A lehetetlen küldetés teljesítve
- Dátum: 2018.08.08., 08:37
- Vass Attila
- www.imdb.com
- akciófilm, film kritika, Mission Impossible, sorozat, Tom Cruise
Tom Cruise nem adja fel. Így 60 felé(!) közeledve is őrültebbnél őrültebb akciókban kergeti saját magát. Az egykori 80-as évek végi Mission Impossible tévésorozat egyre inkább fogalommá válik a vásznon is. A szofisztikált első résszel már akkor is helyet követelt kedvenc James Bondunk mellett a képzeletbeli dicsőségfalon. Az immáron hatodik darabbal, azaz Utóhatással azonban sikerült még magasabbra tenni a lécet. A vizualitás kiváló, a sztori könnyen követhető. A régi csapat is odateszi magát (Simon Pegg, Ving Rhames). A remekül felépített mozi a kissé elnyújtott játékideje ellenére is letaglózza az embert. Külön piros pont, hogy még maga Superman (Henry Cavill) is tiszteletét teszi a vásznon. A mesterségesen kiürített Párizsban zajló jelenetek épp úgy velőtrázóak, mint az India-Kína határon lévő lélegzetelállító helikopterpárharc.
A hagyományokkal ellentétben az ötödik rész rendezője tért vissza. A hangulat is jóval inkább hajaz az előzőhöz, de ezt egyáltalán nem bánjuk. A néha domináló zene meg kifejezetten kellemes. Kiemelendő az az agresszív, pozitív marketing kampány amellyel a forgatáson többször megsérülő Cruise előtt tisztelegtek. Az akciók tehát zseniálisak. Ami azonban kicsit sántít, hogy nincs igazi nagy csavar a filmben, csak kisebb meglepetések. Sokkal inkább a filmsorozat könnyen fogyasztható legjavának szánták, mint önálló, friss darabnak. Ami eközben kissé zavaros az a főcím. Gyakorlatilag elmeséli a történetet. Érthetetlen, hogy egy ilyen gyerekes hibát hogy követhettek el a készítők. Pedig itt minden más rendben van. Remélem a legutóbbi, igen lapos James Bond producerei jegyzetelnek majd a film közben.
Kijelenthető, hogy a sorozat egyik legjobb darabja kerül most a mozikba. Valahogy így kell stílusosan és lazán megmenteni a világot. Nem tudom kedvenc Kő Tominkban mennyi a kakaó még, de ha így is megy simán elnézzük még párszor az ilyen minőségű akciót.
szerző: Vass Attila Kép forrása: www.imdb.com
Három generáció, egy közös újrakezdés
Három nő, egy család, három teljesen különböző világ. Mégis ugyanazzal a dilemmával néznek szembe: hogyan lehet tiszta lapot nyitni ott, ahol már minden fejezet lezártnak tűnik? A Szenvedélyes nők a közönség igényeire épít, miközben ügyesen érzékeli, hogy milyen konfliktusok és érzelmi helyzetek érdeklik a nézőket.
A Hét Királyság lovagja
Van az a pillanat, amikor egy filmes univerzum rájön, hogy nem kell mindig világégés ahhoz, hogy érdekes legyen. A Hét Királyság lovagja pontosan ezt csinálja – visszavesz a sárkányokból, a grandiózus hadjáratokból és inkább két vándor alakjára fókuszál. Kisebb lépték, alacsonyabb tét, de ettől még ugyanúgy Westeros.
A New York-i utca királya is képes felnőni!
Adott volt Martin Reisman, a New York-i utcák egykori feltörekvő, de fogadható utcasportjának, a pingpongnak koronázatlan királya, akinek 50-60-as évekbeli mozgalmas élete, és persze annak emlékirata ordított a megfilmesítésért. Ennek részben fikciós feldolgozása lett a Marty Supreme, ami berobbant a köztudatba. Remek kameramozgás, hihetetlenül hiteles díszletek, dübörgő 80-as évekbeli zene, a vásznon tomboló Timothée Chalamet (Dűne filmek, Wonka) jellemzi. Remek fekete komédia, vagy csak egy fanyar humorú, naturalista tesztoszteronbomba? Purgatóriumtörténet vagy az amerikai kapitalista álom asztalitenisz sportfilm fátyolban való metaforikus felnövés meséje? A trailer mindent is ígért.
Haverok,buli,like! De hogyan tovább?
Amikor híre ment, hogy a Vígszínházban Ifj.Vidnyánszky Attila rendez saját és Németh Nikolett szövegkönyvével, részben társulati improvizációkkal felturbózott átiratot Büchner Leonce és Léna című műve nyomán, a mai érettségi előtti túlpörgött generáció helykereséséről, sokan felhördültek. A címe stílszerűen @LL3t4rgIA, azaz Letargia lett. Annak jártam utána pár napja, hogy a szeptember vége óta teltházakkal futó darab, valóban annyira polgárpukkasztó, mint a cikkek róla és nyíltan provokál, vagy csak groteszkül vicces?
Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet
A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.