Menü

A Marvel név megint szép lesz, méltó régi nagy híréhez…..

A Marvel garantáltan ADHD gyanús, legmocskosszájúbb szexista mutánsának, Deadpoolnak kalandjai trilógiává bővültek. A rendezői székben Shawn Levy, aki már a Free guyban is nagyot virított a főszereplő, szépfiú Ryan Reynoldscal. Az örökifjú, Hugh Jackman agyongyúrva haknizik még egyet (de tuti nem utoljára) Rozsomákként a szadomazo jelmezes, energiabomba haverja véráztatta aprítása közben. Igazi rajongói geek fesztivál, vagy töredezett, túltolt Fox karakter paródia zsibvásár? Egy kicsit mindkettő. Ryan Reynolds élvezi az akrobatikus trükk áradatokat és a töméntelen altesti humort. Rengeteg vér és szigorúan 18-as karika, induljon hát az utazás.

A Fox bekebelezése után várható volt, hogy a Marvel a sokadik multiverzumos gagyi túlhajtása után igyekszik majd a rengeteg sztori elemet egybegyúrni, és ennek most jött el az ideje. A Deadpool és Rozsomák már nem is film, hanem egy túlpörgetett humoregyveleg, amit a rajongók nagyon élveznek, vártak, áhítoztak érte. Inkább hasonlít egy Youtube videócsatorna epizódjainak laza füzérére, mintsem valahonnan valahová tartó történetre. Nem egységes, de annyi kikacsintással bír, hogy nehéz nem lelkesedni érte. Ha nem lenne benne nekrofília és állandó utalás a legkülönbözőbb szexpoziciókra talán lehetne klasszikus, így viszont a példátlan médiakampánya ellenére is nem több mint egy erőteljes, rajongói erekció. És ezt büszkén vállalja. A túltolt zenei betétek, a lassítások és a kamerába beszólogatások pedig csak ennek a pénztárcánkra menő, töredezett előadásnak alap tartozékai.

A forgalmazás előtti botrány ellenére (Rozsomáknak más a hangja, mint eddig) a szinkron eléggé rendben van. Ami abszolút dicsérendő, hogy az egykori Farkasként fordítás miatti fanyalgásomnak is adnak pár poént. Egy cameo karakter franciás angoljából csináltak csak suttyó paraszt akcentust, ami persze vicces, de nagyon nem autentikus. Az is igaz, hogy mondjuk a New Orleans-i kevert, helyi nyelv itthon nem mondana semmit. Beugró szereplőből rengeteg akad, és a régi Fox-osokat kellemes nosztalgiával fogadtam. W. Snipes Pengéjéért külön pacsi a készítőknek. Ebben az ugrabugráló, fan simogató szekvenciahalmazban egy igazi főgonosz is előkerül (a remek Emma Corrin), mert ha kicsi a tét a kedvünk sötét.

Az akcióorgiák közepette a vérben úszó vásznon persze kihasználják a párhuzamos világok képregényeinek karakter duplikációi adta vicceket is. A végső ítéletem pár nappal a film(?) élménye után, kifejezetten pozitív. Tényleg megkapják a kocka rajongók, amire egész évben vágytak. Egy átlag szemlélő biztosan furcsállni fogja a sikert, meg ezt a Deadpool jelenséget. A moziba belépés tehát szigorúan 18éves kor felett, a haladóknak. Nekik viszont kötelezően szabadon választott darab. A Madonna szám meg nagyon kellett oda!!Na jó, de az Nsync a főcímben? Ezért legközelebb veszélyességi pótlékot kérek a főnökömtől.

A dinók sosem halnak ki? A Jurassic Park és mutációi

Steven Spielberg Michael Crichton Jurassic Park című bestseller könyvéből 1993-ban filmtörténetet alkotott, komplett ajándéktárgy iparágak jövőjét alapozta meg hosszútávon. A dinoszauruszok tündöklése és vászonbéli hódítása mindig óriási siker. Íme hát a Jurassic Park és mutációinak szigorúan szubjektív listája paleontológus kezdőknek, haladóknak, de leginkább azoknak, akik, újra és újra szeretnek rácsodálkozni a CGI legújabb vívmányaira és a saját magukban szunnyadó felfedező, kalandvágyó kisgyerekre.

Generációk háborúja – Kritika

A II. világháború borzalmait ritkán látott nyíltsággal és mélységgel mutatja be a Generációk háborúja című német minisorozat, amely öt fiatal barát sorsán keresztül tárja fel a konfliktus emberi árát és a túlélés drámáját az 1941 és 1945 közötti évekből. Ráadásul a „vesztes nácik” szemszögéből láthatjuk az emberi lélek küzdelmeit egy olyan korban, amely örökre megváltoztatta Európát.

John Wick világa balettel újratöltve

A John Wick-filmek bűnös élvezetet jelentettek minden akciórajongónak. Ez a jelen állás szerint négy rész finom stílushullámzás volt a kaszkadőrök akcióorgiája, az extrém fegyverfetisizmus és a letisztult, maszkulin westernek botegyszerű dramaturgiája közt. Ennek oldalbordájából nőtt ki és szeretne méltó folytatás lenni a feminista párja, a Ballerina, amelyben Ana de Armas szövi újra és tovább a John Wick-moziuniverzum bérgyilkosokkal és titkos klánokkal teletűzdelt, videójátékszerű világát. A történet vajon megüti-e a szórakoztató elődök szintjét, és ez a törékeny, csinos nő eléggé meggyőző lesz-e gyilkológépszerepben? Ezekre kerestem a választ a moziban.

Tündék és ördögfiak nagyvásznon

Dargay Attila – a magyar rajzfilmgyártás ikonikus alakjának –, a Vuk és a Ludas Matyi alkotójának régi álma vált valóra. Vörösmarty Mihály költeménye, a Csongor és Tünde ötven év után végre animációs feldolgozást kapott. A művész figuratervei alapján készült, de a mai kor gyermekei számára talán kevésbé ismert mű, felveti a kérdést, hogy vajon mit üzenhet ez a modernizált klasszikus a kiskorú nézőknek és a szüleiknek, különösen, hogy a feldolgozás igazi hőse egy dialógíró, Speier Dávid?

A Karate kölyök koncepció még mindig eladható!

A Karate kölyök 1984-ben tarolt a vásznon, hiszen az idegen környezethez köztudottan csak a karate és a Puffin adhat erőt és mindent lebíró akaratot. Az alapkoncepció megmaradt. Ezúttal a két felejthető folytatás, a kedvelhető hat évados tévésorozat (Cobra Kai) valamint a kung-fura kihegyezett 2010-es Jackie Chan-nel fémjelzett remake-szerűség (inkább átirat) hibridje kerül a vászonra. A címe a sokatmondó: Karate kölyök - Legendák. Itt már a kínai szál, azaz mindenki Jackie-je, mint edző és az eredeti részek főhőse, a meglepően kisfiúsan öregedő Ralph Macchio segít egy fiatal pekingi harcosnak New Yorkban a harc által meglelni a világbékét.