Újév: az év egyetlen napja, amikor mindenki tökéletesen motivált
- Dátum: 2026.01.01., 08:26
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- célok, évkezdet, megújulás, motiváció, remény, szilveszter, tervek, újév, újrakezdés, változás
Az újév különleges jelenség. Egyetlen éjszaka alatt az emberiség kollektíven eldönti, hogy jobb, egészségesebb, szervezettebb és hatékonyabb lesz. December 31-én még pizzás dobozok és halogatott teendők vesznek körül minket, január 1-jén viszont már fejben futunk, salátát eszünk és új életet kezdünk. Legalábbis elméletben.
Az újévi fogadalmak valójában nem ígéretek, hanem vágyálmok. Olyan mondatok, amelyeket leginkább saját magunk megnyugtatására fogalmazunk meg: „idén tényleg rendszeresen sportolok”, „kevesebbet telefonozom”, „nem hagyok mindent az utolsó pillanatra”.
Ezek a kijelentések január elején még teljesen hihetőnek tűnnek, különösen akkor, amikor az edzőtermek zsúfoltak, a naptár frissen nyomtatott, és a lelkesedés szinte tapintható. Az újév másik különleges tulajdonsága, hogy mindent újracsomagol. Ugyanaz az ember néz vissza ránk a tükörből, ugyanazok a feladatok várnak ránk hétfőn, mégis úgy érezzük, mintha kaptunk volna egy tiszta lapot. Ez a „mentális újraindítás” az újév valódi ereje. Nem a dátum változik meg, hanem a hozzá fűzött reményeink.
Természetesen az ünnepnek megvannak a maga elengedhetetlen kellékei is. A pezsgő, amelynek dugója mindig váratlan irányba repül. A lencse, amelytől gazdagabbak leszünk – ha máshogy nem, legalább tapasztalatban. És a jókívánságok, amelyek között minden évben szerepel az „egészség, boldogság, sok pénz”, ebben a szigorúan meghatározott sorrendben.
Az újév egyben kiváló alkalom az öniróniára is. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy nem fog minden azonnal megváltozni. És talán nem is kell. Az új év nem arról szól, hogy egyik napról a másikra tökéletesek legyünk, hanem arról, hogy egy kicsit tudatosabban próbálkozzunk. Néha elbukunk, néha elfelejtjük a fogadalmakat, de közben mégis haladunk.
Végső soron az újév nem más, mint egy közösen elfogadott új esély. Egy dátum, amelyre ráfoghatjuk, hogy „most kezdődik valami”. Ha ezt humorral, türelemmel és egy csipetnyi realizmussal kezeljük, akkor már tettünk is valamit magunkért. És ha január közepére elfogy a lelkesedés? Semmi gond. Jövőre úgyis újrakezdjük
Tudomány vagy illúzió? – Mi az asztrológia?
A horoszkópok évszázadok óta foglalkoztatják az embereket, sokan pedig ma is a csillagok állásából próbálnak következtetni a személyiségükre és a jövőjükre. De vajon tudományos bizonyítékok is alátámasztják ezeket az elképzeléseket?
Pszichológushoz vagy fejlesztésre vinni a gyereket nem kudarc, hanem felelős döntés
Sok szülőben szorongást kelt a gondolat, hogy gyermekének pszichológusra vagy valamilyen fejlesztésre lehet szüksége. Vajon mit rontottunk el? Nem fogják azt gondolni, hogy nem tudunk megbirkózni a neveléssel? Mi lesz, ha a gyermekünk megbélyegzetté válik? Ezek a kérdések sok családban megfogalmazódnak, pedig a segítségkérés nem a szülői kudarc jele, hanem annak a felismerése, hogy minden gyermeknek másra van szüksége a fejlődéshez.
Ecetet fújnak a bejárati ajtóra: a hétköznapi házi praktika mögött meglepő hiedelem is állhat
A bejárati ajtó nem csupán arra szolgál, hogy elválassza otthonunkat a külvilágtól. Egyesek szerint különleges jelentősége is van, hiszen ezen keresztül lépünk be a lakásunkba, és itt találkozik a személyes életterünk a külvilág hatásaival. Talán ezért sem meglepő, hogy különféle házi praktikák és hiedelmek kapcsolódnak hozzá. Az egyik interneten terjedő szokás szerint érdemes ecetes vízzel áttörölni vagy bepermetezni a bejárat környékét. De vajon miért teszik ezt, és valóban van értelme a módszernek?
Nem a jóga, hanem az erdő hódít
Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.
A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja
Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.