Óraátállítás 2025 őszén

Október vége felé minden évben elérkezik az a bizonyos hétvége, amikor újra előkerül a kérdés: „Most előre vagy hátra kell állítani az órát?” Idén október 26-ról 27-re virradó éjjel, vasárnap hajnalban háromról kettőre kell visszatekerni a mutatókat. Ez azt jelenti, hogy egy órával tovább alhatunk, hiszen kezdetét veszi a téli időszámítás.

De vajon miért csináljuk még mindig?

Az óraátállítást eredetileg az energiamegtakarítás érdekében vezették be. A gondolat egyszerű volt: ha a nappali világosságot jobban összehangoljuk az ébrenléti időnkkel, kevesebb mesterséges fényre lesz szükség. Magyarországon először a 20. század közepén alkalmazták, majd egy ideig szünetelt, végül 1980-ban tért vissza – azóta is évente kétszer tekerjük az órát.

A technika fejlődésével azonban az energiatakarékossági érv mára jóval gyengébbé vált. A modern világítás, a számítógépek és a fűtés-hűtés rendszerei ma már jóval többet fogyasztanak, mint a villanykörte, amit az óraátállítás idején kevesebbszer kapcsolunk fel. Sok szakértő szerint az elért megtakarítás alig mérhető, miközben az emberek szervezetét minden alkalommal megviseli az egyórás eltolódás.

Az Európai Bizottság már 2018-ban javasolta az óraátállítás eltörlését, miután egy uniós szintű felmérésben több mint 4,6 millió ember szavazott a megszüntetés mellett. Az irányelv azóta is „várólistán” van, mert a tagállamok nem tudtak megegyezni abban, hogy a nyári vagy a téli időszámítást tartsák meg véglegesen. Így hát egyelőre marad minden a régiben – évente kétszer egy kis időzavar és fáradtság.

Mert bizony, a szervezetünk nem mindig alkalmazkodik könnyen. A kutatások szerint a tavaszi előreállításkor az emberek átlagosan 40 perccel kevesebbet alszanak, és sokan napokig fáradtabbak, ingerlékenyebbek. Az orvosok azt is kimutatták, hogy az óraátállítás utáni napokban megnő a balesetek és szívrohamok száma, hiszen a biológiai ritmus megbolygatása kihat a hormonháztartásra, a koncentrációra és a reakcióidőre is.

Az őszi visszaállítás viszont valamivel kellemesebb: ilyenkor egy órával több alvásidőt kapunk, és a reggelek világosabbak lesznek – igaz, a délutánok hamarabb sötétednek. Ez a lelkiállapotunkra is hat: sokaknál ilyenkor kezdődik a téli levertség, a „szezonális fáradtság”, amit a kevesebb fény és a korai sötétedés csak tovább erősít.

Sokan azt mondják, az óraátállítás ma már inkább megszokás, mint valódi szükségszerűség. Az okostelefonok és digitális eszközök automatikusan elvégzik a váltást, de a belső óránkat nem lehet ilyen egyszerűen „átprogramozni”. Az emberek többsége még napokkal később is érzi a hatását – főleg, ha gyerekekkel él, akiknek a napi rutinja nehezebben tolható el.

A vita tehát továbbra is él: kell-e még az óraátállítás? Egyesek szerint ez csak felesleges macera, ami megzavarja a természetes ritmust, mások szerint viszont a téli-nyári váltás segít abban, hogy jobban kihasználjuk a napfényes órákat.

Akárhogy is, 2025-ben még biztosan marad az átállás. A szakértők azt javasolják, hogy ilyenkor próbáljunk fokozatosan alkalmazkodni: feküdjünk le korábban, töltsünk több időt természetes fényben, és igyunk elég vizet. Az átállás így kevésbé visel meg minket – még ha a biológiai óránk nem is olyan engedelmes, mint a karóránk.