Menü

Mire jó a kömény?

A köményt az egyik legrégebbi fűszerként tartják számon, ugyanis régészeti leletekben is megtalálható volt, amit Kr. e.3. évezredre datáltak. A növény a szélsőséges időjárásokhoz könnyen alkalmazkodott, így a világ több pontján is megtalálható. A köménymag illata kellemes, íze nagyon karakteres, és a legértékesebb része apró, aromás magja. Rokona a kapor, ánizs, édeskömény, római kömény, de ezeket a növényeket máshogy használják.

A köménymagban szinte a teljes vitamin készlet megtalálható, mivel A-, B-, C-, E- és K-vitamint is tartalmaz, emellett pedig sok vasat, kalciumot, magnéziumot és foszfort rejt, de nagy mennyiségben található benne cink, kálium és nátrium is. A karakteres ízét a magas illóolaj tartalmának köszönheti. A növény gyógyászati hatása régóta ismert, éppen ezért a népi gyógyászat is gyakran használja.

A köménymag kifejezetten jó hatással van az emésztésre. Segít a hasfájáson, hasmenésen, hányingeren, de a puffadás is elmúlhat általa. Gondoljunk csak bele, hogy már csecsemőknek is köményteát javasolnak a gyermekorvosok, ami nagy segítség a kicsiknek, amikor emésztési gondjaik támadnak. Ezek az apró magok megnövelik az emésztőenzimek aktivitását a szervezetben, felgyorsítva ezzel az emésztési folyamatokat. A köménytea azonban felnőtteknek is nagy segítség lehet, mivel bakteriális eredetű, megfázásos betegségekkel szemben is felveszi a harcot.

A kömény komplex vegyületeinek baktériumölő tulajdonságai ilyen esetekben is segítségünkre lehetnek. Torokfájás, köhögés esetén is érdemes hát kipróbálni a teát.

Emlékezzünk vissza nagymamáink köménymaglevesére. Betegség esetén mindig ezzel kínálták a családtagokat, sőt kifejezetten ajánlották a „gyenge gyomorra”. Hiszen étvágyjavító és emésztéskönnyítő hatással is bír. Ez az egyszerű és olcsó leves sok háztartásban ma is az asztalra kerül.

A kömény továbbá nagyszerű gyulladáscsökkentő, segíthet a vércukorszint szabályozásában. Lúgosít, ezért szabályozza a gyomorsavat. Féreghajtó hírében is áll, de ha álmatlanság gyötri az embert, akkor is segítségére lehet. A magas vastartalom miatt, a vérszegénységre is kifejtheti jótékony hatását.

A konyhában mire használjuk? Pogácsa és kenyér tésztájához keverve, vagy tetejére, illetve tojásleves nélkülözhetetlen fűszere. Káposztás ételek, sültek, fasírtféleségek, pörköltek, pástétomokhoz adva használják. Elrágcsálva csodás íze felfrissíti az embert. A zeller és a kömény jól kiegészítik egymást, ezért jól kombinálhatóak. Az, hogy ételeinkbe egészben vagy őrölve használjuk, az már egyénfüggő.

Nagyné Kohajda Wentholin Loretta

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.