Hipermnézia – amikor nincs olyan, hogy elfelejted
- Dátum: 2025.07.11., 17:48
- Erdős Dorka
- képek: pexels
- emlék, inger, kényszeresség, memória
Talán már mindenki járt úgy, hogy elfelejtett valamit, mert esetleg sok más dolga volt. A hipermnéziások nem tudnak felejteni még akkor sem, ha szeretnének.

Egy igen ritka jelenséget nevezünk hipermnéziának, azt, amikor egy ember bármennyi eltelt idő után is képes minden napjára visszaemlékezni. Ez legfőképpen a hosszútávú memória miatt érdekes, hiszen egy átlagos embernek az agya szelektálja az emlékeket egy idő után. Hiszen nincs is szükségünk mindenre. Gondoljunk csak arra, hogy mennyi inger és információ ér minket nap, mint nap, amit muszáj valamennyire válogatni, hogy a számunkra haszontalan dolgok ne terheljék az elménket. Szóval, ha úgy vesszük, nekünk sokszor hasznunk van abból, ha felejtünk.
Az első orvosilag leírt eset egy ma már 69 éves emberhez, Jill Prince nevéhez fűződik, akinek első emléke 1,5 éves koráig nyúlik vissza. Minden napra emlékszik a nyolcvanas évek eleje óta, de olyan részletességgel, hogy tudja kivel, mikor, mit beszélt és ez hogyan érintette őt. Ami ebben a legfurcsább, hogy csak olyan dolgokra emlékszik, ami magához köthető, a körülötte történő, rajta kívül álló eseményekre nem. Ő úgy fogalmazta meg, hogy élete egy „osztott képernyőn játszódik, egyik fele a jelen élete, a másik fele a múlt folyamatos újrapörgetése”. Az emlékek egyfolytában előtörnek, amiket a jelenbéli élmények hívnak elő. Borzasztó fárasztó lehet úgy élni minden percben, hogy nem hagy egy kis nyugtot az elménk. Egyik szempontból hasznos, mert bármire képesek vagyunk emlékezni, amit láttunk, hallottunk, azaz hasznos tudás van a zsebünkben.
Ám, ott a másik szempont, hogy nem csak a hasznos tudás és a jó emlékek raktározódnak, hanem a rosszak is. Ezek pontosan ugyanolyan fájdalommal, érzelmekkel teliek, mint mikor az adott pillanatban átéltük azt a bizonyos eseményt. Ezen memória felett nincs kontroll, szóval az ilyen emberek nem tudják befolyásolni, hogy mire emlékezzenek. A tanuláshoz szükség van arra, hogy az elme megpihenjen, de ebben az esetben ez lehetetlen. Az állapot kimerítő, nincs megállás, stresszes és nehéz.

A mai orvostudomány már rálátást szerzett már arra, hogy azok az egyének, akik ezzel a jelenséggel élnek együtt, rögeszmés viselkedést mutatnak. Ami érdekesség, hogy ez a memória nem mindig pontos, inkább csak nagyon erős, vagyis az emlékképek torzulhatnak ugyan úgy, mint más embereknél. MRI-vizsgálatokkal már kimutatták, hogy a hipermnéziás betegek halántéklebenye, és az agy egyes részei megnagyobbodtak, ezekhez kötik ezt a furcsa állapotot.
A hipermnézia egy ritka állapot, amikor az a szuperképessége valakinek, hogy mindenre emlékszik, ami vele történt a múltban. Nem minden esetben jó ez, hiszen nem csak a jó, hanem a rossz emlékek is mindig előkerülnek.
Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld
Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.
Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?
A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.
Az Asperger- szindróma jellemzői
Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.
Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban
A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.
Skarlát, a vörös gyermekbetegség
Számtalan gyerekbetegséget ismerünk, sokuk ellen már létezik védőoltás is, de vannak olyanok, amiket már szerencsére könnyen kezelnek.