Menü

Az elvesztett motiváció nyomában

Az őszhöz közeledve előfordulhat, hogy kisebb lendülettel és kedvvel tudunk nekilátni teendőinknek, és olyan dolgokért, célokért is nehéz erőfeszítéseket tennünk, amik korábban feltöltöttek, motiváltak minket. A koronavírus-járvány alatti folyamatos változások igénybe vehették rugalmasságunkat és belső erőforrásainkat, ez pedig hatással van év végi motivációnk szintjére is.

A motiváció hiánya

A motiváció az az inspiráció és hajtóerő, ami aktív cselekvésre sarkall bennünket a mindennapjainkban, munka, hobbi vagy éppen sporttevékenységek során, vagyis az élet minden területén. Ez a késztetés ösztönöz arra, hogy a megjelenő szükségleteket, igényeinket kielégítsük. Legyen szó alapszükségletekről, vagy esetleg az önmegvalósítás, önmagunk tökéletesítésének szükségleteiről. A motiváció minden területen kulcsfontosságú.

A motivált állapot egy belső késztetés arra, hogy a megjelenő tudatos vagy gyakran tudattalan szükségleteinket kielégítsük. Ha ennek megvalósítása akadályba ütközik, az frusztrációt okoz bennünk. Amikor a mindennapokban motivációról beszélünk, voltaképpen arra a belső hajtóerőre gondolunk, aminek segítségével kedvvel vetjük bele magunkat az előttünk álló feladatokba, jó érzéssel tölt el, hogy az adott tevékenységet végezhetjük. Erre a lendületre hatást gyakorolhatnak külső hatások, többek között a jutalmak, az elismerés, az anyagi juttatások, illetve ezek hiánya is.

Nagyobb lelkesedéssel vethetjük bele magunkat egy olyan tevékenységbe, amikor a külvilágból megbecsüléssel reagálnak a befektetett energiára. Azonban előfordulhat, hogy a külső motiváció sem tudja növelni a hajtóerőnket. Megélhetjük azt is, hogy semmihez sincs kedvünk, de akár a lendület hiánya életünk egy-egy területére is korlátozódhat: nem vagyunk motiváltak a munkánkban, nehezen vesszük rá magunkat a tanulásra vagy az edzésre. Előfordulhat, hogy olyan célért is nehéz tenni, ami korábban az öröm és a feltöltődés forrása volt számunkra. A motiválatlanság megélése sokszor frusztrációt jelenthet, de hogyan indulhatunk el a belső hajtóerő visszanyeréséhez vezető úton?

Az aktuális helyzet tisztázása

Már azzal, hogy figyelmünket magunkra irányítjuk, csökkenthetjük a belső feszültséget. Ez pedig segíthet önmagunk megértésében. A munkával kapcsolatos motiválatlanság esetén például szembesülhetünk azzal, hogy mekkora terhelésnek voltunk kitéve az elmúlt időszakban, ami a mindennapokban nem is tudatosult bennünk. Előfordulhat az is, hogy a feladatvégzés módja volt megterhelő, esetleg az ellátandó feladat nem passzol hozzánk, szervezeti változások történtek, vagy a kollégákkal való viszonyunk változott. Szembesülhetünk azzal is, hogy az elmúlt év vírushelyzetben megélt változásai, és annak bizonytalansága miként hatott ránk negatív, de akár pozitív értelemben is.

Érzéseink tudatosítása

Önmagunk értékítélete után célszerű időt szánni arra, hogy megfogalmazzuk mit érzünk. Előfordulhat, hogy félelmet, ijedtséget, szomorúságot, levertséget, dühöt, ingerültséget, fáradtságot élünk meg, vagy éppen azt, hogy nincs energiánk és nagyon nehéz felvennünk a fonalat. Az aktuális helyzet tisztázása, érzéseink feltérképezése segíthet abban, hogy tudatosítsuk, mire van szükségünk a számunkra nehéz és rossz érzéseket keltő helyzet kezeléséhez. Tehát azzal, hogy tudatosítjuk az érzéseinket, valójában felmérjük a ténylegesen kielégítésre váró szükségleteinket, melyek problémáink hátterében bújnak meg.

Mire figyeljünk oda, ha motiválatlanok vagyunk?

Fontos megvizsgálni, hogy a motiválatlanság hátterében milyen szükségleteink maradnak kielégítetlenül és áttekinteni, hogy milyen lehetőségek állnak rendelkezésünkre ahhoz, hogy ezeket a hiányokat betöltsük. Sok esetben már az önmagunk felé fordulás is növelheti az energiáinkat a mindennapokban.

Másrészt lendületünk visszaszerzéséért érdemes reális, elérhető, és időszerű célokat kitűzni magunknak, hiszen az irreális elvárások, az elérhetetlen célok tovább növelik a frusztrációt és csökkentik a motivációt. A bizonytalanság csökkentésében és az egyensúly helyrebillenésében segítséget jelenthet, ha keretezzük a mindennapjainkat és feladatainkat. Amikor tisztán látjuk magunk előtt a napi tevékenységeinket az csökkenti a belső frusztrációt és a terhelést. A mindennapi rutin kialakítása és fenntartása pedig tovább erősítheti ezt a tendenciát.

Mindennapi motivációnk fenntartásának fontos eleme a másokkal való kapcsolattartás is. A családdal, barátokkal, munkatársakkal, ismerősökkel való kapcsolódás hiányában nehezebbé válhat a mindennapi feladatvégzés, lendületünk és belső hajtóerőnk fenntartása. Ezzel pedig a járványhelyzet alatt egyre többen szembesülhetünk sajnos. Összességében érdemes időt és energiát szentelni kapcsolatainkra, mert ezzel mi magunk is boldogabbak lehetünk, másrészt a befektetett energia többszörösen térülhet meg.

A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.

Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?

A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.

Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.

Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.