Menü

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

A hét folyamán városunkban Tamásiban több helyszínen és időpontban várják a bicikliseket a hagyományos Bringás Reggelivel, ahol a résztvevők finom falatok mellett találkozhatnak egymással és megoszthatják tapasztalataikat. Emellett kerékpáros ügyességi versenyt is szerveznek, amelyen a fiatalabb és tapasztaltabb bringások egyaránt kipróbálhatják tudásukat.

Mit jelent az Európai Mobilitási Hét?

Ha röviden szeretnék válaszolni, akkor azt mondanám: a fenntartható közlekedés ünnepét jelenti.

Minden év szeptember 16. és 22. között kerül megrendezésre az Európai Mobilitási Hét, amely a kontinens legnagyobb közlekedési szemléletformáló kampánya. A programsorozat célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát közlekedési módokra, a városi életminőség javítására, valamint a fenntarthatóságra.

A kezdeményezés 2002-ben indult az Európai Unió támogatásával, és mára több ezer európai város és település csatlakozik hozzá évről évre. A résztvevő helyszínek változatos programokkal – kerékpáros felvonulásokkal, bringás reggelikkel, autómentes napokkal, gyalogosbarát rendezvényekkel – hívják fel a lakosság figyelmét arra, hogy a városi közlekedésben sokszor van alternatívája az autóhasználatnak.

A kampány minden évben egy kiemelt tematikát is kap. Ennek keretében a városok külön figyelmet fordítanak például a biztonságos közlekedésre, a közösségi közlekedés fejlesztésére vagy éppen a kerékpár és a gyaloglás népszerűsítésére.

A Mobilitási Hét egyik legfontosabb eleme a szeptember 22-én megrendezett Autómentes Nap, amikor a városok egy része lezár bizonyos útszakaszokat az autóforgalom elől, és teret ad a gyalogosoknak, kerékpárosoknak, családi programoknak. Ez nemcsak szimbolikus gesztus, hanem lehetőség is arra, hogy az emberek megtapasztalják: más közlekedési formák is kényelmesek, gyorsak és környezetbarátak lehetnek.

Az Európai Mobilitási Hét tehát nem csupán egy rendezvénysorozat, hanem egy hosszú távú szemléletváltás része. Arra ösztönzi a lakosságot és az önkormányzatokat, hogy közösen tegyenek egy élhetőbb, tisztább, fenntarthatóbb városi környezetért.

Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell

Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.

„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa

Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?

Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?

Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.

Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században

A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.

Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?

Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?