Az olvasás világnapját ünnepeljük!
- Dátum: 2025.09.08., 05:17
- Martinka Dia
- képek:pixabay
- fejleszt, könyv, kreativitás, olvasás, szókincs, társadalmi részvétel, világnap
Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.
A könyvek révén más szemszögből láthatjuk a világot, ezáltal erősödik az empátiánk. Az olvasás a lelki egészségre is jótékony hatással van: kikapcsol, megnyugtat és feltölt. Különösen fontos, hogy a gyerekek már korán felfedezzék a könyvek varázsát, hiszen az így szerzett élmények életre szóló szeretetté válhatnak.

Miről szól az Olvasás Világnapja?
Az Olvasás Világnapja jó alkalom arra, hogy felhívjuk a figyelmet a könyvek és az olvasás fontosságára. Az olvasás nem csupán szórakozás, hanem kulcs a világ megértéséhez, a fantázia szárnyalásához és a személyiség fejlődéséhez. A szülők, pedagógusok és könyvtárosok közös felelőssége, hogy a gyermekekből olvasó felnőttek váljanak.
Hogyan is lehet ehhez hozzásegíteni a gyerekeket?
Egy útmutató szerint minden életkorban más és más típusú könyvek jelenthetik a megfelelő kaput az irodalom világába.
Az irodalom már a legkisebbeknél elkezdődik. Szakemberek szerint már magzati korban is érdemes dalokat, meséket, verseket hallgatni. A születést követően a 0–2 éves korosztály számára a mondókák, dalok, versek és az ölbéli játékok nyújtanak élményt. A kontrasztos képekkel ellátott könyvek, textil- és fürdőkönyvek, valamint a fotókönyvek segítik a világ felfedezését.

A 2–3 éves gyermekek számára már a rövid történetek, az állatokról és a körülöttük lévő világról szóló verses mesék, lapozgatók és böngészők jelentenek izgalmas kalandot. Fontos, hogy sok színes illusztráció kísérje az olvasást.
A 3–6 évesek életében a mondókák és találós kérdések mellett egyre fontosabbá válnak a mesék. Ebben az időszakban megjelennek az állatmesék, a formulamesék, majd 4 éves kortól az egyszerű szerkezetű, rövid fejezetes meseregények. 5 évesen már jöhetnek a tündérmesék is.
A 6–10 éves gyermekek fokozatosan önálló olvasókká válnak. A mesék mellett a gyerekregények, képregények, krimik, rejtvények és ismeretterjesztő könyvek is helyet kapnak a polcon. Az életkor előrehaladtával megjelennek a valós emberekről és állatokról szóló történetek, valamint a tudományos témák.
Mi a helyzet a kamaszokkal?

10 éves kor felett az ifjúsági regények és a kortárs problémákat feldolgozó művek válnak meghatározóvá. A fiatalok számára fontos, hogy olyan történeteket olvashassanak, amelyek az ő kérdéseikről – szerelemről, barátságról, közösségről – szólnak. A fantasy, sci-fi, krimi vagy a történelmi regények mind hozzájárulnak ahhoz, hogy az olvasás élmény maradjon, ne kötelező feladat.
Miért fontos könyvet olvasni?
Az olvasás erősíti a szókincset, fejleszti a képzelőerőt és az érzelmi intelligenciát. A közös mesehallgatás vagy felolvasás pedig erősíti a szülő-gyermek kapcsolatot. Ha gyermekkorban sikerül megszerettetni a könyveket, nagyobb az esély, hogy felnőttként is szívesen nyúlnak majd egy jó regény után.
Az Olvasás Világnapján üzenetem egyszerű: olvassunk együtt, és neveljünk olvasókat!
Kutyák ovisa és szállodája – minden, amit a napközikről és panziókról tudni kell
Ha valaha is előfordult, hogy egész nap dolgozott, és közben azon gondolkodott, vajon mihez kezd otthon egyedül a kutyája, akkor érdemes megismerkednie a kutyanapközi és kutyapanzió szolgáltatásokkal. Ezek a lehetőségek kifejezetten azoknak a gazdiknak szólnak, akik szeretnék biztosítani kedvencük számára a megfelelő gondoskodást és társaságot akkor is, amikor éppen nem tudnak velük lenni.
„Hygge” – a dánok boldogságának egyik kulcsa
Ahány nép, annyi szokás, legyen az gasztronómia, orvoslás, vagy életfelfogás. A dánok ezutóbbiban kifejezetten jók, de hogyan csinálják?
Óraátállítás – kinek áldás, kinek átok?
Október végén ismét elérkezik az idő, amikor egy órával visszaállítjuk a mutatókat, és ezzel hivatalosan is átlépünk a téli időszámításba. Sokan örülnek a plusz egy óra alvásnak, de a valóságban ez a látszólag apró változás sokkal több szervezetet megvisel, mint gondolnánk.
Hétköznap vagy mindennap? A munkarendek harca a 21. században
A modern multi cégek korszakában egyre több vita bontakozik ki arról, hogy melyik beosztás szolgálja jobban az ember és a gazdaság érdekeit. A klasszikus, állandó 8–4 és 9–5 rendszer, vagy a rugalmasabb, akár hétvégi műszakokat is magába foglaló struktúra. Bár mindkettő ugyanarra a 8 órára épül, a különbség nemcsak az órák számában, hanem az életstílusban és a mentális hatásokban is rejlik.
Miért kedveljük azt, amit ismerősnek érzünk?
Nap mint nap információk milliói bombáznak bennünket. Hírek, reklámok, arcok, dallamok, bejegyzések és üzenetek váltják egymást a szemünk előtt. A legtöbbre talán nem is figyelünk tudatosan, mégis beépülnek a fejünkbe. Azonban miért van az, hogy egy idő után elkezdünk kötődni azokhoz a dolgokhoz – akár egy tárgyhoz, egy emberhez vagy épp egy zenéhez –, amelyek rendszeresen felbukkannak a mindennapokban?