Az Oscarra nevezett Semmelweis film

Semmelweis Ignác nevét, személyiségét, munkásságát, örökségét nem kell bemutatni egyetlen magyar embernek sem. A 47 évesen sajnálatos módon és méltatlan körülmények között elhunyt orvosdoktor, szülészmester a Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban nyugszik. Élete fő műve a gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és megelőzése volt. Semmelweis Ignác Fülöp magyar orvos, „az anyák megmentője”.

2013-ban az UNESCO Nemzetközi Tanácsadó Bizottsága „A világ emlékezete program” részének nyilvánította Semmelweis Ignác gyermekágyi lázzal kapcsolatos felfedezéseit, és azok dokumentumait.

Elméletének és kutatásainak kidolgozásában jelentős dátum 1847-es itáliai (velencei) szakmai utazása, mely után fájdalommal értesült barátja, kollégája haláláról. Jacob Kolletschka boncolás okozta vérmérgezésben hunyt el. Semmelweis eltöprengett ezen és még az év márciusában felismerte, hogy az a betegség, amely barátja halálát okozta és az, amelyet gyermekágyi láz néven ismertek, azonosak.

Semmelweis első megállapítása, mint ismeretes az volt, hogy a klórmeszes kézmosás megszünteti a kézen a boncolás utáni hullaszagot. A későbbi összefüggésre ennek alkalmazása közben jött rá. Ekkoriban a kórokozó baktériumokat még nem ismerték, ám ez nem akadályozta meg a klórt abban, hogy a kézre tapadt baktériumokat is megölje. Szinte ismeretlen magyar szülészként csak szélmalomharcot tudott folytatni a kor tekintélyes, és különböző (ma már bizonyítottan téves) elméleteket hirdető szülészeivel szemben.

(A tisztaságra való törekvés általában jelen volt a különböző történelmi korok orvoslásában/sebészetében, de a korban messze nem olyan tudatosan és alaposan, ahogy manapság.)

A bécsi közkórház szülészeti klinikáján 1847-ben Semmelweis rájött, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok és orvostanhallgatók okozták azzal, hogy boncolás után átjártak az I. számú klinika szülészeti osztályára, és ott fertőtlenítetlen kézzel vizsgálták a várandósokat. A bábák nem végeztek boncolást, így a vérmérgezés eme speciális fajtája harmadannyi esetben fordult elő a szegényebbeket kiszolgáló II. számú klinikán, mint az orvosokén. A klórmészoldatos kézmosást Semmelweis antiszeptikumként ajánlotta kollégáinak. Felfedezését még abban az évben közzétette.

Sajnos mind gyakorlatával, mind írásaiban hiába próbálta terjeszteni nézeteit, az orvostársadalom nem vett róla tudomást, noha 1847-ben a gyermekágyi lázban elhaltak aránya az orvosok szülészeti osztályán még kisebb lett, mint a bábákén. 1849. március 20-án Semmelweis tanársegédi megbízatása lejárt, és nem hosszabbították meg bécsi szerződését. Így 1850 októberében hazatért és 1851-től tiszteletbeli osztályvezető főorvosként irányította a pesti Szent Rókus Kórház szülészeti osztályát.

1855-ben a pesti egyetemen kinevezték az elméleti- és gyakorlati szülészet tanárává. 1857-ben a Zürichi Egyetem meghívta tanárnak, de inkább itthon maradt. Semmelweis hamarosan leköszönt a szülészeti osztály vezetéséről, ahol hat év alatt egy százalék alá szorította módszerével a gyermekágyi láz halandóságát.

1862-ben százoldalas, nyomtatott nyílt levélben fordult a szülészorvosokhoz. 1865 júliusa közepétől kollégái szerint magatartásában az elmezavar jelei mutatkoztak; július 31-én Bécsbe vitték, és Balassa doktor beutalta a döblingi elmegyógyintézetbe. Agresszív magaviselete miatt ápolói súlyosan bántalmazták, valószínűleg ennek következtében két hét után meghalt. Halálának körülményei máig ismeretlenek.

Életéről film készült.

A „Semmelweis” egy 2023-ban bemutatott, bő két órás magyar életrajzi dráma. Maruszki Balázs forgatókönyvéből Koltai Lajos rendezte, főbb szerepeiben Vecsei H. Miklós, Nagy Katica és Gálffi László látható. Bemutatása után rögtön több díjat is kapott a Los Angeles-i Magyar Filmfesztiválon.

A több, mint kétórás film Semmelweis életét, munkásságát dolgozza fel, neki állít emléket. A film az anyák megmentőjeként ismert orvos életét mutatja be, aki szembement a kor szabályaival. Történetünk 1847-ben játszódik a forradalom kitörése előtt, ezt a korszakot a reformtörekvések és számos küzdelem határozza meg, nincs ez másként egy bécsi szülészeti klinikán sem.

Ma legendaként emlékszünk rá: bátor és tántoríthatatlan, egyszerre tudásvággyal és igazságvággyal teli emberként. A film remekül érzékelteti, hogy az anyák megmentőjét a saját korában egészen másképp látták, a többi orvos őrültnek hitte.

A fiatal tanársegéd, Semmelweis Ignác egyszerre harcol a várandós anyák halálozásával és főnöke idejétmúlt nézeteivel. A férfi elkötelezetten kutat a gyermekágyi lázat kiváltó ismeretlen kórokozó ellen, ebben pedig egy fiatal nővér is a segítségére lesz, akivel kapcsolatuk egyre romantikusabbá válik.

Az izgalmas kutatás során egyre közelebb kerülnek egymáshoz, a rejtély megoldása viszont még nem jelent győzelmet, hiszen Semmelweisnek egyúttal győzelmet kell aratnia felettesein is.

A nézettségi adatok szerint 343 824 jegyet adtak el rá. 2023 legnézettebb magyar filmje, jelentős közönségsikert aratott.

A film dramaturgiai munkájáért Goda Kriszta felelt, a látványtervezést Pater Sparrow készítette, míg a jelmezeket Szakács Györgyi tervezte. Magyarország a Semmelweist választotta hivatalos 2025. évi Oscar-nevezésének a legjobb nemzetközi film kategóriában.