A Marvel név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez…..
- Dátum: 2024.08.14., 08:12
- Vass Attila
- akció, hős, képregény, Madonna, Marvel, paródia, Rozsomák, X-men
A Marvel garantáltan ADHD gyanús, legmocskosszájúbb szexista mutánsának, Deadpoolnak kalandjai trilógiává bővültek. A rendezői székben Shawn Levy, aki már a Free guyban is nagyot virított a főszereplő, szépfiú Ryan Reynoldscal. Az örökifjú, Hugh Jackman agyongyúrva haknizik még egyet (de tuti nem utoljára) Rozsomákként a szadomazo jelmezes, energiabomba haverja véráztatta aprítása közben. Igazi rajongói geek fesztivál, vagy töredezett, túltolt Fox karakter paródia zsibvásár? Egy kicsit mindkettő. Ryan Reynolds élvezi az akrobatikus trükk áradatokat és a töméntelen altesti humort. Rengeteg vér és szigorúan 18-as karika, induljon hát az utazás.

A Fox bekebelezése után várható volt, hogy a Marvel a sokadik multiverzumos gagyi túlhajtása után igyekszik majd a rengeteg sztori elemet egybegyúrni, és ennek most jött el az ideje. A Deadpool és Rozsomák már nem is film, hanem egy túlpörgetett humoregyveleg, amit a rajongók nagyon élveznek, vártak, áhítoztak érte. Inkább hasonlít egy Youtube videócsatorna epizódjainak laza füzérére, mintsem valahonnan valahová tartó történetre. Nem egységes, de annyi kikacsintással bír, hogy nehéz nem lelkesedni érte. Ha nem lenne benne nekrofília és állandó utalás a legkülönbözőbb szexpoziciókra talán lehetne klasszikus, így viszont a példátlan médiakampánya ellenére is nem több mint egy erőteljes, rajongói erekció. És ezt büszkén vállalja. A túltolt zenei betétek, a lassítások és a kamerába beszólogatások pedig csak ennek a pénztárcánkra menő, töredezett előadásnak alap tartozékai.
A forgalmazás előtti botrány ellenére (Rozsomáknak más a hangja, mint eddig) a szinkron eléggé rendben van. Ami abszolút dicsérendő, hogy az egykori Farkasként fordítás miatti fanyalgásomnak is adnak pár poént. Egy cameo karakter franciás angoljából csináltak csak suttyó paraszt akcentust, ami persze vicces, de nagyon nem autentikus. Az is igaz, hogy mondjuk a New Orleans-i kevert, helyi nyelv itthon nem mondana semmit. Beugró szereplőből rengeteg akad, és a régi Fox-osokat kellemes nosztalgiával fogadtam. W. Snipes Pengéjéért külön pacsi a készítőknek. Ebben az ugrabugráló, fan simogató szekvenciahalmazban egy igazi főgonosz is előkerül (a remek Emma Corrin), mert ha kicsi a tét a kedvünk sötét.

Az akcióorgiák közepette a vérben úszó vásznon persze kihasználják a párhuzamos világok képregényeinek karakter duplikációi adta vicceket is. A végső ítéletem pár nappal a film(?) élménye után, kifejezetten pozitív. Tényleg megkapják a kocka rajongók, amire egész évben vágytak. Egy átlag szemlélő biztosan furcsállni fogja a sikert, meg ezt a Deadpool jelenséget. A moziba belépés tehát szigorúan 18éves kor felett, a haladóknak. Nekik viszont kötelezően szabadon választott darab. A Madonna szám meg nagyon kellett oda!!Na jó, de az Nsync a főcímben? Ezért legközelebb veszélyességi pótlékot kérek a főnökömtől.
Izland a melankólia szigete is
 
                            A Nyári fény, aztán leszáll az éj, Jón Kalman Stefánsson izlandi író melankolikus novellacsokorszerű regénye húsz éve nagy sikerrel szerepel a könyves toplistákon. Svéd és izlandi pénzből három éve kapott egy figyelemreméltó filmfeldolgozást, pár napja már látható a honi művészmozikban is. Tragikus és szívbe markoló, egyszerű, emberi, falusi történetek egyvelege, amely a forgalmazói plakát ellenére egyáltalán nem komédia, csak egy lassú dráma.
Imposztorra várva
 
                            Közel egy éve töretlen sikerrel megy a Pesti Színházban Rudolf Péter rendezésében, Spiró György műve alapján készült Az imposztor, amely komédia jellege ellenére komoly társadalom- és politikakritikával is bír. A közel háromórás darab minden perce igazi élményt ad a rá jegyet vevőknek. Kern Andrással a címszerepben a darab jutalomjáték, a várható, megérdemelt tapsvihar azonban egyértelmű kikacsintás az elmúlt 30 évünk viszonyaira is. De lássuk a részleteket.
Piramisjátékra épült a magyar álom
 
                            Az RTL Bróker Marcsi sorozatát jelentős előzetes elvárások kísérték, amelyeknek az alkotás kétségkívül megfelelt, sőt, túl is szárnyalta azokat. Már az első képkockák beszippantanak: az 1990-es évek vidéki Magyarországát a díszletek, a zenék, a ruhák és a karcagi utcák tökéletesen hozzák vissza. Nemcsak nosztalgia ez, hanem korrajz arról, hogyan válhatott egy banki alkalmazottból országos szélhámossá valaki.
Lázadni kell, ennyi az egész?
 
                            Paul Thomas Anderson korunk egyik legsajátosabb látásmódú rendezője (Boogie nights, The Master, Vérző olaj). A naturalista ábrázolásából, a kiváló karaktereiből és kiemelkedően jó cselekvésvezetéséből ismét varázsolt, ezúttal egy igazi politikailag túlfűtött, karikaturisztikus remekművet. Megszületett a Trump-érából való kiábrándulás dicshimnusza, az év regényadaptációja, vagy csak egy maró humorú középső ujj mindenkinek, ami egy tesztoszteronbombába csomagolt korrajz is egyben? Ennek jártam utána.
Daryl Dixon Spanyolországban
 
                            A The Walking Dead-univerzum folyamatosan képes megújulni, ha nem is minden szempontból, de legalább vizuálisan. A Daryl Dixon-széria harmadik évada erre a legfrissebb bizonyíték. Ugyanis a cselekmény Franciaországból egy rövid időre Londonba, majd Spanyolországba helyeződik át, és ez a váltás alapvetően megváltoztatja a sorozat hangulatát.
