Vigyázat, holdkóros vagyok!
- Dátum: 2014.02.08., 22:38
A szomszéd fiú, a második emeleti panellakásból a párnájával, paplanjával együtt útnak indult éjszaka. Senkinek nem tűnt fel a réveteg fiatalember, aki a haverjáék házáig meg sem állt. Ott felcipelte az ágyneműjét a harmadikra, lerakta az ajtó elé, becsöngetett, aztán hazament. Befeküdt az ágyába, majd reggel arra ébredt, hogy fázik. Nem volt mivel takaróznia.
A bevezetőben említett történet megtörtént, valós. A szomszéd fiú ugyanis alvajáró volt. Ettől fogva persze a szülei mindenféle óvintézkedést bevezettek, nehogy megismétlődjék az eset.
Az alvajárók legtöbbször ártalmatlanok, csak ritkán fordul elő, hogy erőszakossá, agresszívvá válnak a módosult tudatállapotban. Sokszor mindössze egyszerű cselekvést végeznek, felülnek, járnak-kelnek a lakásban, de előfordulhat, hogy ezeknél bonyolultabb, összetettebb tevékenységet csinálnak, mondjuk megfőznek, és esznek is belőle, vagy autót vezetnek, esetleg rendet raknak, pakolásznak. Hajmeresztő szituációkba is belebonyolódhatnak a holdkórosok, ám épp ezért hirtelen tilos őket felébreszteni, mindig csak óvatosan, finoman próbáljuk magukhoz téríteni őket.
A statisztikák szerint ötven felnőttből egyet érint az alvajárás, de a gyerekeknél sokkal gyakoribb ez a probléma. Általában a fiatalok ki is növik, míg a felnőttek esetében az állandó stressz, a fáradtság, vagy különböző gyógyszerek hozhatják ki a holdkórosságot.
Ha esetleg a párunk, vagy a csemeténk alvajáró, akkor szereljünk fel csengőt a hálószoba ajtajához, hogy felriadjunk, amikor útnak indulnának. Érdemes kulcsra zárva tartani az ajtót, az erkélyajtót különösen, s az ablakokat, mert hasonló balesetek már előfordultak. Egy alkalommal például valaki kisétált a második emeleti ablakán, azonban csodával határos módon sértetlenül megúszta a balesetet. Amikor alvajáráson kapjuk a családtagunkat, próbáljuk meg finoman visszaterelni az ágyába, de ha valami tevékenységet végez, akkor inkább próbáljuk meg felébreszteni.
Anterográd amnézia, amikor a jelen nem válik emlékké
Az emberi emlékezet az identitásunk, személyiségünk és mindennapi működésünk egyik alapvető pillére. Emlékeink segítségével kapcsoljuk össze a múltat a jelennel, értelmezzük tapasztalatainkat, és alakítjuk jövőnket. De mi történik akkor, amikor az agy elveszíti azt a képességét, hogy az új élményeket tartós emlékekké alakítsa? Ezt a neurológiai jelenséget nevezzük anterográd amnéziának.
A lelki bántalmazás láthatatlan pszichológiája
A bántalmazás nem mindig jár kiabálással, fenyegetéssel vagy fizikai erőszakkal. Néha éppen a csend válik a legfájdalmasabb fegyverré. A kimondatlan szavak, a szándékos elutasítás, az érzelmi megvonás és a következetes semmibevétel olyan mély lelki sebeket okozhatnak, amelyek kívülről láthatatlanok. A pszichológia ezt a jelenséget többek között érzelmi bántalmazásként, illetve büntető hallgatásként (silent treatment) írja le.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.