Menü

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

A könyvek révén más szemszögből láthatjuk a világot, ezáltal erősödik az empátiánk. Az olvasás a lelki egészségre is jótékony hatással van: kikapcsol, megnyugtat és feltölt. Különösen fontos, hogy a gyerekek már korán felfedezzék a könyvek varázsát, hiszen az így szerzett élmények életre szóló szeretetté válhatnak.

Miről szól az Olvasás Világnapja?

Az Olvasás Világnapja jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a könyvek és az olvasás fontosságára. Az olvasás nem csupán szórakozás, hanem kulcs a világ megértéséhez, a fantázia szárnyalásához és a személyiség fejlődéséhez. A szülők, pedagógusok és könyvtárosok közös felelőssége, hogy a gyermekekből olvasó felnőttek váljanak.

Hogyan is lehet ehhez hozzásegíteni a gyerekeket?

Egy útmutató szerint minden életkorban más és más típusú könyvek jelenthetik a megfelelő kaput az irodalom világába.

Az irodalom már a legkisebbeknél elkezdődik. Szakemberek szerint már magzati korban is érdemes dalokat, meséket, verseket hallgatni. A születést követően a 0–2 éves korosztály számára a mondókák, dalok, versek és az ölbéli játékok nyújtanak élményt. A kontrasztos képekkel ellátott könyvek, textil- és fürdőkönyvek, valamint a fotókönyvek segítik a világ felfedezését.

A 2–3 éves gyermekek számára már a rövid történetek, az állatokról és a körülöttük lévő világról szóló verses mesék, lapozgatók és böngészők jelentenek izgalmas kalandot. Fontos, hogy sok színes illusztráció kísérje az olvasást.

A 3–6 évesek életében a mondókák és találós kérdések mellett egyre fontosabbá válnak a mesék. Ebben az időszakban megjelennek az állatmesék, a formulamesék, majd 4 éves kortól az egyszerű szerkezetű, rövid fejezetes meseregények. 5 évesen már jöhetnek a tündérmesék is.

A 6–10 éves gyermekek fokozatosan önálló olvasókká válnak. A mesék mellett a gyerekregények, képregények, krimik, rejtvények és ismeretterjesztő könyvek is helyet kapnak a polcon. Az életkor előrehaladtával megjelennek a valós emberekről és állatokról szóló történetek, valamint a tudományos témák.

Mi a helyzet a kamaszokkal?

10 éves kor felett az ifjúsági regények és a kortárs problémákat feldolgozó művek válnak meghatározóvá. A fiatalok számára fontos, hogy olyan történeteket olvashassanak, amelyek az ő kérdéseikről – szerelemről, barátságról, közösségről – szólnak. A fantasy, sci-fi, krimi vagy a történelmi regények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasás élmény maradjon, ne kötelező feladat.

Miért fontos könyvet olvasni?

Az olvasás erősíti a szókincset, fejleszti a képzelőerőt és az érzelmi intelligenciát. A közös mesehallgatás vagy felolvasás pedig erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot. Ha gyermekkorban sikerül megszerettetni a könyveket, nagyobb az esély, hogy felnőttként is szívesen nyúlnak majd egy jó regény után.

Az Olvasás Világnapján üzenetem egyszerű: olvassunk együtt, és neveljünk olvasókat!

Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?

A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?

Megint visszaállítjuk az órákat – miért nem szűnt még meg az óraátállítás?

Hiába beszélünk évek óta arról, hogy ideje lenne eltörölni az óraátállítást, 2026 őszén még nem szabadulunk meg tőle. Október 25-én ismét eljön az a vasárnap, amikor hajnalban egy órával vissza kell állítani az órákat. Vagyis a nyári időszámítás után visszatérünk a téli időszámításhoz.

Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?

Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.

Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány

Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.

Miért szeretjük a horrorfilmeket?

Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?