Mikortól számít valaki alkoholistának?
- Dátum: 2025.06.20., 09:33
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- alkoholfogyasztás, alkoholista, felismerés, fogyasztó, ital, kultúra, megvonási tünet, rendszeres, szenvedélybetegség, tünet
Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?
Az egymillió alkoholista országa vagyunk – de vajon hogyan húzzuk meg azt a képzeletbeli határt, ami elválasztja a függőt a néha kissé túlzásba eső, de amúgy „normálisnak” mondható fogyasztótól. Ki számít tulajdonképpen alkoholistának? Aki mindennap iszik, még ha csak egy sört is? Aki csak néha, de akkor nagyon?
Sokan úgy gondolják, hogy csak az alkoholista, aki reggel is az üveghez nyúl, elveszti a munkáját vagy a családját az ital miatt. A valóság azonban jóval árnyaltabb.
Mi számít normálisnak?
A WHO bizonyos ajánlásai szerint felnőtt nők és férfiak esetében a heti 14, illetve 21 egység alkohol fogyasztása még nem jelent gondot – ezzel a megállapítással azonban az a probléma, hogy kihagy a képletből egy nagyon fontos tényezőt. Azt, hogy az alkohol pszichoaktív anyag, aminek addiktív potenciálja van. Rendszeres fogyasztása hozzászokáshoz, függőséghez vezethet bárkinél, mindenkinél, annál is, aki nem akarja.
Ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, azt már kockázati ivónak kell tekinteni, hiszen, ha látványos hatása még nincs is rövidtávon, hosszútávon a toleranciaszint növekedéséhez, végül a függőség kialakulásához vezet.
Nem csak a mennyiség számít
A szakemberek szerint az alkoholizmus – hivatalos nevén alkoholfüggőség – nem feltétlenül arról szól, hogy valaki mennyit iszik, hanem arról, hogy mennyire tudja kontrollálni az ivást, és milyen szerepet tölt be az alkohol az életében.
Az egyik legfontosabb jel, hogy az illető nem tud leállni, vagy rendszeresen több alkoholt fogyaszt, mint tervezte – mondják a szakemberek. Ha valaki az alkoholt használja stresszkezelésre, vagy gyakran azon kapja magát, hogy már számolja, mikor ihat legközelebb, az figyelmeztető jel.
Melyek az alkoholizmus tünetei?
Az alkoholizmus tünetei közé tartoznak:
-erős késztetés vagy sóvárgás az alkohol után
- csökkenő kontroll: nem tudja abbahagyni vagy csökkenteni a fogyasztást
- megvonási tünetek (remegés, izzadás, szorongás) ha nem iszik
- az ivás előtérbe kerül más fontos dolgokkal szemben (munka, család, hobbi)
Hogyan kezelhető a helyzet?
A felismerés az első lépés. Az alkoholprobléma nem egyik napról a másikra alakul ki – és ugyanígy a változás is folyamat. Az első lépés a felismerés: beismerni, hogy az ital túl nagy szerepet játszik az életünkben. A jó hír, hogy ma már számos lehetőség van a segítségkérésre: háziorvos, addiktológus, önsegítő csoportok, online tanácsadás.
A szenvedélybetegség – ahogy a nevében is benne van – egy genetikai és környezeti tényezőkön alapuló betegség. Bárki lehet alkoholista, ugyanis a betegség, tehát az alkoholizmus sem válogat. Az alkoholizmus nem gyengeség, hanem egy kezelhető betegség. A legfontosabb, hogy ne szégyelljünk segítséget kérni.
Ingyenes mammográfiás emlőszűrés is lesz Kapolcson, a Művészetek Völgyében

A Művészetek Völgye Fesztivál ideje alatt idén nemcsak kulturális élményekkel gazdagodhatunk, hanem az egészségünkért is tehetünk. 2025. július 25-én, pénteken a Novartis Hungária Zrt. támogatásával ingyenesen lehet mammográfiás emlőszűrést igénybe venni Kapolcson. A vizsgálatra fesztiváljegy nélkül is be lehet jelentkezni. Olyan 40 és 65 év közötti nőket várnak – legyenek akár helyi lakosok, vagy fesztiválozók –, akik az elmúlt egy évben nem vettek részt ilyen szűrésen.
Egészség vagy mánia? A sportfüggőség árnyoldalai

A mozgás egészséges – ezt tudjuk. De mi történik, ha a sport már nem örömforrás, hanem kényszer? A sportfüggőség sokszor láthatatlanul alakul ki, miközben a külvilág gyakran dicséri a kitartást és az akaraterőt. Pedig a túlzásba vitt edzés éppúgy árthat a testnek és a léleknek, mint a mozgáshiány.
Amit megeszünk, őt megölheti – Miért nem etethetjük a kutyát akármivel?

A kutyák az ember legjobb barátai, és sok gazdi hajlamos „családtagként” kezelni kedvencét – ez természetes. Azonban amikor az étkezésről van szó, fontos megérteni, hogy a kutyák emésztőrendszere és táplálkozási igényei nagyon különböznek az emberekétől. A „csak egy falat nem árt” hozzáállás komoly egészségügyi kockázatokhoz vezethet. Miért nem szabad etetni a kutyákat bármivel?
A munkahelyi viszályoktól a jobb csapatmunkáig – a konfliktuskezelés művészete

A munkahelyi konfliktusok a legtöbb munkahelyen előfordulnak, hiszen emberek dolgoznak együtt, különböző személyiséggel, célokkal és kommunikációs stílussal. A konfliktus önmagában nem feltétlenül negatív – ha jól kezeljük.
A derealizációs szindrómáról általában

A derealizációs szindróma olyan mentális állapot, amelyben az egyén átmenetileg elveszíti a kapcsolatot saját testével, érzéseivel vagy a külvilággal való érzékelésével. Ezek a disszociatív zavarok gyakran szorongással, stresszel vagy traumás élményekkel társulnak, és jellemzőek lehetnek például pánikrohamok, traumatikus események vagy más mentális betegségek során.