Menü

J. R. Ward: A bourbon királyai

Mindig, mikor azt gondolom, ezen a héten nincs se időm, se kedvem, se energiám olvasni, Viki barátnőm meglobogtat előttem egy könyvet, „ezt el kell olvasnod” jeligével. Sosem csalódom! J. R. Ward: A bourbon királyai - családregény titkokkal, kegyetlenséggel, cselszövésekkel, szerelemmel.

Kellenek ellenségek, ha az embernek ilyen családja van? Lane és Lizzie, Chantal, Gin, Shelby, Miss Aurora Edward, vagy a Bradford család feje, akinek az erkölcs semmit sem jelent, és múltjában szörnyű titkok rejtőznek… Easterlyben játszódik a történet. A bourbon királyai egy déli dollármilliárdos család napjait követi végig, akik bár rettentően gazdagok, életükben mégsem minden csillogás, noha a személyzet fáradhatatlanul azon dolgozik, hogy fenntartsa a kifogástalan Bradford-illúziót. A felszín alatt megjelennek a kapzsiság, hatalomvágy, árulás, titkok, dráma, gyilkosság jelei. Az Easterlyben élő dúsgazdag arisztoktratikus Bradford családban jóformán semmi és senki sem az, aminek látszik, és szappanoperákat meghazudtoló módon peregnek az események. Van a történetben minden, lopás, hazudozás, átverés, csalás. Ward ismét egy sok szálon futó, rengeteg szereplőt felvonultató, izgalmas és fordulatos regényt adott!

Dráma és ármány, ármány és szerelem.

Lizzie King, Easterly főkertésze megszeg minden szabályt, s beleszeret Tulane-be, a bourbondinasztia fekete bárányába. Fájdalmas szakításuk magában hordozza a történetben az újra egymásra találásuk reményét, az érzések ellen nem lehet tiltakozni, még akkor sem, ha Tulane gyönyörű és gonosz felesége mindent elkövet ellenük.

A könyv szövevényes, drámai, izgalmas, vicces, romantikus, cselszövős, amolyan „Ward-os”, tökéletes, letehetetlen!

J. R. Ward, aki a Fekete Tőr Testvériséggel a New York Times listavezető szerzője lett, új, lenyűgöző sorozat első kötetével jelentkezik.

Olvasmányosan megírt, izgalmas családregény! J.R. Ward neve számomra mostantól felér egy garanciával a jó regényre.

Viki barátnőm azt mondta ezt a könyvet csak úgy szabad elolvasni, hogy miután becsuktam a fedelét, már készítem is oda a másikat és nyitom a folytatást (J.R. Ward: Az angyalok jussa), mert annyira magával ragad a történet. Mondhatom, hogy valóban így van, most kezdem a második részt…

A gonosz bennünk él?

A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.