Menü

Heti könyvajánló: Tengerparti kávézó

Egy kis tengerparti hangulatot ajánlunk az olvasók figyelmébe Lucy Diamond regényén keresztül. Garantáltan kellemesebbé teszi a szürke hétköznapokat ez a regény, ráadásul a legtöbb könnyed regénnyel ellentétben még mondanivalója is van.

A tengerparti kávézó (Ulpius Ház, 2014) című regény mindenkiben reményt kelt egy kicsit, hogy érdemes hallgatnunk a szívünkben megszólaló hívó szóra, és követni az álmainkat. Senki sem ígéri, hogy ha megtesszük, akkor egy könnyed rózsaszín lányregényben találjuk magunkat. Nehézségek így is akadnak majd, de az út végén akkor is ott vár a jól megérdemelt boldogság…

Evie számára a nagyvárosi élet talán egyetlen örömét barátjának kisfia jelenti. Nem találja az útját, és csupa lélekölő állása van. A pasija és a családja tanulásra bíztatja: egy újabb iskola elvégzésével majd biztosabb munkája lehet. Legalábbis biztosan még ennél is unalmasabb – ezt súgja valami Evie számára. A hangulata akkor sem lesz jobb, amikor kiderül, hogy rajongásig szeretett nagynénje és egyben példaképe, Jo váratlanul meghal. Jo mindig is érezte, hogy unokahúga mennyire hasonlít rá, így reá hagyja legféltettebb kincsét, a tengerparti kávézót Cornwallban. Evie sokáig vacillál, hogy mit tegyen a rá szakadt lehetőséggel, hiszen messze él az üdülők álmának mondott Cornwalltól. Talán el kellene adni a helyet?

Ezen ott helyben mindenki megbotránkozik, kivéve persze Evie családját és barátját, akik szerint ez lenne az egyértelmű döntés. Vagy meg kellene tartani, és a távolból megpróbálni irányítani? Evie ezt is megpróbálja, mondani sem kell, hogy nem sok sikerrel, viszont annál több zűrrel jár a döntése. Végül csak meglépi azt, ami kívülről talán egyértelműnek tűnik, az adott helyzetben viszont annál nehezebb: mindent és mindenkit hátrahagyva Cornwallba költözik. A szívét pedig nem csak a szörfözésre kiváló hullámok dobogtatják meg, hanem az ideiglenes szakács is. Igazán kár, hogy semmi sem olyan egyszerű, mint amilyennek látszik. De azért az élet igazolja, hogy ha merünk lépni és dönteni, akkor megkapjuk a jutalmunkat, még ha kanyargós út is vezet odáig, a dolgok végül kisimulnak.

Fotó:
pixabay.com

Digitális demencia – erre figyelj

A demencia szót sajnos sokan ismerik, de rohanó világunkkal sajnos ennek is újabb fajtájával kell sokaknak szembenézni.

Újra divat a kamra – a modern konyhák egyik legpraktikusabb helyisége

Néhány évtizeddel ezelőtt szinte természetes volt, hogy egy családi házhoz kamra is tartozott. Aztán a modern, egybenyitott konyhák térhódításával sokan úgy gondolták, nincs többé szükség rá. Most azonban úgy tűnik, a kamra újra reneszánszát éli. Nem feltétlenül úgy, mint régen, hanem korszerűbb, praktikusabb formában.

Október 1. – Az Idősek Világnapja: figyelem, szeretet és megbecsülés

Október 1-je az Idősek Világnapja, amely minden évben arra emlékeztet bennünket, hogy az idősebb generáció tagjai milyen fontos szerepet töltenek be családjainkban és közösségeinkben. Ez a nap nem csupán az ünneplésről szól, hanem arról is, hogy jobban odafigyeljünk azokra, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, családot neveltek, közösségeket építettek, és rengeteg tapasztalatot adtak át a következő generációknak.

Miért érzünk bűntudatot, amikor pihenünk?

Van, aki egy hosszú, fárasztó nap után sem tud egyszerűen leülni. Ha végre lenne egy kis szabadideje, rögtön eszébe jut, hogy még el lehetne mosogatni, válaszolni kellene egy üzenetre, rendet lehetne rakni, dolgozni vagy elintézni valamit. A pihenés pedig nem megnyugvást, hanem furcsa bűntudatot hoz.

Nem a több takarítás a megoldás – 8 szokás, amitől tovább marad tiszta az otthon

A takarítás sokak számára végtelen körforgásnak tűnik: mire végzünk a porszívózással, máris morzsa kerül a padlóra, a konyhapulton újra megjelennek a foltok, a fürdőszobában pedig mintha egyik napról a másikra nyoma sem lenne a korábbi rendnek. Pedig nem feltétlenül kell egyre többet takarítani ahhoz, hogy rendezett és tiszta legyen a lakás.