Menü

Újév: az év egyetlen napja, amikor mindenki tökéletesen motivált

Az újév különleges jelenség. Egyetlen éjszaka alatt az emberiség kollektíven eldönti, hogy jobb, egészségesebb, szervezettebb és hatékonyabb lesz. December 31-én még pizzás dobozok és halogatott teendők vesznek körül minket, január 1-jén viszont már fejben futunk, salátát eszünk és új életet kezdünk. Legalábbis elméletben.

Az újévi fogadalmak valójában nem ígéretek, hanem vágyálmok. Olyan mondatok, amelyeket leginkább saját magunk megnyugtatására fogalmazunk meg: „idén tényleg rendszeresen sportolok”, „kevesebbet telefonozom”, „nem hagyok mindent az utolsó pillanatra”.

Ezek a kijelentések január elején még teljesen hihetőnek tűnnek, különösen akkor, amikor az edzőtermek zsúfoltak, a naptár frissen nyomtatott, és a lelkesedés szinte tapintható. Az újév másik különleges tulajdonsága, hogy mindent újracsomagol. Ugyanaz az ember néz vissza ránk a tükörből, ugyanazok a feladatok várnak ránk hétfőn, mégis úgy érezzük, mintha kaptunk volna egy tiszta lapot. Ez a „mentális újraindítás” az újév valódi ereje. Nem a dátum változik meg, hanem a hozzá fűzött reményeink.

Természetesen az ünnepnek megvannak a maga elengedhetetlen kellékei is. A pezsgő, amelynek dugója mindig váratlan irányba repül. A lencse, amelytől gazdagabbak leszünk – ha máshogy nem, legalább tapasztalatban. És a jókívánságok, amelyek között minden évben szerepel az „egészség, boldogság, sok pénz”, ebben a szigorúan meghatározott sorrendben.

Az újév egyben kiváló alkalom az öniróniára is. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy nem fog minden azonnal megváltozni. És talán nem is kell. Az új év nem arról szól, hogy egyik napról a másikra tökéletesek legyünk, hanem arról, hogy egy kicsit tudatosabban próbálkozzunk. Néha elbukunk, néha elfelejtjük a fogadalmakat, de közben mégis haladunk.

Végső soron az újév nem más, mint egy közösen elfogadott új esély. Egy dátum, amelyre ráfoghatjuk, hogy „most kezdődik valami”. Ha ezt humorral, türelemmel és egy csipetnyi realizmussal kezeljük, akkor már tettünk is valamit magunkért. És ha január közepére elfogy a lelkesedés? Semmi gond. Jövőre úgyis újrakezdjük

Mi az a hatodik érzék? Létezik egyáltalán a megérzés?

Ki ne érezte volna már azt, vagy használta a kifejezést, hogy „van egy megérzésem”. Mi is az a hatodik érzék?

Amikor éjjel ugat a köhögés

Háromgyerekes anyukaként azt hittem, már minden gyerekbetegséget láttam. Aztán emlékszem egyik éjszaka a középső fiam furcsa, ugató köhögésre ébredt. Az a jellegzetes hang azonnal megijesztett. Akkor találkoztam először a kruppal – és azóta sajnos nem egyszer.

A nonverbális jelek pszichológiája a randevúkon

A párkeresés és az ismerkedés folyamatában gyakran hangoztatjuk, hogy az első benyomás döntő jelentőségű, ám azt kevesebben tudatosítják, hogy ez a benyomás ritkán a kimondott szavakon alapul. Bizonyos kontextusokban akár 90 százaléka is – nem verbális csatornákon zajlik. Egy randevún a testbeszéd, a tekintet iránya, a hangszín és a gesztusok egy olyan „néma nyelvet” beszélnek, amely gyakran sokkal őszintébb és árulkodóbb, mint bármilyen gondosan megfogalmazott, tudatosan kontrollált mondat.

Biohacking – hogyan „hackelhetjük meg” a saját testünket?

Megannyi módszer van ara, hogy befolyásoljuk testünk működését, a biohacking is ide tartozik. Nézzük, miről is van szó.

Miért fontos a gyerekeknek az ebéd utáni alvás?

Három gyerek mellett az ember gyorsan megtanulja, hogy vannak dolgok, amik nem egyszerűen „hasznosak”, hanem konkrétan a túlélés zálogai. Nálunk az ebéd utáni alvás pontosan ilyen. Persze, mielőtt anyuka lettem, én is azok közé tartoztam, akik azt gondolták: ha egy gyerek nem akar aludni, hát nem alszik. A valóság viszont egészen mást mutatott.