Menü

Hősök napja és a hétköznapi hősök

A Hősök Napja alkalmából 2025. május 25-én, vasárnap volt, megemlékezést tartottak Budapesten, a Hősök terén és szerte az országban. A magyar hősök emlékünnepét május utolsó vasárnapján tartják azokra a magyar katonákra és civilekre emlékezve, akik az életüket áldozták Magyarországért. Az ünnepen általában koszorúzási megemlékezést tartanak országszerte.

Hősök nem csupán a csatatereken születnek, és nemcsak az a hős, akinek a nevével a történelemkönyvek lapjain találkozunk. A hős olyasvalaki, aki egy adott szituációban átlagon felüli jellemvonásokról, rendkívüli képességekről tesz tanúbizonyságot, és különleges tetteket hajt végre.

Ha arra gondolunk, hogy valaki hősként viselkedik, vagy hősként emlegetik, általában egy sor tulajdonság van, amelyek jellemzik az illetőt: bátor, legyőzi a félelmet, kitartó, nem ijed meg az akadályoktól, elszánt, eltántoríthatatlan, céltudatos, hajlandó küzdeni, hallgat a szívére.

„Az igazi hős nem Superman vagy Batman

a csoda ott él benned és bennem

nem kell, hogy megmentsd az egész világot

megteszik úgyis sok filmben a sztárok” - énekli Deniz a Csoda című dalában.

Kik is azok a hétköznapi hőseink? Kik a hősök ma, kiket lehet hősnek nevezni?

A hétköznapi hősök kifejezés olyan emberekre utal, akik a mindennapokban – gyakran észrevétlenül vagy hivatalos elismerés nélkül – hősies tetteket hajtanak végre. Véleményem szerint az igazi hétköznapi hősök például a tanárok, akik extra energiát fektetnek a diákjaik támogatásába, de mindenképp említem az egészségügyi dolgozókat, egyenruhásainkat, mentőket, rendőröket, tűzoltókat, akik éjjel-nappal segítenek másokon.

Szememben mindig is hősök az önkéntesek, akik idejüket és energiájukat mások megsegítésére fordítják, legyen az segítő egy állatmenhelyen, idősotthonban, nyári gyerektáborban vagy frissítő egy futóversenyen, de hős egy szomszéd vagy barát is, akik segítenek a bajban lévőkön, vagy akár egy átlagos ember, aki például megáll segíteni egy balesetnél vagy megment egy állatot.

Hős a szememben egy véradó is, hiszen ők is életet mentenek egy véradással.

A hétköznapi hős kifejezés mögötti gondolatom az, hogy nem csak a filmekben vagy hírekben szereplő emberek lehetnek hősök – sokszor azok a legnagyobb hősök, akik csendben, a figyelem középpontját kerülve teszik jobbá a világot.

Mi teszi a hétköznapi hősöket igazán különlegessé?

Az, hogy csendben, észrevétlenül végzik el azt, amit mások talán nem mernek, nem akarnak vagy nem tudnak megtenni. Ők azok, akik a mások számára apróságnak tűnő dolgokat megteszik, mint például segítenek egy idős szomszédnak bevásárolni, vagy valaki más fáradságos munkáját dicsérve segítenek abban, hogy a másik is jobban érezze magát.

A hétköznapi hősök azok, akik nem kérnek elismerést, mégis cselekedeteikkel megváltoztatják a világot. A hétköznapi hősök azok az emberek, akik az élet apró pillanataiban, látszólag jelentéktelen döntésekkel és cselekedetekkel képesek hatalmas változásokat elérni. Nem hordanak Superman köpenyt, és nem keresnek reflektorfényt, mégis mindennapi tetteikkel, bátorságukkal és emberségükkel újra és újra bebizonyítják, hogy a valódi hősiesség nem a nagy tettekben, hanem az egyszerű, tiszta szándékokban rejlik.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.

Generációk találkozása a munkahelyen

A modern multinacionális vállalatok sokszor válnak különböző életkorú személyek találkozóhelyévé. Ma már nem ritka, hogy egy irodában X, Y és Z generációs munkavállalók dolgoznak együtt, akik mindannyian más elvárásokkal, értékekkel és kommunikációs szokásokkal rendelkeznek. Ez a sokszínűség gazdagíthatja a szervezeti kultúrát, de komoly próbatételt is tartogathat a dolgozók részére.