Menü

A lehetetlen küldetés teljesítve

Tom Cruise nem adja fel. Így 60 felé(!) közeledve is őrültebbnél őrültebb akciókban kergeti saját magát. Az egykori 80-as évek végi Mission Impossible tévésorozat egyre inkább fogalommá válik a vásznon is. A szofisztikált első résszel már akkor is helyet követelt kedvenc James Bondunk mellett a képzeletbeli dicsőségfalon. Az immáron hatodik darabbal, azaz Utóhatással azonban sikerült még magasabbra tenni a lécet. A vizualitás kiváló, a sztori könnyen követhető. A régi csapat is odateszi magát (Simon Pegg, Ving Rhames). A remekül felépített mozi a kissé elnyújtott játékideje ellenére is letaglózza az embert. Külön piros pont, hogy még maga Superman (Henry Cavill) is tiszteletét teszi a vásznon. A mesterségesen kiürített Párizsban zajló jelenetek épp úgy velőtrázóak, mint az India-Kína határon lévő lélegzetelállító helikopterpárharc.

A hagyományokkal ellentétben az ötödik rész rendezője tért vissza. A hangulat is jóval inkább hajaz az előzőhöz, de ezt egyáltalán nem bánjuk. A néha domináló zene meg kifejezetten kellemes. Kiemelendő az az agresszív, pozitív marketing kampány amellyel a forgatáson többször megsérülő Cruise előtt tisztelegtek. Az akciók tehát zseniálisak. Ami azonban kicsit sántít, hogy nincs igazi nagy csavar a filmben, csak kisebb meglepetések. Sokkal inkább a filmsorozat könnyen fogyasztható legjavának szánták, mint önálló, friss darabnak. Ami eközben kissé zavaros az a főcím. Gyakorlatilag elmeséli a történetet. Érthetetlen, hogy egy ilyen gyerekes hibát hogy követhettek el a készítők. Pedig itt minden más rendben van. Remélem a legutóbbi, igen lapos James Bond producerei jegyzetelnek majd a film közben.

Kijelenthető, hogy a sorozat egyik legjobb darabja kerül most a mozikba. Valahogy így kell stílusosan és lazán megmenteni a világot. Nem tudom kedvenc Kő Tominkban mennyi a kakaó még, de ha így is megy simán elnézzük még párszor az ilyen minőségű akciót.

szerző: Vass Attila Kép forrása: www.imdb.com

Amikor a nézői elvárások felfalják a történetet

A Stranger Things az év kezdetével véget ért. Hangosan és túlbiztosítva zárult le a sorozat, egy grandiózus, illetve komplex utolsó epizóddal. Pár hét eltelte után kijelenthető, hogy a finálé megosztotta a nézőket, annak ellenére, hogy szinte minden szereplő pozitív kimenetelű és következetes lezárást kapott.

A gonosz bennünk él?

A Budapesten forgatott új Russell Crowe film a nürnbergi perről sok premiercsúszás után végre beért a honi mozikba is. A színészek elitek: Michael Shannon (A víz érintése) a főügyész, Rami Malek (Bohém rapszódia) a pszichológus, aki a jócskán meghízott kedvelt új-zélandi -ausztrál fenegyerekünk által alakított Göringet, illetve sorstársait analizálja a híres per alatt. Erős és roppant érzékeny témát érint, amely reméltük, hogy oktatófilmnek csakúgy, mint történelmi filmnek is megállja majd a helyét. Lássuk összejön-e a várva várt Oscar-eső.

Pandora még mindig egyedi, a tartalom viszont ismerős

James Cameron három évvel A víz útja után újra bizonyítani akarja, hogy az Avatar-széria még mindig képes megrengetni a mozitermeket. A Tűz és hamu minden eddiginél nagyobb, zajosabb és sötétebb fejezetként vonul be a filmtörténelembe. A kérdés inkább az, hogy az epikus megvalósítás mögött maradt-e még valódi újdonság.

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.