Menü

Hasznos, vagy haszontalan az orvosi pióca?

Az orvosi pióca egészen a 17. századig az orvosi kezelések alapját képezte, mivel segítségével alkalmazták az úgynevezett kivéreztetéses „gyógymódot”. Ez az orvosi gyakorlat nem éppen a gyógyulást szolgálta, ám később mégis hasznát vették a piócáknak a gyógyításban.

Az orvosi pióca egy olyan lapos állat, melynek mindkét végén tapadókorong található. A hátsó tapadókorongja segítségével mozog, míg az első tapadókorongban található fogaival végzi a vérszívást. Érdekes, hogy a pióca áldozatában véralvadásgátlót, hirudint választ ki, amely megakadályozza a seb bezáródását, illetve az állat érzéstelenítőt is termel, amely biztosítja a nyugodt táplálkozását a „mit sem sejtő” áldozat testéből.

Mivel régen a betegségek többségénél a „rossz vér” eltávolításában látták az egyetlen gyógymódot, az orvosok gyakran alkalmaztak orvosi piócát a vér leszívásához, ám ez általában nem gyógyulást eredményezett, hanem tovább rontotta a beteg állapotát. Egyébként sebek gyógyításánál és fertőző betegségek estén is használták ezt a módszert, egészen a 19. századig alkalmazták a piócával való vérleszívást.

Ahogy fejlődött a gyógyítás gyakorlata természetesen a piócával történő kezelésről is bebizonyosodott, hogy nem használ, sőt negatívan hat a betegek állapotára. Ugyanakkor mégsem haszontalan orvosilag a pióca, a rekonstrukciós sebészet területén kezdték el használni a 80'-as években. Izomzat, illetve bőrszövet átültetésekor, fontos hogy a seb körül helyreálljon a vérkeringés. A pióca segítségével elkerülhető a rögképződés a sérült területen, ráadásul a pióca nyálában található véralvadásgátló akkor is fenntartja a véráramot, ha az állatot már eltávolították.

Fotó:
pixabay.com

Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?

Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.

A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika

A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.

A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe

Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.

Két keréken az egészségért és a bolygóért

A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.

A digitális zaj ellen: 6 offline tevékenység, ami 2026-ban aranyat ér

A digitális túlterheltség, az állandó értesítések és a rövidülő figyelmi ciklusok hatására egyre több kutatás és gyakorlati trend mutat ugyanabba az irányba: az emberek tudatosan visszatérnek az analóg, offline tevékenységekhez.