Menü

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

A könyvek révén más szemszögből láthatjuk a világot, ezáltal erősödik az empátiánk. Az olvasás a lelki egészségre is jótékony hatással van: kikapcsol, megnyugtat és feltölt. Különösen fontos, hogy a gyerekek már korán felfedezzék a könyvek varázsát, hiszen az így szerzett élmények életre szóló szeretetté válhatnak.

Miről szól az Olvasás Világnapja?

Az Olvasás Világnapja jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a könyvek és az olvasás fontosságára. Az olvasás nem csupán szórakozás, hanem kulcs a világ megértéséhez, a fantázia szárnyalásához és a személyiség fejlődéséhez. A szülők, pedagógusok és könyvtárosok közös felelőssége, hogy a gyermekekből olvasó felnőttek váljanak.

Hogyan is lehet ehhez hozzásegíteni a gyerekeket?

Egy útmutató szerint minden életkorban más és más típusú könyvek jelenthetik a megfelelő kaput az irodalom világába.

Az irodalom már a legkisebbeknél elkezdődik. Szakemberek szerint már magzati korban is érdemes dalokat, meséket, verseket hallgatni. A születést követően a 0–2 éves korosztály számára a mondókák, dalok, versek és az ölbéli játékok nyújtanak élményt. A kontrasztos képekkel ellátott könyvek, textil- és fürdőkönyvek, valamint a fotókönyvek segítik a világ felfedezését.

A 2–3 éves gyermekek számára már a rövid történetek, az állatokról és a körülöttük lévő világról szóló verses mesék, lapozgatók és böngészők jelentenek izgalmas kalandot. Fontos, hogy sok színes illusztráció kísérje az olvasást.

A 3–6 évesek életében a mondókák és találós kérdések mellett egyre fontosabbá válnak a mesék. Ebben az időszakban megjelennek az állatmesék, a formulamesék, majd 4 éves kortól az egyszerű szerkezetű, rövid fejezetes meseregények. 5 évesen már jöhetnek a tündérmesék is.

A 6–10 éves gyermekek fokozatosan önálló olvasókká válnak. A mesék mellett a gyerekregények, képregények, krimik, rejtvények és ismeretterjesztő könyvek is helyet kapnak a polcon. Az életkor előrehaladtával megjelennek a valós emberekről és állatokról szóló történetek, valamint a tudományos témák.

Mi a helyzet a kamaszokkal?

10 éves kor felett az ifjúsági regények és a kortárs problémákat feldolgozó művek válnak meghatározóvá. A fiatalok számára fontos, hogy olyan történeteket olvashassanak, amelyek az ő kérdéseikről – szerelemről, barátságról, közösségről – szólnak. A fantasy, sci-fi, krimi vagy a történelmi regények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasás élmény maradjon, ne kötelező feladat.

Miért fontos könyvet olvasni?

Az olvasás erősíti a szókincset, fejleszti a képzelőerőt és az érzelmi intelligenciát. A közös mesehallgatás vagy felolvasás pedig erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot. Ha gyermekkorban sikerül megszerettetni a könyveket, nagyobb az esély, hogy felnőttként is szívesen nyúlnak majd egy jó regény után.

Az Olvasás Világnapján üzenetem egyszerű: olvassunk együtt, és neveljünk olvasókat!

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.