A cukorbetegek életmódját, lakóhelyét és anyagi helyzetét is figyelembe veszi a kezeléshez a Medic Sphere

A diabetes Magyarországon népbetegségnek számít: a regisztrált cukorbetegek aránya a felnőtt népesség körében eléri a 10 százalékot. Körükben kétszer akkora a stroke és háromszor akkora a légúti megbetegedések kockázata, mint az egészséges lakosság körében. A betegszám emelkedésével járó egészségügyi kiadások pedig jelentős terhet rónak a hazai ellátórendszerre is  A diabetes hatékony kezelésében jelenthet segítséget a Budapesti Gazdasági Főiskola és a U1 Nonprofit Kft. közös, 406 millió forint Európai Uniós támogatásból megvalósult Medic Sphere, személyre szabott egészségügyi ellátást támogató megoldása, amely a Nemzetközi Diabetes Konferencián került bemutatásra.

„A cukorbetegek esetében az ideális – egészségügyileg, szociológiailag és gazdaságilag legjobb – kezelés sok esetben csak összetett környezeti vizsgálatokon keresztül választható ki. Viszont a beteg kórtörténetének átfogó ismerete, a különböző – táplálkozási, életvitelbeli – szempontok együttes kiértékelése nem várható el az orvosoktól a jelenlegi beteglétszámok és eszközpark mellett. A Medic Sphere informatikai megoldás figyelembe veszi a beteg lakóhelyét, családi állapotát, vagy akár jövedelmi hátterét, valamint képes összevetni a rendelkezésére álló több száz, a pácienséhez hasonló orvosi esetet és a kezelések eredményét is. A döntéstámogató megoldás amellett, hogy segíti az orvosokat a helyes diabeteskezelés megválasztásában, növeli a kórházak egészségügyi, gazdaságossági hatékonyságát is.” – mutatta be a Nemzetközi Diabetes Konferencián a Budapesti Gazdasági Főiskola és a U1 Nonprofit Kft. közös, mintegy 406 millió forint értékű, európai uniós támogatásból megvalósult fejlesztését, a Medic Sphere-t dr. Solt Katalin, a BGF tudományos rektorhelyettese.

A 2012-ben indult projekt során mintegy 9 221, járóbeteg-rendelésen résztvevő cukorbeteg 148 365 orvosnál tett látogatás adatait, 2 555 diabetesszel (is) diagnosztizált kórházi osztályon fekvő beteg egészségügyi információit dolgozták fel, illetve 600 beteg további személyes adatai megadásával is segítette a projektet. Így olyan, korábban nem ismert információkra is fény derült, mint hogy átlagosan mennyit tudnak, mennyit hajlandóak a betegek egy-egy hatékonyabb, de drágább gyógyszerre, életmódváltásra, diétára költeni.

Dr. Kardkovács Zsolt, a U1 Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója hozzátette: rendszer alapja egy rendkívül széleskörű szöveges, képi és videó adatokra (pl. műtéti felvételekre) is kiterjedő egészségügyi adatbázis. Ennek elkészítése során a projekt külön figyelmet szentelt arra, hogy informatikai eszközökkel biztosítsa a legszigorúbb adatvédelmi előírások betartását és betarthatóságát, így a jellemző betegutak a konkrét személyektől, esetektől függetlenül is vizsgálhatóvá váltak. Az adatbázis az egymástól időben vagy szakterületileg távol eső terápiák közötti összefüggések keresését is lehetővé teszi, ezáltal pedig eddig nem ismert összefüggések is felszínre kerültek. A műtéti felvételekből pedig egy szimulátor segítségével egy olyan orvosi környezet jött létre, amely segítségével műtétre készülő orvosok közel valós környezetben gyakorolhatják a beavatkozásokat.

A BGF és a U1 Nonprofit Kft. célja, hogy a projekt folytatásaként kísérleti jelleggel létrehozzák a Medic Sphere bevezetéshez szükséges, a háziorvos, a szakorvos, a szakápoló és a szociális gondozó munkáját komplex rendszerben összefogó, betegkezelési ellátási rendszert.  A kezelésoptimalizálásnak köszönhetően csökkenne a súlyos, szövődményekkel járó diabetes megbetegedések száma, míg az elmaradó egészségügyi kezelések, műtétek okozta költségcsökkenés és az egészségügyi személyzet munkaerő-optimalizálása az ellátórendszerre hatna pozitívan. 

Forrás:
Flow PR

Fotó:
pixabay.com