Több mint 100 érem és champion díjak a pálinkaversenyen

Kiváló, magas minőségű szinte minden pálinka és párlat, melyet az elmúlt hetekben beneveztek a Pannon Pálinkafőzők Egyesülete által meghirdetett országos Pannon Pálinka és Párlatversenyre. Ezt bizonyítja az is, hogy a 143 nevezett minta közül 110-et értékelt valamely éremre érdemesnek a szakmai zsűri. A díjazott pálinkák és párlatok több mint felét bér-, illetve magánfőzdében készítették.

A Csopakon megrendezett pálinka és párlatverseny egyedülálló a maga nemében. Azzal a céllal álmodták meg a szervezők, hogy  kereskedelmi és kereskedői főzdék mellett lehetőséget biztosítsanak a magán- és bérfőzdéknek is a megmérettetésre.

- A jogszabályok szerint csak az a szeszesital nevezhető pálinkának, amelyet száz százalékban minőségi magyar gyümölcsből, meghatározott eljárással Magyarországon állítottak elő. Vagyis a magánfőzdék, és bérfőzdék esetében a cefréből előállított szeszesital hivatalosan párlat, mivel nem igazolt a gyümölcsök eredete. A minőségük viszont lehet kimagasló, ami épp olyan érték, mint egy neves, prémium pálinka. Mi mindenkinek lehetőséget biztosítottunk, hogy a minőség alapján mérethesse meg a saját pálinkáját, illetve párlatát. A nevezők bizonyítottak is, a 110 érmes minta közül 60-at a magán- és bérzőzdék küldték be – mondta Csalló Jenő, a Pannon Pálinkafőzők Egyesületének elnöke Veszprémben, a verseny összegző sajtótájékoztatóján.

A főszervező felidézte, összesen 143 minta érkezett be a megjelölt határidőig, tíz megyéből, vagyis az ország szinte valamennyi pontjáról. A benevezett pálinkákat, párlatokat először laboratóriumi vizsgálatra küldték, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a törvényben előírt kritériumoknak, azaz cián, illetve metanil tartalmuk alatta marad-e a megengedett határértéknek. Az analitika alapján 13 mintát zártak ki a versenyből, közülük 5 kereskedelmi főzde által beküldött minta volt.

A szakmai zsűri illat tisztaság, illat karakter, íz tisztaság, íz karakter, valamint harmónia és tartósság alapján pontozta a versenymintákat. Összesítés után 25 arany (ebből 7 magán- illetve bérfőzde mintája), 52 ezüst (ebből 24 magán- illetve bérfőzde mintája) és 33 bronz (ebből 19 magán- illetve bérfőzde mintája) minősítést osztottak.

Azokban a kategóriákban, amelyekben legalább 3 nevező, legalább 10 mintát küldött kiválasztották az aranyérmesek közül is legjobbat, avagy a legjobbak legjobbjait – melyeket champion díjjal jutalmaztak.

Az érmeken és champion díjakon túl hét különdíj is gazdára talált: a legjobb kereskedelmi főzde, a legjobb bérfőző, a legjobb bérfőzde, a legjobb magánfőző, a legjobb kereskedői pálinka, a Városok és Falvak Szövetségének legjobb pálinkája vagy párlata. A  Nemzeti Adó és Vámhivatal pedig a szőlő és törköly alapú pálinkák legjobbikának finánc-díjat ítélt oda.

A verseny teljesen anonim volt, ami azt jelenti, hogy a minták egyforma, jelöletlen üvegekben kerültek a zsűri elé. Az, hogy a díjazott pálinkák és párlatok mögött mely főzők és főzdék állnak csak július 11-én, az I. Csopaki Fröccsöntő és Pálinka Napokon derül ki, az ünnepélyes díjkiosztó keretében.

A Fröccsöntő és Pálinka Napokat július 9 és 13 között rendezik meg a csopaki strand előtti téren. Aznap még a közönségre is vár egy nagy feladat – dönteni a közönség-díjról. Július 11-én a strandon lehet majd megkóstolni és bírálni a versenypálinkákat. A szavazók úgynevezett kóstoló jegyet kapnak, melyekkel később értékes ajándékokat nyerhetnek.

Ambrus Tibor, Csopak polgármestere azt mondta, nagyon örül, hogy hazatalált ez a verseny, hiszen évekkel ezelőtt Csalló Jenő már szervezett pálinkaversenyt a településen. Akkor még csak törköly és szőlő alapú pálinkákkal nevezhettek, de most az új életre hívott versenyben már kitárták a kapukat, így nőtte ki magát országossá a rendezvény. A helyszín viszont maradt a Csalló család szülőfaluja, Csopak.

A Pannon Pálinka és Párlatverseny az Agrárgazdasági Minisztérium és a Hungarikum Bizottság támogatásával jöhetett létre.

Dr. Horváth Zsolt, a Hungarikum Bizottság értéktárak kialakításáért felelős koordinátora hangsúlyozta, nem a pálinkás rendezvények, pálinka napok szponzorálása a cél, hanem az érték és a minőség hirdetése. A Pannon Pálinka és Párlatverseny pedig éppen ezt a két fontos üzenetet hordozza: a kimagasló minőség érték, helyben és országos viszonylatban is.

A Hungarikum Bizottság koordinátora emlékeztetett, a Parlament 2012-ben fogadta el a hungarikumok védelméről szóló törvényt, melynek nyomán elsőként a pálinka és a törköly pálinka került a hungarikumok gyűjteményébe. A restik és kocsmák olcsó röviditala helyett a pálinka nemzeti italunk lett.

- 2013 végén volt lehetőség először arra, hogy a Hungarikum Bizottság pályázatán olyan közösségek nyerjenek el forrásokat, amelyek részt vesznek ebben az értékgyűjtő munkában, illetve vállalták, hogy a hungarikumok gyűjteményében szereplő értékeket egy-egy rendezvényen megjelenítik. A Pannon Pálinka és Párlatverseny esetében a kettős cél azonnal megjelenik, egyfelől egy hungarikum népszerűsítéséről van szó, másrészt ez a verseny is azt példázza, hogy az értéket és a minőséget kell keresni minden egyes ilyen alkalom során. Számomra nagy öröm, hogy ilyen országos jelentőségű versenyt lehetett itt megrendezni. Az is látszik, hogy minden egyes pálinkafőző a kimagasló minőségét hozta el erre a rendezvényre, ennek köszönhető, hogy a nevezett pálinkák, párlatok nagy része, arany, ezüst, bronz minősítésben részesült. A következő időszakban is az lesz igazán fontos, hogy minden egyes hungarikum mögött, az érték gyűjtemények mögött a minőséget keressük. Ennek megfelelően Veszprém megye továbbra is szeretne a hungarikum mozgalom egyik meghatározó szereplője lenni, és ha ilyen rendezvényeket sikerül megvalósítani, akkor azt gondolom, hogy jó úton járunk – fogalmazott dr. Horváth Zsolt.

Forrás, fotó:
Pannon Pálinka és Párlatverseny