Mi is a P-vitamin?
- Dátum: 2013.06.14., 19:55
Még a tudósok is vitatkoznak róla, hiszen egyáltalán nem bizonyított tény, hogy a P-vitamin valóban vitamin-e.
A P-vitamin nem más, mint egy rendkívül bioaktív anyag, amit sok helyütt csak rutinként neveznek, pedig alkotó vegyületei, a bioflavonoidok nemcsak ebből, hanem citrinből, illetve heszpreridinből is állnak. De lássuk sorjában, pontosan mit is takarnak ezek a furcsa kémiai kifejezések.
A hivatalos megfogalmazás szerint a P-vitamint olyan bioflavonoidok, vagy egyéb vegyületek alkotják, amelyeknek molekulái egy rész cukorból és egy rész alkoholból, vagy fenolból állnak össze. Még tudni érdemes, hogy a P-vitamint, a C-hez hasonlóan a paprikából vonták ki először. Gyakran társul is a C-vitaminnal, segíti annak felszívódását. Legfőbb forrásai a citrusfélék, a csipkebogyó, az áfonya, a brokkoli és a paradicsom, de szinte az összes zöldség és gyümölcs húsában is megtalálhatjuk.
Egyik alkotó vegyülete a citrin, amit elsősorban a citrusfélékből tudnak kivonni, a citromból, a narancsból, a grépfruitból.Hiánya a hajszálerek elvékonyodásához és ebből következően a hajszálerek elpattanásához, bevérzésekhez vezethet.
A citrusfélékben nagy arányban találunk heszperidint is, amit a keserű narancs és a citrom sárgás héja alatt található fehér, puha anyag tartalmaz. Igyekezzünk, hogy a különböző ételek készítése során, hogy a citrusféléknek ne csak a levét, a húsát, hanem a héját is felhasználjuk. Mivel nem tudni sok déli gyümölcsöt milyen vegyszerekkel tartósítanak, ezét érdemes néhány órára hideg vízbe áztatni őket a felhasználás előtt, így bátran fogyaszthatjuk a héját is.
A rutin, amit nagy arányban a kerti ruta levelei tartalmaznak, jellegzetes illatú, évelő növény. Néhány gabonafélében és a hajdinában is megtalálható. A citrinhez hasonlóan a rutinnak is vérzésgátló hatást tulajdonítanak és a gyógyszerészek széles körben alkalmazták a visszerek törékenységének, a bíborvörös visszeres csomók megelőzésére és a retina bevérzések, a magas vérnyomás esetén, valamint az allergiás eredetű és anafilaxiás sokk elkerülése érdekében.
Fotó:
sxc.hu
Rosszullét az autóban? Hét bevált módszer, amivel megelőzhetjük az utazási betegséget
Sokak számára az autózás nem a kikapcsolódásról, hanem a gyomorforgató rosszullétről, a szédülésről és a hányingerről szól. Különösen a gyerekek körében gyakori az utazási betegség, de felnőttként is bárkit utolérhet, akár egy hosszabb autóút, akár egy kanyargós hegyi szakasz során. A jó hír, hogy néhány egyszerű szokással sokat tehetünk a kellemetlen tünetek megelőzéséért.
Antibiotikumkúra: nem mindegy, hogyan szedjük
Az antibiotikum sok esetben nélkülözhetetlen a bakteriális fertőzések kezelésében, ám a helytelen alkalmazása kellemetlen mellékhatásokhoz és hosszú távon egyre nehezebben kezelhető fertőzésekhez vezethet. Nem elég kiváltani a receptet: a megfelelő adagolás, a kezelés időtartama és a szervezet jelzéseinek figyelése is fontos szerepet játszik a gyógyulásban.
Esti edzés: hogyan hat a szervezetre, az alvásra és a fogyásra?
Az esti edzés egyre népszerűbb azok körében, akik napközben dolgoznak, tanulnak, vagy egyszerűen az esti órákban érzik magukat energikusabbnak. Bár sokan úgy gondolják, hogy a késői testmozgás megzavarhatja az alvást, a kutatások szerint a megfelelően megválasztott intenzitású és időzítésű esti edzés számos pozitív hatással lehet a szervezetre.
Kalisztenika – az akár otthon is ingyen végezhető mozgásforma
Ki ne keresne olcsó és hatékony megoldást a testmozgásra? Erre egy jó megoldás a kalisztenika.
Napi egy pohár céklalé: így támogathatja a vérkeringést és a sportteljesítményt
A cékla nemcsak a hagyományos magyar konyha kedvelt alapanyaga, hanem az egészségtudatos táplálkozásban is egyre nagyobb szerepet kap. Különösen a belőle készült lé került az érdeklődés középpontjába, hiszen olyan természetes vegyületeket tartalmaz, amelyek jótékonyan befolyásolhatják a vérkeringést, a vérnyomást és a fizikai teljesítőképességet. De vajon valóban érdemes mindennap fogyasztani, és mennyi az ideális mennyiség?