Menü

Hasznos, vagy haszontalan az orvosi pióca?

Az orvosi pióca egészen a 17. századig az orvosi kezelések alapját képezte, mivel segítségével alkalmazták az úgynevezett kivéreztetéses „gyógymódot”. Ez az orvosi gyakorlat nem éppen a gyógyulást szolgálta, ám később mégis hasznát vették a piócáknak a gyógyításban.

Az orvosi pióca egy olyan lapos állat, melynek mindkét végén tapadókorong található. A hátsó tapadókorongja segítségével mozog, míg az első tapadókorongban található fogaival végzi a vérszívást. Érdekes, hogy a pióca áldozatában véralvadásgátlót, hirudint választ ki, amely megakadályozza a seb bezáródását, illetve az állat érzéstelenítőt is termel, amely biztosítja a nyugodt táplálkozását a „mit sem sejtő” áldozat testéből.

Mivel régen a betegségek többségénél a „rossz vér” eltávolításában látták az egyetlen gyógymódot, az orvosok gyakran alkalmaztak orvosi piócát a vér leszívásához, ám ez általában nem gyógyulást eredményezett, hanem tovább rontotta a beteg állapotát. Egyébként sebek gyógyításánál és fertőző betegségek estén is használták ezt a módszert, egészen a 19. századig alkalmazták a piócával való vérleszívást.

Ahogy fejlődött a gyógyítás gyakorlata természetesen a piócával történő kezelésről is bebizonyosodott, hogy nem használ, sőt negatívan hat a betegek állapotára. Ugyanakkor mégsem haszontalan orvosilag a pióca, a rekonstrukciós sebészet területén kezdték el használni a 80'-as években. Izomzat, illetve bőrszövet átültetésekor, fontos hogy a seb körül helyreálljon a vérkeringés. A pióca segítségével elkerülhető a rögképződés a sérült területen, ráadásul a pióca nyálában található véralvadásgátló akkor is fenntartja a véráramot, ha az állatot már eltávolították.

Fotó:
pixabay.com

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.