A „csendes gyilkos” minden harmadik magyart érinthet

2010–2014 között országszerte közel százezer ingyenes koleszterinszint-mérést végzett Magyarország Átfogó Egészségvédelmi Szűrőprogramja: a vizsgált nők 39%-ánál, a férfiak 47%-ánál mértek határérték feletti koleszterinszintet.

A magas koleszterinszint korai szakaszában még nincsenek tünetek, de megelőzés, ill. kezelés hiányában súlyos rendellenességekhez vezethet.
„Ma már bizonyított tény, hogy a vérben lévő zsírok mennyisége és az érelmeszesedés kialakulása között szoros összefüggés van. Vannak, akiknek születetten (örökölten) sok koleszterin és triglicerid van a vérükben, másoknál elsősorban a hibás táplálkozási szokások vezetnek a vér magas zsírtartalmához. Az életmód megfelelő változtatásával – szükség esetén gyógyszeres kezeléssel kiegészítve – a vér koleszterin- és trigliceridszintje normalizálható, és ezzel a koszorúér-betegség, a szívinfarktus, az agyi infarktus és a hirtelen halál rizikója is csökkenni fog.
A magas vérzsírszintet nem csak a túl zsíros táplálkozás, hanem a túl sok szénhidrát- és alkoholfogyasztás, a rosszul beállított cukorbetegség, a kövérség (alma típusú elhízás), esetenként fogamzásgátlók és bizonyos gyógyszerek is okozhatják. A vérzsírszint 1%-os csökkentése 2%-kal csökkenti a szívinfarktus és a hirtelen halál veszélyét” – hívja fel a figyelmet dr. Fauszt Terézia belgyógyász-kardiológus főorvos, a Fonyódi Egészségközpont munkatársa.

A mérések alapján minden harmadik magyart érintő felhívásban egyebek mellett az is szerepet játszhat, hogy még mindig sok tévhit kering a koleszterinnel kapcsolatban. Lássuk a három legelterjedtebbet:

„Ha nem fáj, nincs baj”

A magas koleszterinszint sokáig nem fáj, nincsenek tünetei, ezért hívják „csendes gyilkosnak”. Az elnevezés sajnos nagyon is találó, hazánkban ugyanis régóta a szív- és érrendszeri eredetű betegségek vezetik a halálozási statisztikákat, amelyek egyik első számú kockázati tényezője a magas koleszterinszint. Ennek kiszűréséhez az ujjbegyből vett egyetlen csepp vér analízise is elegendő – a szűrőkamionban is így mérik a koleszterinszintet.

„A koleszterin káros”

A koleszterin a szervezetünk normális működéséhez szükséges, összetett vegyület, amelynek egy részét szervezetünk állítja elő, másik részét pedig a táplálékkal vesszük fel. Két fajtája van. Az LDL, azaz a „rossz koleszterin” lerakódik az artériák falában, és növeli az érelmeszesedés kockázatát. A „jó koleszterinként” ismert HDL ugyanekkor eltávolítja a felesleges koleszterint a sejtekből és plakkokból, azt a májba szállítja, amely újrahasznosítja, tehát véd az érelmeszesedéstől.

Mérsékelten vagy súlyosan emelkedett (az összkoleszterinszint 5 mmol/l feletti) értékeknél ezért további vizsgálatok szükségesek, amely során az orvos figyelembe veszi az egyéb betegségeket, meghatározza a koleszterin alkotóelemeit, és megméri a veszélyes LDL-koleszterin értékét is.
„Egészséges embereknél ekkor 5,2 mmol/liter koleszterinszint fogadható el. Ismert koszorúér-betegség esetén (szívinfarktuson vagy érműtéten átesett) a koleszterin célértéke 3,5 mmol/liter alatti. Míg a trigliceridszint és LDL-koleszterin 1,7 mmol/liter alatt ideális, addig a HDL-koleszterin (jó, védő koleszterin) 1,5 mmol/liter felett kell legyen” – teszi hozzá a doktornő.

„A koleszterinszint nem csökkenthető”

Ez így nem igaz, hiszen a koleszterinszint életmódváltással, például a dohányzásról való leszokással, ételeink koleszterintartalmának csökkentésével, rendszeres testmozgással és szükség esetén az orvos által rendelt, jellemzően sztatinterápia követésével hatékonyan csökkenthető.
„A koleszterin- és trigliceridszintet az állati eredetű, ún. telített zsírok fogyasztásának kerülésével, valamint gyógyszereléssel tudjuk csökkenteni. A jó, HDL-koleszterin képződését rendszeres fizikai aktivitással, mozgással fokozhatjuk” – foglalja össze dr. Fauszt Terézia, mit tehetünk az egészségünkért.

Forrás, fotó:
Produkciós Részleg