Az állatok csodafegyvere a bőrfiatalítás szolgálatában

Az állatvilág egyik csodája, hogy azok fajok, amelyek képesek arra, hogy saját testüket nyalogassák, ösztönösen tudják, hogy ezzel öngyógyítási folyamatokat indítanak be sérülés esetén. Aki kicsit érdeklődőbb a biológia iránt, az ma már ismerheti a folyamat mögött álló biokémiai folyamatokat, köszönhetően annak a Stanley Cohennek és Rita Levi-Motalcininek, akik már 1986-ban Nobel-díjat kaptak az Epidermal Growth Factor (EGF) hatóanyag kutatásáért. Felfedezésük eredménye azonban végül nem is a gyógyászatban, hanem sokkal inkább a kozmetikai iparban jelentett valódi áttörést.

Mi ez a csodaszer?
Az Epidermal Growth Factor egy növekedési faktor, a sejtek növekedését befolyásoló fehérje, amely az emberek és állatok szervezetében egyaránt megtalálható. Az egészséges bőrszerkezet fenntartása nagy részben ennek a fehérjének köszönhető. Helyi szinten stimulálja a sejtmegújulást, gyorsítja a sebgyógyulási folyamatokat, ezáltal csökkenti a ráncok kialakulását. Mivel öngyógyító módon állítja vissza a természetes szintre a szervezet fokozatosan csökkenő kollagén szintjét,napjainkban már jövőbe mutató kozmetikai termékek bázis alapanyagaként is használják.

Tudományos háttér
Cohen és Levi-Motalcini kutatásainak köszönhetően nyílt meg az út a sejtek közti kommunikáció megismerésére. Ezeket az ismereteket kezdetben főként a sebészetben, sebgyógyításban kezdték használni, arra a már ismert tényre alapozva, hogy az állatok nyálában található EGF-nek köszönhetően nagyságrendekkel gyorsabban gyógyulnak a sebek. A „növekedési faktor” csak speciális folyamatok során válhatott a krémek és szérumok fontos összetevőjévé: Az EGF-et kódoló gént bejuttatták a termelő növény DNS-ébe, ezáltal mintegy „rávették", hogy humán EGF-et is termeljen a saját fehérjéin kívül. Tehát a kozmetikumokban található EGF nem növényi, hanem humán EGF, amelyet a növények segítségével állíttattak elő.

Mindez az emberi sebek gyógyításban mérföldkövet jelentett, de egyre inkább a kozmetikai felhasználás szempontjából is kiemelkedő jelentőségűvé vált. Ma már az EGF kollagén termelő hatását nem csak pozitív „mellékhatásként“ tartják számon, hanem a bőrmegújulás szempontjából meghatározó tényezőként, és miképp más egészségügyi készítmények esetében, az EGF esetében is egy előre nem tervezett területen ért el kiemelkedő hatást a hatóanyag.

Miért és mire jó?
Kísérletek bizonyítják, hogy az EGF javítja a bőr kinézetét 30 éves kor után. Felveszi a harcot a ráncokkal és a bőr megereszkedésével szemben. Halványítja a hegeket és a pigment foltokat, segít kisebbnek láttatni a pórusokat. A hatóanyag tisztaságát az állatkísérletektől mentes, zöld biotechnológia biztosítja. Az így kapott ritka és kiemelkedő hatékonyságú EGF teszi lehetővé, hogy léteznek olyan kozmetikai szerek, amelyek már nemcsak a bőr felszínén fejtik ki hatásukat. Ma már nincs feltétlen szükség fájdalmas (pl. derma roller) és vagyonokba kerülő (pl. mikro-fókuszált ultrahang kezelés) eljárásokra, kúrákra, mert a folyamatok közel hasonló mélységben indíthatók be egy minőségi EGF tartalmú krém segítségével.

„Az EGF felhasználásával olyan szuperprémium krémeket lehet előállítani, amelyek nem az öregedés jeleinek elkendőzésére törekszenek, hanem a bőr mélyebb rétegeiből induló ránctalanítást eredményeznek”, állítja a Magyarországon még ritka hatóanyaggal évek óta foglalkozó Yamuna Kft laboratóriumának vezetője, Cserpán Melinda, aki szerint, ha az EGF-et csak természetes növényi anyagok egészítik ki, akkor a ma elérhető leghatékonyabb készítményekkel találkozhatnak majd a hölgyek, akiket nem fenyeget az sem, hogy szintetikus és káros anyagokat juttatnak a szervezetükbe.
Az elkövetkezendő évtizedek meghatározó hatóanyaga, az EGF fokozza a bőr rugalmasságát, feszesíti a bőr szerkezetét, és már alacsony koncentrációban is tompítja a finom ráncokat. Ez, a szervezetünkben megtalálható fehérje tehát a mellett, hogy a sejtek növekedését befolyásolja, az öngyógyítás módszerével pótolja a kollagént szervezetünkben az egészségesebb és fiatalos bőrfelszín megtartásának érdekében.

Forrás, fotó:
Arvalicom