Testi körkép: keveset sportolunk, egészségtelenül étkezünk és titkolózunk az orvosaink előtt

A magyarok kétharmada szinte soha nem sportol, 40 százalékuk pedig úgy gondolja, hogy egy kis súlyfelesleg még nem okozhat egészségügyi problémákat – derül ki az MSD Pharma Hungary Kft. legújabb reprezentatív kutatásából.[1] A lakosság kétharmadának nincs elég pénze az egészséges étkezésre, bár több mint a felük nem is izgatja magát emiatt. Tíz emberből négy rendszeresen dohányzik, de közülük csak minden második tart a következményektől. Egészségügyi panasz esetén csak a magyarok negyede fordul szakemberhez, a többség inkább gyógyszerhez nyúl vagy kivár. Bár a lakosság kétharmada az orvosok tanácsaiban bízik a leginkább, mégis sokan titkolóznak előttük: a nők egyötöde nem vallaná be nőgyógyászának, ha antidepresszánst vagy nyugtatót szedne, pedig ez a mulasztás akár nem kívánt terhességhez is vezethet. 

Testmozgás: egy kis súlyfelesleg még nem ártott senkinek

Sportolási szokásainkat az életkorunk mellett az iskolai végzettségünk is befolyásolja: míg a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek negyede hetente több alkalommal végez testmozgást, addig az 50 év felettiek és az alapfokú végzettséggel rendelkezők alig hatoda nevezhető ilyen tudatosnak. Összességében a magyarok legfeljebb évente néhány alkalommal dolgoztatják meg az izmaikat, többségük inkább soha. Tudják, hogy az elhízás szerepet játszhat a cukorbetegség kialakulásában, de ezt a veszélyt nem veszik elég komolyan. A válaszadók 40 százaléka szerint egy kis súlyfelesleg még nem jár egészségügyi kockázatokkal, és ennél is többen gondolják úgy (minden második ember), hogy még esztétikus is lehet. Ennek ellenére kétharmaduk egyetért azzal, hogy a plusz kilók árthatnak az önbecsülésnek.

Egészséges étkezés: nincs pénzünk rá

Tízből heten kerülik a gyorséttermeket, de nem feltétlenül prevenciós céllal. A válaszadók 58 százalékát valójában nem foglalkoztatja, hogy milyen kockázatokkal járhat a helytelen táplálkozás, azt eszik, ami jól esik nekik. A legtöbben mégis a pénztelenségre hivatkoznak: a magyarok közel kétharmada azt állítja, hogy anyagi okok miatt kell lemondania az egészséges étkezésről. A helyzet azért nem reménytelen, hiszen a lakosság fele minden nap fogyaszt zöldséget és gyümölcsöt, és egyharmada inkább őstermelőktől szerez be alapanyagokat. Utóbbi lehetőséggel inkább az 50 év felettiek élnek.

Dohányzás: nem tudunk megszabadulni tőle

Az egészséges ételekre nincs pénzünk, de cigarettára azért telik: a lakosság 37 százaléka dohányzik, minden negyedik ember pedig 6 szálnál is többet szív el egy nap. A legnagyobb arányban a fiatalok (43%) füstölnek, de az életkor mellett az iskolázottság is befolyásolja a rossz szokást: arányaiban közel kétszer annyi alapfokú végzettségű cigarettázik, mint diplomás. A dohányosok több mint fele nem aggódik különösebben a következmények miatt, egyötödüket pedig teljesen hidegen hagyják az esetleges szövődmények. Ebben a kérdésben a falun élők lényegesen felelősebbek, mint a budapestiek, de kimutatható különbség van a nemek között is. Míg a férfiak negyede fittyet hány a mellékhatásokra, addig ez a felelőtlenség csupán minden tizedik nőre jellemző. A káros szenvedéllyel rendelkezők kétharmada próbál vagy próbált már leszokni, de teljesen eredménytelenül.

Ha panaszunk van, gyógyszerért nyúlunk és várunk

A válaszadók több mint harmada azonnal bevesz egy fájdalomcsillapítót, ha valamilyen panasza van, de majdnem ugyanennyien inkább megvárják, hogy a probléma elmúljon magától. Az orvosával csak minden negyedik ember konzultál, pedig a hazai lakosság kétharmada alapvetően bízik az egészségügyi dolgozók szakértelmében, sőt őket tartja a leghitelesebb információforrásnak. A második helyen a családtagok véleménye áll, amelyet a patikusok és a legnagyobb egészségügyi portálok tanácsai követnek. A nőkben jellemzően a szakorvosok felkészültsége kelt bizalmat, de sokaknak – különösen a Budapesten élőknek – az is számít, hogy az illető férfi legyen: a fővárosban minden harmadik, míg országos szinten csak minden ötödik hölgy választana inkább ellenkező nemű nőgyógyászt. 

Bízunk az orvosainkban, mégis titkolózunk előttük

Hiába a bizalom, a nők csaknem egyötöde nem vallja be a nőgyógyászának, ha antidepresszánst szed. További 31 százalékuk a növényi alapú nyugtatók használatáról sem szólna szakorvosának, pedig ez utóbbi készítmények csökkenthetik a fogamzásgátlók hatékonyságát. Igaz, erről csupán a negyedük tud. „A nőknek tudatosítaniuk kell magukban, hogy a fogamzásgátlás kérdése az egészségtudatos életmód szerves része. Helyes alkalmazás esetén a tabletta, a hüvelygyűrű és a spirál is több mint 99 százalékos védelmet nyújt, de ahhoz, hogy a nők megtalálják a számukra legjobb megoldást, rengeteg dolgot mérlegelniük kell. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mindig őszinték legyenek a nőgyógyászukkal.”– mondta a kutatás kapcsán dr. Pozsgay Csilla, az MSD Pharma Hungary orvosigazgatója.

Bár a nők többsége jó viszonyt ápol orvosával, sokan még mindig nem mernek teljesen megnyílni nőgyógyászuk előtt. A hölgyek majdnem fele egyáltalán nem, vagy csak nagyon ritkán jár nőgyógyászati konzultációkra, de egy kínos probléma esetén azért felkeresné orvosát. „A nőgyógyászok szakértelmébe vetett bizalom önmagában még kevés. Egy nő csak akkor érezheti magát biztonságban, ha rendszeresen találkozik az orvosával, és közösen gondoskodnak a súlyos betegségek és a rendkívül kellemetlen élethelyzetek megelőzéséről.” - tette hozzá dr. Pozsgay Csilla.

Forrás, fotó:
Flow PR