Az olvasás világnapját ünnepeljük!
- Dátum: 2025.09.08., 05:17
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- fejleszt, könyv, kreativitás, olvasás, szókincs, társadalmi részvétel, világnap
Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.
A könyvek révén más szemszögből láthatjuk a világot, ezáltal erősödik az empátiánk. Az olvasás a lelki egészségre is jótékony hatással van: kikapcsol, megnyugtat és feltölt. Különösen fontos, hogy a gyerekek már korán felfedezzék a könyvek varázsát, hiszen az így szerzett élmények életre szóló szeretetté válhatnak.
Miről szól az Olvasás Világnapja?
Az Olvasás Világnapja jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a könyvek és az olvasás fontosságára. Az olvasás nem csupán szórakozás, hanem kulcs a világ megértéséhez, a fantázia szárnyalásához és a személyiség fejlődéséhez. A szülők, pedagógusok és könyvtárosok közös felelőssége, hogy a gyermekekből olvasó felnőttek váljanak.
Hogyan is lehet ehhez hozzásegíteni a gyerekeket?
Egy útmutató szerint minden életkorban más és más típusú könyvek jelenthetik a megfelelő kaput az irodalom világába.
Az irodalom már a legkisebbeknél elkezdődik. Szakemberek szerint már magzati korban is érdemes dalokat, meséket, verseket hallgatni. A születést követően a 0–2 éves korosztály számára a mondókák, dalok, versek és az ölbéli játékok nyújtanak élményt. A kontrasztos képekkel ellátott könyvek, textil- és fürdőkönyvek, valamint a fotókönyvek segítik a világ felfedezését.
A 2–3 éves gyermekek számára már a rövid történetek, az állatokról és a körülöttük lévő világról szóló verses mesék, lapozgatók és böngészők jelentenek izgalmas kalandot. Fontos, hogy sok színes illusztráció kísérje az olvasást.
A 3–6 évesek életében a mondókák és találós kérdések mellett egyre fontosabbá válnak a mesék. Ebben az időszakban megjelennek az állatmesék, a formulamesék, majd 4 éves kortól az egyszerű szerkezetű, rövid fejezetes meseregények. 5 évesen már jöhetnek a tündérmesék is.
A 6–10 éves gyermekek fokozatosan önálló olvasókká válnak. A mesék mellett a gyerekregények, képregények, krimik, rejtvények és ismeretterjesztő könyvek is helyet kapnak a polcon. Az életkor előrehaladtával megjelennek a valós emberekről és állatokról szóló történetek, valamint a tudományos témák.
Mi a helyzet a kamaszokkal?
10 éves kor felett az ifjúsági regények és a kortárs problémákat feldolgozó művek válnak meghatározóvá. A fiatalok számára fontos, hogy olyan történeteket olvashassanak, amelyek az ő kérdéseikről – szerelemről, barátságról, közösségről – szólnak. A fantasy, sci-fi, krimi vagy a történelmi regények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasás élmény maradjon, ne kötelező feladat.
Miért fontos könyvet olvasni?
Az olvasás erősíti a szókincset, fejleszti a képzelőerőt és az érzelmi intelligenciát. A közös mesehallgatás vagy felolvasás pedig erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot. Ha gyermekkorban sikerül megszerettetni a könyveket, nagyobb az esély, hogy felnőttként is szívesen nyúlnak majd egy jó regény után.
Az Olvasás Világnapján üzenetem egyszerű: olvassunk együtt, és neveljünk olvasókat!
Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.
Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.
Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.
Kollégiumi élet – az első nagy lépés az önállóság felé

Egy szülő életében vannak pillanatok, amelyek egyszerre töltenek el büszkeséggel és meghatottsággal. Ilyen, amikor a gyerek kirepül a családi fészekből – akár csak hét közben – és beköltözik a kollégiumba. Ez a lépés nemcsak a gyermek, hanem az egész család életében mérföldkő.
Mit csinál egy parfümőr? – Az illatok mesterségének titkai

A parfümőr olyan szakember, aki illatokat tervez, készít és fejleszt. A munkája egyszerre tudományos és művészi: jól kell értenie a különféle illatanyagok kémiai tulajdonságaihoz, miközben kreatív érzékkel kell megalkotnia egyedi illatkompozíciókat.