Célzott terápia a tüdőrák kezelésében - április 10. a Nemzeti Rákellenes Nap

A rosszindulatú daganatos (közismert szóval rákos) sejtek kialakulását mind külső tényezők, mind belső, a genetikai állományban bekövetkezett változások elindíthatják. Közös jellemzőjük a szabálytalan sejtszaporulat, és más szervekbe való betörési képesség, mely folyamat szinte minden szövetben beindulhat. Április 10. a Nemzeti Rákellenes Nap, mely napon hazánkban 1993. óta a rákbetegség elleni küzdelemre, az egyén felelősségére és a korai felismerés fontosságára hívják fel a figyelmet. E napon született dr. Dollinger Gyula sebész, ortopéd szakorvos, a hazai rákkutatás úttörője.

Nem is vagyunk tisztában vele, de saját szervezetünkben is szinte minden nap keletkezhetnek rendellenes sejtek. Az esetek legnagyobb részében ezeket az immunrendszerünk felismeri és elpusztítja, ám ritkán mégis előfordul, hogy a szervezet védelmi rendszerén átjutva elváltozásokat okoznak. A rák az egyik vezető halálok az egész világon, így hazánkban is. A WHO becslései szerint évente mintegy 84 millió ember hal meg daganatos betegségek következtében.

Az összes rákos megbetegedés mintegy fele a dohányzásra, étkezési szokásokra és a környezetszennyezésre vezethető vissza, ezért ezekben az esetekben különösen fontos a megelőzés, a korai felismerés. A rák diagnózisát évekkel ezelőtt még egyenlőnek vették a közeli halál bekövetkeztével, ez a nézet azonban már a közvéleményben is módosult. A legtöbb rák kezelhető, sok közülük teljesen gyógyítható, amennyiben a kezelés időben megkezdődik.

Az öt leggyakoribb rákfajta a világon a tüdő-, a prosztata-, a vastagbél-, a gyomor- és a májrák. Szomorú tény, hogy hazánk Európán belül a férfiak tekintetében az első, míg a nők esetében a második helyen áll a rák okozta halálozásban. Magyarországon évente közel 50 000 rákos megbetegedést diagnosztizálnak, és csaknem 32 000 beteg hal meg valamely daganat következtében.

A tüdőrák világszerte a leggyakoribb és a legnagyobb arányban halállal végződő daganattípus. Évente 1,38 millió halálesetet okoz a világon, mely az összes daganatos halálozás 18%-át teszi ki. Kialakulásának 90%-áért a dohányzás tehető felelőssé, ezért közegészségügyi szempontból nagyon fontos a dohányzásról való leszoktatás, a dohányzás elterjedésének visszaszorítása és a passzív dohányzásnak kitett emberek – akik legtöbbször kisgyermekek – védelme.

Magyarországon is a tüdőrák a leggyakrabban diagnosztizált rosszindulatú daganat. Évente 10 ezer feletti az új tüdőrákos megbetegedések száma, és 8 000 beteg hal meg a betegség következtében. A férfiak esetében a tüdőrák okozta halálozásban Magyarország világelső.

A tüdőrákot (a többi daganathoz hasonlóan) a szövettani típusa szerint is osztályozzák, amely befolyással lesz majd a választandó kezelésre. Az új tüdődaganatos megbetegedések 85%-át a nem-kissejtes tüdőrák (NSCLC) teszi ki, melynek leggyakoribb típusa a mirigyhámból kiinduló - ú.n. adenocarcinoma, amely Magyarországon a tüdőrákok 44%-át adja. Ma már a szövettani diagnózis mellett molekuláris szintű vizsgálatot is végeznek, amelynek az eredményétől függően lehetővé válik a ma elérhető legmodernebb terápiák alkalmazása.

A rák gyógyításában az idejében történő felismerés mellett, nagyon fontos szerepe van a kezelés logikáját átalakító új filozófiának, a legújabb gyógyszerfejlesztések eredményeként elérhető célzott terápiának, mely hatékonyabbá teszi a gyógyulást.  Az új szájon át szedhető gyógyszerekkel a korábbi terápiákhoz képest már elérhetőnek látszik a terápiás cél, azaz a betegség krónikussá szelídítése, mellyel a várható túlélés megháromszorozódhat.

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com