Menü

Fenntarthatósági témahét

A Belügyminisztérium a köznevelésben a 2025. április 7. és 11. közötti időszakra hirdette meg a Fenntarthatósági Témahetet, amelynek célja, a fenntarthatóság üzenetének elterjesztése iskolai keretek között. A 2025. év kiemelt témái a talaj és biodiverzitás, a zöldenergia-források, a mesterséges intelligencia, a hulladék, valamint a tudatos fogyasztói magatartás és fogyasztóvédelem.

A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája, amely mind az egyének, mind a vállalatok, mind pedig a kormányok szintjén egyre nagyobb figyelmet kap. A következőkben úgy gondoltam, ez annyira kiemelt téma – nemcsak ezen a héten – hogy írok a fenntarthatóságról.

A fenntarthatóság fogalma ma már nem csupán a környezetvédelemről szól, hanem egy szélesebb értelemben vett globális problémát ölel fel. A gyorsan változó világunkban egyre inkább szükség van arra, hogy az emberek és a társadalom egésze felelősségteljesen bánjon a természeti erőforrásokkal, a gazdasággal és a társadalmi jóléttel.

A fenntartható fejlődés célja, hogy a jelen igényeit kielégítsük anélkül, hogy veszélyeztetnénk a jövő generációk lehetőségeit.

A fenntarthatóságnak három pillére ismeretes.

A környezeti, gazdasági és társadalmi pillér. Az ezek közötti harmónia kialakítása kulcsfontosságú a fenntartható jövő biztosításához.

A környezeti fenntarthatóság: A környezeti fenntarthatóság célja, hogy megőrizzük a bolygó természeti erőforrásait, és csökkentsük az emberi tevékenység káros hatásait, mint például a légszennyezés, az üvegházhatású gázok kibocsátása és a biológiai sokféleség csökkenése. A megújuló energiaforrások, az energiahatékonyság és a hulladékcsökkentés mind kulcsfontosságúak ezen a területen.

A gazdasági fenntarthatóság: A gazdasági fenntarthatóság célja, hogy olyan gazdasági rendszert alakítsunk ki, amely hosszú távon stabil és képes biztosítani a szükséges erőforrásokat anélkül, hogy túlságosan kimerítené azokat. Ez magában foglalja a fenntartható üzleti modellek előmozdítását, az etikus vállalatirányítást és a fenntartható gazdasági növekedést.

A társadalmi fenntarthatóság: A társadalmi fenntarthatóság célja, hogy biztosítsa minden ember számára a méltóságot, az egyenlőséget és az alapvető jogokat. A társadalmi egyenlőség, a szegénység csökkentése és a társadalmi befogadás mind alapvető kérdések a fenntarthatóság szempontjából. Az oktatás, az egészségügy és a munkahelyek biztosítása mind hozzájárulnak ehhez a célhoz.

Mit tehetünk mi a mindennapi életünk során?

A fenntarthatóságnak a mindennapi életünk részévé kell válnia. A háztartásokban a fenntarthatóságra való törekvés a hulladékcsökkentésben, az energiahatékony eszközök használatában és a fenntartható termékek választásában is megnyilvánulhat. A közlekedés, a táplálkozás és a vásárlási szokások mind fontos szerepet játszanak a fenntarthatóság előmozdításában.

A fenntarthatóság elérése komplex és hosszú távú folyamat, amely minden egyes ember közreműködését igényli. Ha mind a társadalom, a gazdaság, mint pedig a politika együttműködik, akkor lehetőségünk van egy olyan jövőt építeni, amely nem csupán a jelen, hanem a jövő generációk számára is biztosítja a szükséges erőforrásokat.

„Me-time” mini szokások – 10 perces énidő, ami csodákra képes

A mindennapok rohanásában olyan könnyen elfelejtjük, hogy mi is emberek vagyunk, nem csak feladatokat teljesítő gépek. Pedig néha elég 10 perc énidő, és mintha újraindítanánk a lelkünket.

Budapest rejtett kincsei

A fővárost sokan Európa egyik legszebb településeként ismerik. A legtöbb magyar számára is van egyfajta sajátos érzése a frekventált részeknek. A Parlament, a Lánchíd vagy a Halászbástya képei sorra bejárják az Instagramot és a Facebookot. Azonban mi van a kevésbé ismert helyekkel? Ugyanis a metropolisz tele van félreeső szegletekkel, elfeledett történetekkel és olyan zugokkal, amelyeket még az itt élők közül sem mindenki ismer.

Szüreti mulatságok Magyarországon – hagyomány, közösség és bor ünnepe

Az ősz beköszöntével, amikor a szőlőfürtök megérnek, és a természet színei aranyba, vörösbe és barnába öltöztetik a tájat, elérkezik a szüret ideje. Magyarországon a szőlő és a bor kultúrája évszázadokra nyúlik vissza, így a szüreti időszak nem csupán a termés betakarításáról szól, hanem a közösségek egyik legfontosabb ünnepe is.

Autó helyett bicikli és séta – új szemléletet hoz a Mobilitási Hét

A lakóhelyemen működő sportegyesület idén is aktívan bekapcsolódott az Európai Mobilitási Hét programsorozatába, amelyet szeptember 16. és 22. között rendeznek meg szerte Európában. Az esemény célja, hogy felhívja a figyelmet a környezetbarát, fenntartható közlekedési formákra – így természetesen a kerékpározásra is.

Az olvasás világnapját ünnepeljük!

Az UNESCO 1965-ben hirdette meg az Olvasás világnapját, felismerve, hogy a tanulás, a fejlődés és a társadalmi részvétel alapja az olvasni tudás. Az olvasás nemcsak tudást, hanem élményt is ad: történeteket, kultúrákat és emberi sorsokat tár fel, miközben fejleszti a kritikus gondolkodást és a kreativitást.