Menü

Érzelmi bántásokkal nem nevelünk, hanem ártunk!

Kutatások szerint a testi fenyegetés némileg háttérbe szorult a szülők nevelési eszköztárában, az érzelmi, lelki bántalmazás viszont nagyon is jelen van, és negatív hatásait kevésbé ismerjük fel.

A szakértők régóta hangsúlyozzák, hogy hosszú távon negatív hatású, ha a szülők állandóan a gyerek személyiségét minősítik nevelő szándékkal, ahelyett hogy az adott cselekedetet értékelnék. Ez azt jelenti, hogy azokban a helyzetekben, amikor a gyermek helytelenül viselkedik, akkor fontos, hogy a szülő jelezze nem tetszését, de az elutasítás tárgya a rossz cselekedet legyen, ne pedig a gyerek maga. Nagy általánosságban véve az a jó, ha a gyerek számára egyértelművé válik, hogy a cselekedeteknek következménye van, ugyanakkor a hibákat ki lehet javítani.

Ez egy fontos alapelve lehet a nevelésnek, de gyakorlati szempontból önmagában talán nem ad elég mankót a szülők kezébe. Ha lefordítjuk mindezt, megállapítható, hogy bizony érzelmileg, lelkileg is lehet komoly sebeket okozni a gyerekekben, nem megfelelő minősítésekkel, szeretetmegvonással, állandó becsmérléssel. Ezek hosszú távon mind negatívan befolyásolják a személyiségfejlődés folyamatát. A szerethetőséget sohase kérdőjelezzük meg, ne fenyegessük ezzel gyermekeinket, és ne tagadjuk meg tőlük a teljes elfogadás élményét.

Ezzel együtt természetesen az is fontos, hogy ne maradjon el az egyértelmű határhúzás sem, de ez mindig a viselkedések, cselekedetek tartományába essen. Nagy különbség van aközött, hogy szülőként azt mondjuk: „nem fogadom el a hazugságokat, nem tűröm a hazugságokat”, vagy „nem tűröm el a hazug disznókat, nem szeretlek, mert hazudtál”. Persze nem jelent bántalmazó légkört az, ha néha konfliktusok, veszekedések pattannak ki a családban. A fontos, hogy meg maradjon a tisztelet, akkor a gyerek leszidása sem fog átcsapni rendkívül ártó hatású becsmérlésbe.

Tartózkodjunk lehetőség szerint attól is, hogy ne mások előtt próbáljunk megoldani erős nevelési helyzeteket! A gyerek megszégyenítése mások előtt nagyon káros tud lenni. Ezzel szemben nagyon jótékony hatású az, ha a szülő felismeri, hogy átlépett egy határt, és képes bocsánatot kérni. Ezzel kompenzálja a gyerekben esetlegesen okozott lelki bántalmakat, és példát mutat abban, hogy lehet hibázni és bocsánatot kérni is.

Munkahelyi motiváció?

Minden vezető sikeres cégre és lelkes munkatársakra vágyik, akik szakmailag kiválóak és minden nap a legjobb formájukat hozzák. A valóság azonban nem ilyen egyszerű. Még a legjobbnak tűnő munkatárs esetében sem lehetünk teljesen biztosak abban, hogy ugyanolyan teljesítményt nyújt napról-napra, és mindig maximálisan eltökélt. Jó hír, hogy vezetőként nagyban befolyásolhatjuk, hogy egy dolgozó mennyire tudja és akarja kihasználni tehetségét! Lássuk, hogyan!

Mondj búcsút a megfelelési kényszernek!

A megfelelési kényszer egy olyan érzés, amikor valaki folyamatosan igyekszik megfelelni saját vagy mások elvárásainak. Ez lehet saját belső kényszer, társadalmi nyomás, munkahelyi elvárás. A megfelelési kényszer stresszt és szorongást okozhat. Ha Önök is azok közé tartoznak, akik szeretnének mindenkinek megfelelni, akkor érdemes elolvasniuk cikkünket.

A féltékenység okai és jelei

A féltékenység egyike a normális és alapvető érzelmeinknek, mégsem szeretjük beismerni, sőt, tagadjuk is. Pedig mindenki érzett már féltékenységet, akár a testvérével vagy szüleivel szemben, mégis a párkapcsolatokat képes a legnagyobb mértékben megmérgezni ez az érzelem. Miből fakadhat a féltékenység, melyek a kiváltó okok és hogyan tudunk megbirkózni vele?

Vágyódás az elérhetetlenre

Egyszer mindannyiunk életében előfordul, hogy olyasvalaki, vagy olyasvalami iránt érzünk vonzalmat, aki és ami biztosan felforgatná az életünket. A főnökünk, a legjobb barátunk ismerőse, exe, vagy valamilyen materiális tárgyi dolog is lehet. Mindannyian ebbe a bizonyos „tiltott gyümölcs” kategóriába tartoznak: az ábrándozás csábító lehet, a következmények azonban már kevésbé. De mihez kezdhetünk ezekkel az érzésekkel? Hogyan lehet ezen érzelmeket újból és újból megélni, valamint kezelni?

5 kreatív szülő-gyerek program, ami a gyerekek fejlődését is segíti

Az együtt töltött minőségi idő semmivel sem pótolható a gyerekek szellemi és mentális fejlődése szempontjából, ráadásul a közös programok a szülőknek is segítenek a töltekezésben. Legyen szó például közös sütés-főzésről, meseolvasásról vagy mesehallgatásról, ezek a tevékenységek mind segítenek elmélyíteni a szülő és a gyerek közötti kötődést, támogatják a kicsik fejlődését, és nem utolsó sorban rengeteg boldog közös emléket is begyűjthetnek velük.