A rágózás segít a stressz leküzdésében
- Dátum: 2014.06.19., 14:45
A sportolókra, edzőkre érdemes figyelni, ha egészséges szokásokat szeretnénk kialakítani: stresszes helyzetekben például remek ötlet a rágófogyasztás – ezt teszik a legrangosabb sportesemények edzői is játékosaikért izgulva. A rágózás hatására fokozódik a nyáltermelés, amely az emésztési reakció beindításával csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását. Emellett a rágóizom folyamatos működtetése is stresszcsökkentő hatással bír.
Az UEFA Bajnokok Ligája több mint húsz éve a nemzetközi futballélet legrangosabb eseménye. Csapatok tucatjai és játékosok százai vettek részt a döntőben; az évek során sztárok jöttek-mentek, klasszisok tűntek fel, majd merültek feledésbe. Egy dolog azonban megrendíthetetlen maradt a Liga történetében: a döntőben a pálya szélén a két edző folyamatosan és erőteljesen rágózik. Minden edző, mindig, minden döntőben. Hasonló a helyzet a jelenleg zajló 2014-es labdarúgó-világbajnokságon is.
A sportolókra, edzőkre érdemes figyelni, ha egészséges szokásokat szeretnénk kialakítani, ebben az esetben pedig nagyon egyszerű és könnyen érthető élettani háttere van annak, hogy a stresszes helyzetekben miért érdemes rágót fogyasztani.
Az idegrendszeri szabályozást két, egymással ellentétes működésű rendszer irányítja. Az egyik rendszer a szimpatikus idegrendszer, melynek ingerlése úgynevezett vészreakciót vált ki, vagyis a szervezetet felkészíti a stresszhelyzetekre. Ennek egyik eleme az izzadságmirigyek működésének fokozódása és ezzel együtt a nyáltermelés csökkenése; így a stressz hatására fennálló szimpatikus idegrendszeri túlsúly csökkenti a gyomor normális működését. A rágózás hatására fokozódó nyáltermelés beindítja az emésztési reakciót, ezáltal segít visszaállítani a kívánatos állapotot, vagyis csökkenti a stresszes helyzetek gyomorra gyakorolt káros hatását.
A másik fontos tényező a rágás, mint fizikai tevékenység. Egy erőteljes izom folyamatos működtetése stresszcsökkentő hatással bír; ezen az elven működik a stresszlabda is, melynek folyamatos összenyomása nyugtatja az idegrendszert. Talán meglepő, de a test legerősebb izma a rágóizom, így a rágóizom folyamatos működtetésével azonos hatást érünk el, és még a fent leírt nyáltermelés-fokozódás is véd bennünket a stressz káros hatásaitól.
Az is gyakori, hogy valaki a stresszes helyzetekre az állkapocs és a fogak összeszorításával reagál, a „dühében vicsorog” kifejezés is erre utal. Ilyenkor a rágógumi fizikailag is védi a fogakat, megakadályozza azok károsodását. „Amennyiben a stressz elhatalmasodik életünkben, a lelki tényezők kezelése mellett ügyeljünk fogaink védelmére is: nappal igyekezzünk rágógumizással csökkenteni a negatív hatásokat, éjszakára pedig készíttessünk a fogorvossal harapásemelőt, amely megakadályozza, hogy a fogak összeszorítása és/vagy csikorgatása miatt azok károsodjanak” – tanácsolja Dr. Balsai Tamás fogszakorvos.
Forrás, fotó:
Stern Communications
Tényleg a hibáinkból tanulunk?
Az emberi élet természetes része a tévedés. Már gyermekként megtapasztaljuk, hogy az első lépések bizonytalanok, elesésekkel járnak, mégis ezek vezetnek el ahhoz, hogy magabiztosan tudjunk járni. Ugyanez igaz életünk minden területére: a tanulásban, a munkában, a kapcsolatokban és a személyes fejlődésben is.
Az iskolai erőszak megelőzése közös ügy: miért kulcsfontosságúak a prevenciós előadások az iskolákban?
Az iskolai erőszak évek óta az oktatás egyik legsúlyosabb kihívása Magyarországon és világszerte. Bár a közvélemény leginkább a fizikai bántalmazás eseteire figyel fel, a probléma ennél jóval összetettebb. A csúfolódás, a kiközösítés, a megalázás, a fenyegetés, valamint az interneten zajló zaklatás ugyanúgy komoly lelki sérüléseket okozhat a gyermekeknek, mint a tettlegesség.
A sashiko: több mint japán ruhajavítási vagy hímzési technika
A Textilművészet világában kevés olyan eljárás létezik, amely egyszerre hordoz gyakorlati, esztétikai és filozófiai jelentést. A Sashiko pontosan ilyen. Első pillantásra csupán apró, ismétlődő öltésekből álló japán hímzésnek tűnhet, valójában azonban jóval több ennél: a takarékosság, a kitartás, a fenntarthatóság és az emberi gondoskodás szimbóluma.
A DINKWAD-jelenség a fiatalok körében – amikor a karrier, a szabadság és a kutya kerül előtérbe
Az elmúlt években egyre gyakrabban bukkan fel a közösségi médiában és a társadalomtudományi diskurzusban a „DINKWAD” kifejezés, amely az angol Double Income, No Kids, With A Dog rövidítése. Magyarul nagyjából úgy fordítható: „két jövedelem, gyerek nélkül, de kutyával”.
Két keréken az egészségért és a bolygóért
A kerékpározás egyre több ember számára válik a mindennapi közlekedés praktikus és fenntartható formájává. A bicikli nemcsak a fizikai és mentális egészséget támogatja, hanem a városi légszennyezés és a forgalmi terhelés csökkentésében is fontos szerepet játszik.