Parkinson-kór, a folyamatosan változó betegség - Április 11. a Parkinson-kór Világnapja

A Parkinson-kór fokozatosan előrehaladó idegrendszeri megbetegedés, ami Európában közel 1,2 millió embert érint. Legtöbbször mozgással kapcsolatos panaszok jellemzik, ezek közül legismertebb a nyugalmi állapotban jelentkező remegés. Gyakoriak a mozgáshoz nem köthető panaszok is, mint például fájdalom, alvászavar és hangulatzavarok. A betegséget jelenleg nem lehet meggyógyítani vagy megelőzni, azonban az orvostudomány folyamatos fejlődésének köszönhetően gyógyszeres kezeléssel a tünetek jól kezelhetőek.

Nyugalmi állapotban jelentkező kéz- és lábremegés, az izommerevség, lelassult mozgás és kommunikáció, ez csupán néhány azon kellemetlen tünetek közül, amik megnehezítik a Parkinson-kórban szenvedő betegek mindennapjait. A betegeknek nem csupán a saját testükkel kell megküzdeniük, hanem a környezetükkel is, azokkal az emberekkel, akik nincsenek tisztában a Parkinson-kór jeleivel. Például a mimikaszegény, rezzenéstelen arc ezeknél a betegeknél nem az ellenszenvet jelenti, hanem azt, hogy nem képesek megfelelően mozgatni az arcizmaikat. A Parkinson-kór Európai Szövetsége április 11-ét nevezte ki a Parkinson-kór Világnapjának, amelynek az a célja, hogy felhívják az emberek figyelmét erre a betegségre.

Üzenet küldése sikertelen - avagy  hogyan is alakul ki a Parkinson-kór?

Mozdulatainkat az agyunkban lévő idegsejtek vezérlik. Ahhoz, hogy egy mozdulat megvalósuljon, az idegsejtek üzenetet küldenek egymásnak és a test többi részének. Amikor valakinél Parkinson-kór alakul ki, ez a folyamat a sejtek között megszakad, így az üzenet nem jut el zavartalanul az izmokhoz, megnehezítve ezzel a mozgás végrehajtását. Az üzenetküldés zavarának oka a dopaminhiány, amely egy olyan, a testünkben termelődő vegyület, ami a mozgás kontrollálásában játszik szerepet. A Parkinson-kórban szenvedő betegek dopamint termelő idegsejtjeinek 70-80%-a károsodott vagy teljesen elpusztult.

A betegek számára az egyik legnagyobb kihívás az együttélés azzal a bizonytalansággal, amelyben kénytelenek mindennapjaikat tölteni, hiszen a tüneteik akár óráról-órára is változhatnak. A mozgásszervi nehézségeken kívül jelentkező egyéb olyan tünetek, mint a fájdalom, kimerültség, szorongás, alvás- és hangulatzavar is jelentős hatással vannak a betegek életminőségére. A sokaknál jelentkező kettős látás, egyensúlyvesztés sok esetben külső személő számára akár félrevezető is lehet. Fontos, hogy az emberek tisztában legyenek a betegség tüneteivel, ezzel is megkímélve a betegeket a téves megítéléstől.

Hogyan kezelhető a kór?

A betegség összetettségét jelzi, hogy a dopaminhiány helyreállításával a tünetek nem szüntethetőek meg végleg, de jól kezelhetőek, progressziójuk lassítható. Minden betegnek személyre szabottan állítják össze a kezelését. Szerencsére ma már a fejlett orvostudománynak köszönhetően léteznek olyan készítmények, amelyet naponta egyszer kell csak beszedni és a lassú felszívódásának köszönhetően folyamatosan fejtik ki hatásukat. A gyógyszeres kezelést javasolt kombinálni hagyományos terápiákkal, mint például a fizioterápia, vagy a beszédterápia. A Tai Chi és a jóga is pozitív hatással lehetnek a tünetek kezelésére. Néhány betegnél a tünetek enyhíthetőek idegsebészeti beavatkozással

Mivel akár évekig is elhúzódhat, amíg a sejtek károsodásának folyamata eljut addig a fázisig, amikor már a betegek mindennapi életvitelét befolyásolja, az időben elkezdett kezelés meghatározó, mert lelassíthatja a folyamatot. Emellett fontos még, hogy a betegek ne hagyják el magukat és egyaránt foglalkozzanak mind a testi mind a lelki egészségükkel! 

Forrás:
Well PR

Fotó:
pixabay.com