Egyre több az allergiás – vajon miért?

Az allergia tulajdonképpen egy immunreakció olyan dolgokkal szemben, amik normál esetben nem kéne, hogy bármilyen irritációt váltsanak ki a szervezetből. Az allergiát okozó anyagokat allergéneknek nevezzük. Alapvetően úgy kategorizáljuk, hogy milyen szervet érint a túlérzékenység. A levegő által terjedő allergének, mint a pollen, a légutak, illetve a szem szaruhártyájának gyulladását váltják ki; ilyen a szénanátha. Ha az allergén a tüdőn keresztül vált ki reakciót, akkor asztmás tüneteket produkálhat, mint a nehézlégzés és a köhögés. Az emésztőrendszert érintő allergiák tünetei a hányinger, hányás, hasmenés és puffadás. Végül pedig a bőrt érintő immunreakciók bőrpírként, duzzadásként jelentkeznek.

Több elmélet is létezik arra, hogy miért egyre több az allergiás. Ilyenek a higiénia elmélet, a modern, teljesen zárt házak, a megnövekedett forgalom, a kisebb család, de közrejátszhat az veszélyesebb, kevésbé steril élelmiszerek kerülése is.

A higiénia elmélet a mai ember „keveset látott” immunrendszerét okolja az egyre gyakoribb allergiáért. Tulajdonképp igaz, hogy a mai ember kevesebb betegséggel, illetve kórokozóval találkozik, mint korábban, nem probléma a tiszta ivóvíz (legalábbis egyes országokban), vannak védőoltások, antibiotikumok, így az immunrendszer nem dolgozik annyit.

A rosszul szellőző, szinte teljesen zárt házak sem járulnak hozzá az egészségünkhöz. A mai lakások szigetelése szinte tökéletes, ami bár jó hír a fűtés szempontjából, de rossz hír az egészségünknek. Az állott levegőben gyorsan megemelkedik az allergének koncentrációja, ami kiválthatja az allergiás reakciót, főleg, hogy hajlamosak vagyunk elég sok időt tölteni a házban és keveset szellőztetünk.

A megnövekedett forgalom is felelős lehet. A dízelmotorok kifejezetten szennyezik a környezetet, több országban már korlátozást is vezettek be ezekre a járművekre, valamint kimutatták, hogy az ilyen járművek kipufogógázában allergiás reakciót kiváltó anyagok is vannak. Persze a nagy forgalmú területeken egyébként is rosszabb a levegő. Elég egy közeli faluba elmenni, máris érezzük a különbséget.

Egyes elméletek szerint a kisebb család is hozzájárul az egyre több allergiás megbetegedéshez. A nagyobb létszámú családokban a nagyobb közösség maga után vonja azt, hogy a gyermekek több különböző kórokozóval találkoznak már egészen fiatal korukban, mint ahol csak egy gyermek van.

Az is igaz, hogy a mai gyerekeket jobban óvják. Sokszor hallani, hogy „bezzeg a mi időnkben a kertből ettük a zöldséget, gyümölcsöt”. Valóban, nem csak hogy egészséges, házi zöldségeket és gyümölcsöket ettünk régen, de nem is feltétlen voltak megmosva, sokszor földes, mondhatni koszos volt. Ez viszont nem feltétlen jelentett rosszat, mivel korán találkozott a szervezetünk különböző allergénekkel.

Összességében nehéz megmondani, mi okozza az egyre több ilyen jellegű megbetegedést, de valószínűleg nem is egy ok áll mögötte. Akár mindegyik is igaz lehet és közrejátszhat az allergia kialakulásában, de egyéntől is függ, hogy nála melyik rizikófaktor áll fenn.

Egy biztos: a legtöbb rizikófaktor elkerülhető. Szellőztessünk rendszeresen és töltsünk minél több időt a szabadban, ne szedjünk mindenre antibiotikumot, csak ha az orvos szükségesnek látja. Kerüljük a túl sok vegyszert és fertőtlenítőszert, valamint igyekezzünk inkább gyalog, vagy biciklin közlekedni. Nem csak hozzájárulunk a tisztább levegőhöz, de fizikai állapotunk is javulni fog.