Menü
  • Testünk védelme
  • Háromszoros kockázat a le nem szállt here

Háromszoros kockázat a le nem szállt here

Azoknál a fiúknál, akik heréi megszületésük után nem szálltak le a herezacskóba, csaknem háromszor nagyobb valószínűséggel alakul ki későbbi életükben hererák - idézte brit kutatók megállapítását a British Medical Journal (BMJ) című orvosi folyóirat.

Összesen több mint 2 millió férfi bevonásával 1980 és 2007 között készült az a 12 korábbi tanulmány, amelynek adatait a Glasgow-i Egyetem munkatársai áttekintették és elemezték tanulmányukban.

Eredményeik szerint 2,9-szer nagyobb volt a kockázata a hererák kialakulásának azoknál, akiknek születésük után nem szálltak le a heréik.

Az Archives of Disease in Childhood című szakfolyóiratban közzétett tanulmány szerint az újszülött fiúk 6 százaléka jön világra úgy, hogy még nem szálltak le heréi a hasüregből a herezacskókba. A herék normális esetben a születés előtt szállnak le, de ezekben az esetekben a hasüregben maradnak.

Forrás: MTI, group.bmj.com
Fotó: sxc.hu

  • A rovat további cikkei

A borsmenta tea hatásai a szervezetünkre

Ez az évelő növény a menta családjába tartozik, és gyakran használják fűszerként, valamint gyógyászati célokra.

Toxoplazmózis, amit érdemes tudni

Főleg kismamák ismerik ezt a kifejezést, pedig másokra is veszélyt jelenthet. Nézzük, mit tudunk róla.

Képernyőhasználat és szemromlás – Hogyan óvhatjuk látásunkat a digitális korban?

A modern világban a képernyők – legyen szó számítógépről, tabletről vagy mobiltelefonról – mindennapjaink szerves részévé váltak. Munka, tanulás, szórakozás és kommunikáció szinte elképzelhetetlen nélkülük.

Nyirokterápia – A szervezet öntisztító rendszere

A nyirokterápia egy olyan természetes, manuális kezelési módszer, amely a nyirokrendszer működésének serkentését szolgálja. A kezelés célja a nyirokfolyadék áramlásának javítása, a pangások megszüntetése, valamint a méreganyagok elszállításának elősegítése a szervezetből.

Véradás: nagyszerű hősök hétköznapi tette

Magyarországon naponta körülbelül 1600-1800 véradóra van szükség ahhoz, hogy a kórházak biztonságosan el tudják látni a betegeket. A véradás nemcsak egy egyszerű, alig fél órát igénylő cselekedet, hanem valódi életmentés.