Menü

A szaloncukor története

Talán kevesen ismerik népszerű karácsonyi édességünk eredetét, a szaloncukor őse a fondant cukor először a XIV. századi Franciaországig nyúlik vissza. Magyarországra német közvetítéssel érkezett. Az 1820-as évektől elsősorban a tehetős polgári családok ünnepelték szaloncukorral a karácsonyt.

Jókai Mór „szaloncukedli” - nek nevezte, mely a német „salonzuckerl” szóból ered. Akkoriban a cukrot a család. vagy tehetősebbeknél a család szakácsa készítette, majd ízesítette, a kisebbek feladata pedig a cukorkák becsomagolása volt, melyhez selyempapírt használtak, végül csillogó csomagolást kapott és rojtos végeket.

Az 1880-as évek közepétől már cukrászdák is nagy mennyiségben készítették, először kézzel, majd géppel. A szaloncukor a karácsonyfák dísze volt, gyümölcsök, aszalt különlegességek, mézeskalács, papírdíszek kíséretében.

Erdélybe és a Felvidékre a karácsonyi cukorka magyar közvetítéssel került, sokan nem dobták el a csomagolópapírt, hanem évekig őrizgették.

Manapság az édességgyártók megszámlálhatatlan ízben és csomagolásban árulják a szaloncukrot, létezik diétás, cukormentes, sokféle típus és márka, szinte a bőség zavarával találkozunk a boltokban, azonban saját kezűleg is elkészíthető, ehhez a világháló számtalan receptet kínál. Ma már sokféle speciális igény van (laktózérzékenység, gluténérzékenység, cukorbetegség, inzulinrezisztencia stb.) ezért sokszor készítünk szaloncukrot és egyéb édességeket, ételeket házilag, íme egy alaprecept:

(hozzávalók cukormentes, tejmentes, diétánknak megfelelő összetevőkre felcserélhetők)

Hozzávalók:

fél kg cukor

1,5 dl víz (vagy tej)

10 dkg étcsokoládé

5 dkg vaj

10 dkg darált keksz (vagy mézeskalács)

Az ízesítéshez használhatunk gyakorlatilag bármit, amit szeretünk: kókuszreszelék, narancshéj, mandula, dió, kandírozott gyümölcsök és kedvenc likőrök is akár, kísérletezzünk bátran!

Az elkészítés egyszerű: a cukorból és a vízből (vagy tejből), főzzük meg a fondant-ot, mely körülbelül tíz perc alatt válik olyan sűrűvé, hogy nem folyik el. Ekkor keverjük hozzá a vajat és az étcsokit, majd jöhet a többi, apróra vágott-tört hozzávaló is. A kihűlt masszát vizes késsel kis hasábokra kell vágni, majd olvasztott csokiba mártani, végül – ha megdermedt – becsomagolni.

Karácsony környékén a magyarok mintegy 6 milliárd forintnyi értékben költenek szaloncukorra-írja a wikipédia. Háztartásonként az elmúlt évek tapasztalatai és kutatásai alapján, mintegy 1 kilogramm az átlagosan megvásárolt mennyiség.

Húsvéti Csodák és Tojáskereső Kalandok!

Itt a húsvét, amikor a természet újra éled, a fák rügyet bontanak, a nap egyre többet mosolyog ránk és bizony, a húsvéti nyuszi is megérkezik!

Mi is pontosan a ragadós száj- és körömfájás?

Az utóbbi időben a ragadós száj- és körömfájás lett az új COVID, annak ellenére, hogy csak az állatok egy részére veszélyes. Mindenhol erről hallani, korlátozások kerültek bevezetésre, például elmaradt a veszélyhelyzet miatt a Gerecse nevű népszerű teljesítménytúra is. Azonban milyen gazdasági károkat okoz az állattenyésztésben, hogyan terjed, milyen tünetei vannak és hogyan előzhető meg?

Fenntarthatósági témahét

A fenntarthatóság napjaink egyik legfontosabb témája, amely mind az egyének, mind a vállalatok, mind pedig a kormányok szintjén egyre nagyobb figyelmet kap. A következőkben úgy gondoltam, ez annyira kiemelt téma – nemcsak ezen a héten – hogy írok a fenntarthatóságról.

Árvacsalán, a kerti gyom ereje

Megannyi gyomot próbálunk kiirtani a kertben, udvarban, pedig többségük hasznos gyógynövény, ilyen az árvacsalán is.

A levegőminőség hatása a szervezetünkre

A levegő esszenciális az életben maradáshoz, mégis az iparral, a közlekedéssel, és sok más dologgal, aminek károsanyag kibocsájtása van szennyezzük azt. A rossz levegőminőség hosszú távon befolyásolhatja az egészségünket, így érdemes legalább a környezetünkben apró lépésekkel megóvni a levegőnket.