Segítség, idegen országban ébredtem! - A kulturális sokk

A kulturális sokk nem igazán közismert fogalom, de a globalizáció uralta modern világban bárki könnyedén az áldozatává válhat, és kellemetlen helyzetekbe kerülhet.

A tévé és az internet világában még csak ki sem kell mozdulnunk otthonról ahhoz, hogy a távoli dolgok elérhetővé, megismerhetővé váljanak. Ma már az is teljesen természetes, ha valaki külföldön vállal munkát, vagy például másik országban tanul. Ezek a jelenségek mind- mind a globalizációs folyamat részei, amivel párhuzamosan újabb és újabb helyzetekhez kell alkalmazkodnunk. Külföldön tanulni és dolgozni nem ugyanaz, mint egy-egy hétre elmenni nyaralni egy másik kultúrába. Bár a mai kor emberét joggal nevezhetjük világpolgárnak, aki természetesnek veszi, hogy nincsenek határok, szerte a világban dolgozhatunk, élhetünk, tanulhatunk. Mégis okozhat ez problémát is például egyéni pszichés szinten. A kulturális különbségekből adódó kellemetlen kommunikációs szituációk leírására szolgálnak a kulturális sokk és kulturális konfliktusok fogalma.

A következő szituáció részben szemlélteti, hogy nem feltétlenül olyan egyszerű lelkileg és pszichésen egy idegen kultúrába csöppeni, és ott helyt állni. Egy egyetemista lány pár évre külföldi egyetemre ment ki tanulni egy ösztöndíjas pályázat keretében. Ez jó alkalom volt nyelvtanulásra, és egy másik kultúra megismerésére. Bár a lehetőség nagyszerű alkalmat jelentett neki, amikor eljött az utazás, költözés ideje rossz érzéssel töltötte el, hogy hosszabb időre el kell hagyni a családját és a barátját is. Ezzel a hiányérzettel érkezett meg az idegen országba, ahol nem voltak még ismerősei, nem beszélte még a nyelvet. Úgy döntött iszik egy jeges teát egy ital automatából, ami külsőleg nem különbözött a hazaitól. Igen ám, de a nagy honvágy közepette észrevette, hogy itt még a tea sem ugyanaz, ugyanis szénsavas volt. Még egy ilyen kis semmiség is elég nyomasztólag tud hatni egy ilyen helyzetben.

A kulturális sokk fogalma persze egy sokkal komplikáltabb, összetettebb jelenségre utal, de az előző szituáció érzékelteti, hogy bár fizikai értelemben ma már nincs akadálya, hogy egyik napról a másikra a világ egy másik pontján ébredjünk, pszichés szinten igencsak igénybe veheti az alkalmazkodó készségünket. Enyhébb szituáció, ha például nem tudjuk, hogy az adott országban hogyan működik a csap a mosdóban, vagy, hogy hogyan kell használni az evőeszközt. Ezek kellemetlen helyzetek lehetnek, de azért még nem „sokkolják” az embert. A kulturális sokk egy olyan tartósan negatív állapotot jelent, amelyet a kultúrák közötti különbségekből származó konfliktusok sorozata idézi elő, erősen próbára téve az ember alkalmazkodóképességét. Érdemes komolyan venni, mivel fizikai tünetei is lehetnek, szorongáshoz és depresszióhoz is vezethet. A komolyabb félreértések, konfrontációk stresszel járnak, ami megviselheti testi –lelki egészségünket.

Ilyen esetekben fontos tisztáznunk magunkban, hogy a különböző kultúrákban más- más értékítélet kapcsolódik helyzetekhez, például másképp értékelik a késést. Fontos, hogy tisztázzuk a szituációt, de ezt csak tárgyilagosan érdemes megtenni, érzelmekkel nem lehet vitatkozni, és megoldást találni. Azt kell megértenünk, hogy a helyzetekhez különböző elvárásokkal viszonyulunk, így az értelmezés is más lesz. Persze célkultúra megfelelő megismerése elengedhetetlen, ha hosszútávon sikeresen szeretnénk működni benne.

Fotó: sxc.hu