Menü

Tsundoku – az olvasatlan könyvek művészete

Tsundoku – amikor a könyvek gyorsabban gyűlnek, mint ahogy olvasnánk őket? Igen valami ilyesmiről olvastam a neten a minap.

Van egy jelenség, amit a legtöbb könyvszerető ember jól ismer: a polcainkon sorakoznak a frissen vásárolt kötetek, amelyekhez még hozzá sem nyúltunk, miközben újra és újra kísértésbe esünk, és veszünk még egyet. Ezt a különös, de sokak számára kedves szokást a japán nyelv egyetlen szóban foglalja össze: tsundoku.

Mit jelent a tsundoku?
A kifejezés a 19. századi Japánból származik, és két szó összetételéből áll: „tsunde” (felhalmozni, egymásra pakolni) és „oku” (hagyni, félretenni, ottmaradni).
A "doku" pedig az olvasásra utal. Így együtt: olvasatlan könyvek felhalmozása.

Miért vásárolunk több könyvet, mint amennyit el tudunk olvasni?

A remény és vágyakozás miatt? Elképzelhető. Minden új könyv ígéret egy lehetséges világra, tudásra vagy élményre.
Az olvasás illúziója miatt? Meglehet! Már a birtoklás érzése is örömöt ad, hiszen úgy érezzük, közelebb kerültünk a tudáshoz.
Időhiány miatt? Igen! – sokszor nagyobb a lelkesedés a vásárláskor, mint a valós lehetőség a leülésre és olvasásra.
Gyűjtőszenvedély? Akár. A könyv tárgyként is érték: szép, illata van, polcon jól mutat.

Kell emiatt bűntudatot éreznünk?

Sokan tekintik a tsundokut „bűnös szokásnak”, de valójában van benne szépség. A könyvek polcon várakozó sokasága emlékeztet arra, hogy a tudás végtelen, mi pedig mindig úton vagyunk felé. Umberto Eco például híres volt hatalmas, részben olvasatlan könyvtáráról – szerinte ezek a kötetek nem a hiány, hanem a lehetőségek jelei.

Hogyan kezelhetjük a tsundoku jelenséget?
Készítsünk olvasási listát – ez segít a rendszerezésben.
„Egy be – egy ki” szabály – azaz csak akkor jöhet új könyv, ha egy régit befejeztünk.
Könyvtár használata is megoldás, így az olvasás öröme megmarad, de a polc nem telik túl gyorsan.
S végül az elfogadás – a tsundoku lehet egyszerűen az olvasás szeretetének sajátos formája.

A tsundoku tehát nem feltétlenül probléma, hanem inkább a könyvekhez fűződő szenvedély kifejeződése. Egy polcnyi olvasatlan kötet nem kudarc, hanem ígéret arra, hogy mindig lesz mit felfedezni

Nem a jóga, hanem az erdő hódít

Van, amikor nem egy edzőterem, nem egy jógamatrac, hanem egyszerűen az erdő jelenti a legjobb kikapcsolódást. A fák között sétálva, a madarak hangját hallgatva és a természet apró részleteire figyelve sokan tapasztalják meg, milyen érzés igazán lelassulni. Az erdőfürdőzés, vagyis a japán eredetű sinrin-joku egyre népszerűbb a világban, és nem véletlenül: a természet közelsége a testi-lelki feltöltődésben is segíthet.

A fájdalom, amelynek nincs határideje – október 15. a perinatális gyász világnapja

Vannak veszteségek, amelyekről nehéz beszélni, amelyekre sokszor nincsenek megfelelő szavak, és amelyek fájdalma évekkel később is ugyanúgy ott élhet a szülők szívében. Október 15-én a perinatális gyász világnapján azokra a gyermekekre emlékezünk, akiknek túl rövid idő jutott ezen a világon, és azokra a családokra, akiknek meg kellett tapasztalniuk a gyermekük elvesztésével járó felfoghatatlan fájdalmat.

5000 lépés az emberkereskedelem áldozataiért – amikor a csendes séta fontos üzenetet hordoz

Vannak problémák, amelyekről könnyebb azt gondolni, hogy messze történnek tőlünk. Az emberkereskedelem sokak fejében még mindig a filmekből ismert, szélsőséges helyzeteket jelenti: bezárt ajtókat, láncokat, erőszakot. A valóság azonban ennél sokkal összetettebb.

Így teszi tönkre a sok mobilozás a nyaki gerincet

Egy üzenet, egy gyors videó, néhány perc közösségi média – aztán máris eltelt fél óra. A telefon ma már szinte mindenhová velünk tart, sokan pedig naponta több órán keresztül nézik a kijelzőt. Ennek azonban nemcsak a szemünk és a figyelmünk láthatja kárát. A helytelen testtartás miatt a nyaki gerincünk is komoly terhelésnek lehet kitéve.

Watson-coaching

A coach szó a mai világban már teljesen mindennapos, de nem mindegy, hogy melyik fajtájáról beszélünk.