Testképzavarok kamaszkorban
- Dátum: 2016.05.09., 10:16
A média és a társadalom teljesen irreális elvárásokat támaszt az emberi, de főként a női testtel kapcsolatban. Bőven hallhattunk olyan véleményeket híres emberek szájából, hogy a nem megfelelő külsővel rendelkezők igénytelenek, és hogy ez a párkapcsolatukat is megbélyegzi. Ezen túl ott van még, hogy a televízióban, a plakátokon tökéletes testű lányok állnak modellt - igaz, néha nem is olyan kicsi retusált rásegítéssel. Bár a fiatalok azt állítják, nem a Photoshop a fő probléma, ők elsősorban egymáshoz hasonlítják magukat.
Sajnálatos, hogy arról sem az oktatási anyagban, sem más úton nemigen esik szó, hogy a testiség ilyen szintű túlhangsúlyozása teljesen irreális és földhöz, valamint jelenbe ragadt hozzáállás, amelybe a fiatalok sokszor szó szerint belebetegednek, testileg és lelkileg egyaránt.
A szülők sokszor csak vállvonogatva és szomorúan nézik végig a fiatalok gondolati ámokfutását, ahogy negatív gondolatokat támasztanak magukkal szemben, ahogy fogyókúráznak, vagy ahogy hullámzanak az étkezési szokásaik a csokoládétól a salátákig. Véleményük az, hogy beszélgetéssel nehéz befolyásolni a mai fiatalokat, hiszen a szülő véleménye csupán egyetlen szalmaszál, amely ráadásul az árral szemben próbálna meg úszni. Elsőre ez elég reménytelen vállalkozásnak tűnik. No de mit tehetünk ezen túl?
A legfontosabb, hogy próbáljuk megérteni a gyerekeket, fiatalokat. Ne "ugassuk le" őket, amikor az általunk akár véznának is tartott emberpalánta a vékonyka bőrt összecsippentve a hasán közli, hogy jóval "hájasabb", mint xy barátnője. No és természetesen kisebb/nagyobb a melle, kevésbé fényes és sűrű a haja, vagy nem hollywoodi a fogsora. Inkább próbáljunk vele beszélgetni erről, megértést tanúsítva. Igyekezzünk beleérezni a helyzetébe, és ily módon kérdezgetni őt, hogy miért gondolja így, ahogy, vagy pontosan mik az ebből fakadó nehézségei. Ezzel mondhatni egyedülállóak leszünk, ugyanis a barátnői beszélgetések során inkább licitálnak egymásra, a fiúk pedig nem is igen beszélgetnek komolyabban ilyesmiről.
Az is pozitív hatású lehet, ha otthon "segítő kezet" kap a gyerek az éppen aktuális kedvteléseihez. Ha épp edzeni vágyik, akkor kapjon tőlünk 1-1 ajándék órát, ha pedig diétázik, akkor vegyünk neki néhány egészséges ételt, sőt, akár valamilyen szinten tartsunk is vele a kezdeményezésekben. Lehetőleg ne vágjuk hozzá, hogy múltkor még nem diétázott, amikor a nagyi fánkot sütött, inkább szemrehányás nélküli, megértő és barátságos, szinte baráti beszélgetéseket kezdeményezzünk, mindig konstruktív hangnemben.
A gyereknek épp elég nehéz dolga - és lelke! - van a szülő szemrehányása nélkül is, amellyel biztosan nem segítünk semmit ebben az életkorban. A legtöbbet természetesen azzal tehetjük, ha magunk is példát mutatunk. De fogadjuk el azt is, hogy kamaszok, fiatalok esetén mindez egy időre hatástalannak tűnhet. Vélhetően idővel, később hasznosítani tudja azt, ha a család jó példával áll elő. Nagyon fontosak továbbá a közös családi étkezések még akkor is, ha nem ugyanazt eszi minden családtag. Ilyenkor kritika helyett csak próbáljunk örömteli, beszélgetésekkel, viccelődésekkel tarkított családi evéseket folytatni. Egy felmérésben kimutatták, hogy az anorexiás és bulímiás emberek nagyrészének egyáltalán nem volt része jó hangulatban folytatott közös családi étkezésekben.
6 jel, hogy valaki csak akkor keres, amikor szüksége van rád – így ismerheted fel az érdekkapcsolatokat
Vannak emberek, akiknek mindig van egy kedves szavuk hozzánk, de valahogy csak akkor jutunk eszükbe, amikor szükségük van valamire. Egy szívességre, egy jó tanácsra, egy kis segítségre vagy egyszerűen valakire, aki meghallgatja őket. Amíg adni tudunk, fontosak vagyunk számukra, ám amikor nekünk lenne szükségünk támogatásra, hirtelen elfogynak a hívások és az üzenetek. Az egyoldalú kapcsolatok felismerése nem mindig könnyű, de néhány árulkodó jel segíthet tisztábban látni.
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.
Meddig marad biztonságos a pohárban hagyott víz?
Sokan készítenek ki este egy pohár vizet az ágyuk mellé, hogy ébredés után ne kelljen rögtön a konyhába menniük. Mások egész nap az íróasztalukon tartják az innivalójukat, és időnként kortyolnak belőle. Bár a víz nem romlandó élelmiszer a hagyományos értelemben, a kitöltés után már több olyan tényező is befolyásolhatja a tisztaságát, amelyre érdemes odafigyelni.
Van kiút a kizsákmányolásból – így segít a Névtelen Utak Alapítvány
Egyetlen mondattal könnyű lezárni egy történetet: „Miért nem lép ki?” A valóság azonban sokkal bonyolultabb. A kizsákmányolásból való szabadulás nem egyetlen döntés, hanem gyakran hosszú és nehéz út. A Névtelen Utak Alapítvány olyan nőkkel dolgozik, akik a prostitúció és az emberkereskedelem áldozataivá váltak, és abban segíti őket, hogy újra biztonságban érezhessék magukat, és esélyt kapjanak egy másik életre.
Miért szeretjük a horrorfilmeket?
Vibráló villanykörte, résnyire nyitott ajtó, a háttérben halkan szóló zene. Pontosan tudjuk, mi következik, mégis kényelmesen hátradőlünk, és várjuk a borzongást. De vajon miért keressük önként azt az érzést, amelytől egyébként menekülnénk?