánlott újrakenni.

A modern fényvédők tudományosan fejlesztett készítmények, amelyek segítenek megóvni a bőrt a nap káros hatásaitól. A megfelelő termék kiválasztása során érdemes figyelni az SPF-értékre, az UVA- és UVB-védelemre.