Menü

Otthoni illatosítók, és ami bennük van

Mindenki szereti, ha kellemes illat van a lakásában, megannyi illatosítószert találunk a boltok polcain, de vajon jót tesznek ezek az egészségünknek?

Az otthon illata erősen hat a közérzetünkre, ezért sokan használnak aeroszolos légfrissítőket, elektromos illatosítókat, vagy illatgyertyákat. Bár ezek a termékek kellemesen hatnak ránk, sok esetben olyan vegyi anyagokat tartalmaznak, amelyek hosszú távon nem feltétlenül előnyösek az élettér levegőjében.

A legtöbb kereskedelmi forgalomban kapható légfrissítő nem egyszerűen illatokat tartalmaz. Gyakran megtalálhatók bennük például szintetikus illatanyagok, oldószerek, hajtógázok, tartósítószerek, ftalátok, illetve formaldehidet kibocsátó vegyületek. Ezek az anyagok előidézhetnek fejfájást, allergiás reakciókat, asztmás panaszokat, sőt, még a hormonrendszerre is hatással lehetnek. A legtöbb légfrissítő valójában nem megszünteti a szagok forrását, hanem elfedi azt. A kellemetlen szag molekulái továbbra is jelen lehetnek a levegőben vagy a textilekben, csak éppen az erős parfüm elnyomja őket.

Sok termék ráadásul folyamatosan párologtatja az illatanyagokat, mint az elektromos diffúzorok, a zselés illatosítók, de az elemes automata spray-k is ilyenek. Ez azt jelenti, hogy a beltéri levegő állandó vegyi terhelés alatt lehet, még akkor is, amikor már nem érzékeljük az illatot. A paraffin tartalmú gyertyák sem a legjobb alternatívák, mivel különböző égéstermékek keletkezhetnek, mindamellett az olcsóbb illatos gyertyák mesterséges parfümöket is tartalmazhatnak. Magyarán, azt se tudjuk, mit kutyulnak bele készítéskor.

A szagok eltüntetésében az első lépés nem a szag elfedése, hanem a szag kiváltó okának megszüntetése. Ehhez érdemes a lehető legtöbbet szellőztetni, legfőképp a párás, vizes helyiségekben. Természetes szagsemlegesítő szereket találhatunk a lakásban is, mint mondjuk a szódabikarbóna, amit használhatunk a hűtőben, cipőkben, szőnyegeknél, vagy akár a szemetesben. Ne feledkezzünk meg az ecetről sem, hiába csípős szagú, kimondottan ajánlott a főzés jután megmaradt szagok, illetve a dohányfüst szagának eltávolítására.

Az aktív szén is remek alternatíva, például cipőkbe már kényelmes talpbetétként is vásárolhatunk. Illatosításra nagyon jó megoldás a citrusok és egyes gyógynövények illóolajának párologtatása, de ezzel is azért csak óvatosan. Másfelől érdemes beszerezni olyan kis növényeket, melyek képesek a levegőt tisztítani és kellemetlen szaguk sincs. Ilyenek az aloé vera, a jázmin, a citromfű, menta, vagy akár egy cserepes levendula. A textilek közé a szekrénybe nagymamámtól tanult kis módszert ajánlom, apró, illatos szappanokat, illetve szárított rozmaringgal, vagy levendulával tömött kis zsákokat lehet pakolni. Ezzel a nemkívánatos molyokat is kilakoltathatjuk.

A lakás frissen és illatosan tartásához szellőztessünk sokat, kerüljük el, vagy irtsuk ki a penészt, és használjunk természetes szagsemlegesítőket, illatanyagokat, hogy egészségünket se károsítsuk.

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.

Amikor nincs kinek elmondani – a magyarok kétharmada egyedül küzd a lelki nehézségekkel

Van, amikor nem történik semmi különös, mégis azt érezzük, hogy elfáradtunk. Túl sok a feladat, kevés az idő, állandóan ott motoszkál bennünk a pénzügyi bizonytalanság, a munkahelyi elvárás vagy éppen a családért érzett felelősség. Beszélnénk róla, de sokszor nincs kinek. Egy friss felmérés szerint a magyarok jelentős része éppen így éli meg a lelki nehézségeit.

Művészetterápia, a felszabadító alkotás

Egyes tevékenységek kikapcsolnak a mindennapos mókuskerékből, vagy előhozzák a belső énünket, ilyen a művészetterápia is.

Nem csak a problémás kutyáknak való: ezért hasznos a kutyaiskola

Sokan még mindig úgy gondolnak a kutyaiskolára, mint egyfajta „javítóintézetre”: ha a kutya húzza a pórázt, nem hallgat a gazdájára, ugrál a vendégekre, elszökik, vagy éppen fél más állatoktól, akkor ideje szakember segítségét kérni. Pedig a kutyaiskola ennél jóval többről szól. A tanulás nem feltétlenül azért fontos, mert valamilyen problémát kell megszüntetni, hanem azért is, hogy a kutya és gazdája könnyebben megértsék egymást.