„Az én vezérem bensőmből vezérel”
Az önmagunk megismerésében már az is fontos előrelépés lehet, ha felismerjük függőségeinket, valamint azokat a gondolkodási sémáinkat, amelyek korlátozzák énünk pozitív kibontakozását. Tartsunk nagytakarítást lelkünkben is, a gondolataink között!
Természetesen a függőségnek is különböző fokozatai vannak, de összességében mindenképpen negatív hatással van az életünkre. (A szenvedélyesen űzött tevékenységi formák nem ide tartoznak, mivel azok hosszú távon pozitív hatással vannak ránk.) Nem csak szerfüggőség létezik, hanem számtalan olyan megnyilvánulása a függőségnek, melyet talán mások életében bírálunk, de saját magunk esetében észre sem veszünk.
Egyrészt nehezítheti lelkünket egy csomó félelem, melyek, ha eluralkodnak rajtunk, fóbiákká válnak. A fóbiák tehát nem mások, mint általános félelemérzeteink kivetülései. Egy általános félelemérzettel ugyanis nagyon nehéz szembenézni, de ha tárgyiasítjuk, akkor megteremtjük a kontroll látszatát. Persze valójában ez nem megoldás, hiszen attól még az alap félelem megmarad.

Ismerősek a következő mondatok: „nekem úgyse sikerülhet”, „ én nem kellek már senkinek”? Ez nem más, mint saját magunk búsba kötése, negatív valóságteremtés. A rögeszmés gondolataink leginkább jövőnkre hatnak, mivel a bekövetkező dolgoktól való félelmünk, aggódásunk egyben programozza is a rossz bevonzását.
És ott vannak még azok a rituálisan ismételgetett gondolatsorok, illetve cselevések is, melyekkel megint csak látszat kontrollt érhetünk el. A mániánkká válhat a tisztaság, a munka, vagy bármilyen cselekvés, melynek kényszeres végzése eltereli figyelmünket félelmeinkről, lelkünkben lakozó diszharmóniáról.
A függőség számtalan formában jelenhet meg életünkben, a probléma gyökere elsősorban nem a külső környezetben keresendő. Az önismeret, önbizalom és a meghittség hiánya mentén olyan látszat irányítást építünk ki védelmi vonal gyanánt, mely fóbiákkal, mániákus cselekvésekkel és rögeszmés gondolatokkal van kikövezve.
Nem könnyű a függőségek, félelmek útvesztőiben megtalálni belső harmóniánkat, benső irányítási rendszerünket. De érdemes próbálkozni, mert minden függőség korlátoz.
József Attila Levegőt! című verse egyszerűen, és utánozhatatlanul így fejezi ki ezt a lelki szabadságot: „Az én vezérem bensőmből vezérel!
Emberek, nem vadak -
elmék vagyunk! Szivünk, mig vágyat érlel,
nem kartoték-adat.
Jöjj el, szabadság! Te szülj nekem rendet,
jó szóval oktasd, játszani is engedd
szép, komoly fiadat!”
Fotó:
pixabay.com
A Föld ereje a talpunk alatt
A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.
Alumínium a szervezetben
Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.
Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?
A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.
A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után
A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.
Borogatás – alapvető, de tudod, hogyan kell?
Valószínűleg kevés olyan ember van a Földön, akinek semmilyen testrészét nem kellett még borogatni. Használjuk, ismerjük, de tudjuk, hogy mit és hogyan?