Menü

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük. A túlzott képernyőidő ugyanakkor számos egészségügyi kockázatot rejt magában, különösen a szemünk számára. Egyre több ember panaszkodik homályos látásra, szemfáradtságra vagy fejfájásra, amit a szakemberek gyakran digitális szemfáradtságként írnak le.

Hogyan hat a képernyő a szemre? Nézzük, mivel jár a folyamatos képernyőhasználat:
Csökkent pislogás: képernyő előtt hajlamosak vagyunk kevesebbet pislogni, emiatt a szemszárazság és irritáció gyakoribbá válik.
Kékfény-terhelés: a képernyők kékfénye fokozott terhelést jelent a retinának, ami hosszú távon hozzájárulhat a látásromláshoz és az alvászavarokhoz.
Folyamatos közelre nézés: a tartós közelre fókuszálás miatt a szemizmok fáradnak, ami homályos látást, fókuszálási nehézséget okozhat.

Jelek, amelyekre figyeljünk

Ha gyakori szemfáradás vagy égő érzés jelentkezik, esetleg homályos vagy kettős látás, fejfájás, főleg a homlok és a szemöldök környékén, nyaki és vállfájdalom a helytelen testtartás miatt.
Mit tehetünk a szemünk védelméért?

Van egy bizonyos 20-20-20 szabály: minden 20 perc képernyőhasználat után nézzünk legalább 20 másodpercig egy 20 méterre lévő tárgyra. Ez pihenteti a szemizmokat.
Pislogás tudatosítása: időnként emlékeztessük magunkat arra, hogy pislogjunk, így nedvesen tartva a szemet.
Megfelelő fényviszonyok: ne dolgozzunk teljes sötétben, de kerüljük a túl erős háttérvilágítást is.

Kékfény-szűrő használata: telefonon, számítógépen állítható a kékfény-szűrő, vagy használhatunk speciális szemüveget is.
Szemtorna: naponta néhányszor mozgassuk szemünket jobbra-balra, fel-le, majd fókuszáljunk felváltva közeli és távoli tárgyakra.
Rendszeres szemvizsgálat: évente legalább egyszer érdemes elmenni szemészhez, még akkor is, ha nincsenek panaszaink.

A képernyők használatát nem tudjuk teljesen kizárni az életünkből, de tudatos odafigyeléssel jelentősen csökkenthetjük a szem romlásának kockázatát. A digitális eszközök mellett a látásvédelem és a megelőzés kell, hogy hangsúlyt kapjon, hiszen a szemünk egészsége hosszú távon meghatározza életminőségünket

Amikor a kattintás nem véletlen – hogyan vesznek rá az online vásárlásra?

Az online térben szinte lehetetlen elkerülni a reklámokat. Böngészés közben, közösségi oldalakon, videók előtt vagy akár egy ártatlannak tűnő hírportálon is folyamatosan találkozunk velük.

A szívtájéki szúró érzés okai

A szívtájéki szúró érzés az egyik leggyakoribb panasz, amellyel a betegek orvoshoz fordulnak. Bár az érintettek első gondolata gyakran a szívinfarktus vagy valamilyen súlyos szívbetegség, a klinikai tapasztalatok azt mutatják, hogy a „szívszúrás” hátterében az esetek döntő többségében nem kardiológiai, hanem mozgásszervi, pszichés vagy emésztőrendszeri okok állnak.

A csoportos fitneszórák legfontosabb szabályai

A csoportos fitneszórák népszerűsége évről évre növekszik, hiszen motiváló közösségi élményt, szakértői irányítást és változatos edzésformákat kínálnak. Ahhoz azonban, hogy ezek az órák biztonságosak, hatékonyak és minden résztvevő számára élvezetesek legyenek, elengedhetetlen bizonyos alapvető szabályok betartása.

Flossing terápia, a gumiszalag ereje

A modern orvostechnológia egyre több rehabilitációs eszközzel dolgozik a legjobb eredmények elérésének érdekében, ilyen a flossing terápia is.

Hogyan növeljük a mentális erőnket: gyakorlatok és tippek a mindennapokra

Hogyan lehet magas a mentális erőnk? A mentális erő, vagy más néven pszichológiai ellenálló képesség, egyre nagyobb figyelmet kap napjaink rohanó világában. Nem csupán a stressz kezelésében segít, hanem abban is, hogy céljainkat kitartóan követhessük, konfliktusainkat konstruktívan oldhassuk meg, és életminőségünket javítsuk. De mi is az, ami meghatározza mentális erőnket, és hogyan lehet azt fejleszteni?