Menü

A T-Rex van, volt, lesz

A nyári folytatás dömping közepén Spielberg klasszikusának a jó ég tudja hányadik (5.) része is beköszöntött. A dinók, ismét átveszik a celluloid uralmat. Nézzük ezúttal az élet újra utat tör-e magának.

Ezt is megéltük. A Jurassic park remake Jurassic World-öt is elérte a folytatásmánia. A változatosság kedvéért csak úgy, mint az eredeti második részben begyűjtik a dinókat és elszállítják a civilizációba, értsd az amcsikhoz. Ahogy előző részben, úgy most is a génmutáció kerül előtérbe és a szuper, megacsúcshiper fegyverfejlesztések.

Plakát forrása: IMDB

A természet valódi csúcsragadozója, pedig megint megmenti az embert saját teremtményétől. A két humán főszereplő közti kémia továbbra is kiváló, vissza is tértek. Chris Patt továbbra is rezzenéstelen arccal játszik, de legalább jóképű. A dinós effektek nagyon rendben vannak. A film szépen kiaknázza a vulkán kitörés szélén álló szigetük minden apróságát. Azonban, mihelyt elhagyjuk Costa Ricát, ritmust veszít a mese és egy szimpla szörnyfilmmé változik a régi Universal stúdió (Frankenstein, Farkasember, Múmia) műhelyéből. Mielőtt félrenyelnénk a popcornt, rögzítsük a siker garantált és végül mindenki elnyeri majd méltó folytatását. A végső csavarok egyike, pedig jóval magasabb szintre emeli a történet valódi mondanivalóját, jelesül az ember istenné válási komplexusait. Külön plusz pont Jeff Goldblum monológjaiért.

Aki, egy kettő az egyben filmre vágyik, enyhe nosztalgiával az ruházzon be egy mozijegyre, akinek viszont komolyabb celluloiddózis kell, az ne kísértse a sorsot. Ez a világ még mindig tükörsima és Spielberg egykori formabontó darabjának szimplán átmodernizált felturbózott klónja, ahol már a több, nagyobb effektek dominálnak. Az élet ismét utat tört magának. Ezek a dinók nem tudnak kihalni. Folyt köv. három év múlva.

/Szerző: Vass Attila/

Az antihősök új dimenziója a Marvel-univerzumban

Az idén videón is már megjelent Mennydörgők* egy olyan társaság története, amelyet nem külső kényszer, hanem a saját változni akarásuk húz egy irányba. Mindannyian cipelik a maguk hibáit, traumáit, de mégis egymás mellett találják meg azt a ritmust, ami a sztori végére valódi csapattá formálja őket. A hangulat és a dinamika könnyen felidézheti A galaxis őrzőit, de a fókusz itt jóval személyesebb, valamint sokkal inkább szól a szereplők közötti dinamikáról.

A haza és az emberség kötelez

Pár napja bemutatták a nagy állami támogatással megtolt Sárkányok Kabul felettet, amely a roppant vérszegény magyar akciófilm zsánerba igyekszik friss vért pumpálni miközben az afganisztáni békefenntartóink munkájának állít emléket. Pörgős csatajeleneteket legalább profi díszletekkel és kameramunkával ígért a trailer. Ezek után (remélem) egy emberként reméltük, hogy politikai terheltsége ellenére egy szórakoztató film készült el. Ennek jártam utána.

Egy nélkülöző nemzet szülöttei

Nemes Jeles László harmadik nagyjátékfilmje, az Árva a 20. századi magyar társadalmi traumák és a személyes veszteségek metszéspontján született meg. Nagyszabású művészi alkotás, amely egyszerre beszél a mindennapi veszteségről és a gyászról. A történet a múltat nem pusztán idézi, hanem felépíti és újraéli – fájdalmasan, őszintén és minden pátosz nélkül.

Del Toro újraéleszti a Frankensteint

„Él-váltás” – a modern Frankenstein-történet új kiadását láttuk a minap férjemmel, a Frankenstein (2025) című filmet, amelyet Guillermo del Toro maga írta és rendezte, és amely a klasszikus Frankenstein; or, The Modern Prometheus-regény most már nemcsak adaptációja, hanem – részben – újragondolása is.

Az ember, aki az USA-ban született

Reneszánszukat élik a szélesvásznon a zenész életrajzok és az egy-egy híres énekes legismertebb albumának készítéséről szóló filmek, e kettő keveréke a legújabb mozi, a beszédes című, Springsteen: Szabadíts meg az ismeretlentől. Nem árul zsákbamacskát. Remek zenéket, nagy emberi vívódásokat ígér egy kissé szürkének ható főhőssel, aki a múlt démonjaival küzd, de végül a teljes nihil helyett a szupersztárság lesz osztályrésze.