Újév: az év egyetlen napja, amikor mindenki tökéletesen motivált
- Dátum: 2026.01.01., 08:26
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- célok, évkezdet, megújulás, motiváció, remény, szilveszter, tervek, újév, újrakezdés, változás
Az újév különleges jelenség. Egyetlen éjszaka alatt az emberiség kollektíven eldönti, hogy jobb, egészségesebb, szervezettebb és hatékonyabb lesz. December 31-én még pizzás dobozok és halogatott teendők vesznek körül minket, január 1-jén viszont már fejben futunk, salátát eszünk és új életet kezdünk. Legalábbis elméletben.
Az újévi fogadalmak valójában nem ígéretek, hanem vágyálmok. Olyan mondatok, amelyeket leginkább saját magunk megnyugtatására fogalmazunk meg: „idén tényleg rendszeresen sportolok”, „kevesebbet telefonozom”, „nem hagyok mindent az utolsó pillanatra”.
Ezek a kijelentések január elején még teljesen hihetőnek tűnnek, különösen akkor, amikor az edzőtermek zsúfoltak, a naptár frissen nyomtatott, és a lelkesedés szinte tapintható. Az újév másik különleges tulajdonsága, hogy mindent újracsomagol. Ugyanaz az ember néz vissza ránk a tükörből, ugyanazok a feladatok várnak ránk hétfőn, mégis úgy érezzük, mintha kaptunk volna egy tiszta lapot. Ez a „mentális újraindítás” az újév valódi ereje. Nem a dátum változik meg, hanem a hozzá fűzött reményeink.
Természetesen az ünnepnek megvannak a maga elengedhetetlen kellékei is. A pezsgő, amelynek dugója mindig váratlan irányba repül. A lencse, amelytől gazdagabbak leszünk – ha máshogy nem, legalább tapasztalatban. És a jókívánságok, amelyek között minden évben szerepel az „egészség, boldogság, sok pénz”, ebben a szigorúan meghatározott sorrendben.
Az újév egyben kiváló alkalom az öniróniára is. Hiszen mindannyian tudjuk, hogy nem fog minden azonnal megváltozni. És talán nem is kell. Az új év nem arról szól, hogy egyik napról a másikra tökéletesek legyünk, hanem arról, hogy egy kicsit tudatosabban próbálkozzunk. Néha elbukunk, néha elfelejtjük a fogadalmakat, de közben mégis haladunk.
Végső soron az újév nem más, mint egy közösen elfogadott új esély. Egy dátum, amelyre ráfoghatjuk, hogy „most kezdődik valami”. Ha ezt humorral, türelemmel és egy csipetnyi realizmussal kezeljük, akkor már tettünk is valamit magunkért. És ha január közepére elfogy a lelkesedés? Semmi gond. Jövőre úgyis újrakezdjük
Egy hamis segélyhívás ára: pénzbírság és veszélybe sodort emberéletek
A 112-es egységes segélyhívó szám azért működik a nap 24 órájában, hogy sürgős esetben azonnali segítséget biztosítson. A diszpécserek minden beérkező hívást komolyan vesznek, és szükség esetén riasztják a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot vagy a rendőrséget. A rendszer hatékonyságának alapfeltétele azonban a rendeltetésszerű használat.
Az edzőtermi szorongás lélektana
Januárban alig lehet mozdulni a konditermekben, az újévi fogadalmak miatt minden gép foglalt. Pár hét múlva viszont már alábbhagy a lelkesedés. A kettő között pedig ott vannak azok, akik elindultak, de végül legyőzték őket a saját félelmeik. Ugyanis az év eleje nemcsak a lendületről szól, hanem a szorongásról és arról a nehezen megfogható „edzőtermi varázsról” is, amely jó esetben magával ragad.
Mit jelent ma az elköteleződés a Z generációnak?
A jelenlegi huszonéveseket gyakran bélyegzik magányosnak vagy túlzottan individualistának. Még ha egyéni szinten elő is fordul a tartós egyedüllét, a kötődés és a párkapcsolat igénye megmaradt, csak más formát öltött. A fiatalok ma már nem szerepeket vagy társadalmi elvárásokat keresnek egy házasságban, hanem biztonságot, partnerséget és kölcsönös felelősségvállalást.
„Nincs időm semmire” – Miért válik bűntudattá a pihenés?
Dolgozunk, hazamegyünk és eszünk, majd minden kezdődik elölről. A hétköznapok végén ott az a furcsa érzés, hogy megint eltelt egy nap, és semmi sem történt, ami igazán a miénk lett volna. A hobbikkal való foglalatoskodás nem luxusnak indult, mégis annak érezzük a mindennapi teendők mellett. Azonban miért alakult ki ez az állapot, és hogyan jutottunk el odáig, hogy az önmagunkra fordított alkalmakat rossz érzéssel társítjuk?
Hol éri meg ma lakást venni a pesti élethez?
Lakást venni Budapesten ma már nem pusztán anyagi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai döntés. Az ingatlanárak csökkenésével az elmúlt időszak tapasztalatai alapján felesleges számolni, ugyanakkor egyre több fővárosban dolgozó ember kényszerül végiggondolni, hol szeretne tartósan élni. Mit nyer és mit bukik az, aki a belvárost, a külső kerületeket vagy éppen Budapest agglomerációját választja?