Mentális nagytakarítás

Legtöbbünket jó érzéssel tölti el, amikor egy alapos takarítás után rend és tisztaság költözik az otthonunkba. A fizikai térben végzett takarítás gyakran a lelkünknek is könnyebbséget okoz, kicsit fellélegezhetünk, komfortosabban érezhetjük magunkat, és ha ez összejött, akkor más megoldandó dolgok is egyszerűbbnek tűnhetnek. A mentális tér is rendetlenné válhat, amikor túl sok a gondolat, feladat, félelem, vagy múltbéli sérelem gyűlik fel benne. A mentális rendrakás lényege, hogy ugyanúgy rendszert viszünk a fejünkben zajló folyamatokba, ahogy a szobánkban is szokás, kiszortírozzuk, ami felesleges, elpakoljuk a helyükre a fontos dolgokat és teret adunk a nyugalomnak.

A modern életvitel rengeteg információt, elvárást és döntéshelyzetet zúdít ránk nap mint nap. Sokszor anélkül, hogy észrevennénk, fejben egyre több „megnyitott ablak” között váltogatunk, különböző teendők, aggodalmak és gondolatok között cikázva. Ez a fajta túlterheltség hosszú távon fáradékonyságat, szorongást és döntésképtelenséget okozhat. A mentális rendrakás célja nem az, hogy ezeket teljesen megszüntessük, hanem hogy átláthatóbbá tegyük mi is zajlik bennünk pontosan, és mire szeretnénk energiát fordítani.

Első lépésként fel kell ismernünk a problémát. Sok esetben észre sem vesszük, hogy a fejünkben lévő konstans zaj mennyire akadályozza a nyugalmat és a pihenésünket. Érdemes leülni és időt szakítani arra, mik azok a gondolatok, amelyek visszatérőek, nyomasztanak, problémák, amiket nem sikerült megoldanunk. Ezeket érdemes leírni, akár egy jegyzetfüzetbe, vagy a telefonunkba. A naplóírás segítségével külső szemlélőként nézhetünk az érzéseinkre. Amikor a gondolatainkat lepakoljuk egy papírra, az olyan, mint amikor a szobából kivisszük a felesleges holmikat.

Következőként szelektálnunk kell. Nem minden gondolat hasznos, és ezáltal van, amire érdemes sokkal kevesebb figyelmet és energiát fordítani. Ha egy gondolatmenet nem visz előre, sőt adott esetben még akadályoz is az éppen aktuális élethelyzetben, érdemes lehet törekedni rá, hogy elengedjük azt. Ezáltal nem adunk több energiát olyan dolognak, amely nem szolgálja a lelki egyensúlyunkat.

A rendrakás fontos része az is, hogy hagyjunk helyet az új, pozitív dolgoknak. Ahogy egy tágas, nem teljesen telezsúfolt lakásban is kellemesebben érezzük magunkat, úgy a fejünkben is kell a tér a pihenésnek, az örömnek és a spontaneitásnak. Ennek a térnek a létrejöttét tudatosan is elősegíthetjük, például egy rövid, frissítő sétával vagy meditációval. Többek között a tudatos jelenlét is segít abban, hogy figyelmünket visszatereljük a jelenbe, és ne vesszünk el a múlt vagy a jövő kusza gondolatai között.

Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a mentális rend nem állandó állapot. Ahogy a szobánk is újra és újra rendetlenné válik, úgy a fejünkben is természetes, hogy időnként visszatér a káosz. A lényeg nem az, hogy soha ne legyen rendetlenség, hanem hogy megtanuljunk időről időre újra rendet rakni. Ehhez sokat segíthet, ha kialakítunk egy mentális karbantartási rutint – például hetente egyszer szánunk időt arra, hogy átgondoljuk a hetünket, feljegyezzük a tapasztalatainkat, és tudatosan letegyük a felesleges terheket.