Menü

Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az alkoholfogyasztás társadalmilag elfogadott része sok kultúrának – egy pohár bor vacsora mellé, sör a barátokkal, pezsgő ünnepléskor. De mikortól válik ez a szokás problémává? Mikortól számít valaki alkoholistának?

Az egymillió alkoholista országa vagyunk – de vajon hogyan húzzuk meg azt a képzeletbeli határt, ami elválasztja a függőt a néha kissé túlzásba eső, de amúgy „normálisnak” mondható fogyasztótól. Ki számít tulajdonképpen alkoholistának? Aki mindennap iszik, még ha csak egy sört is? Aki csak néha, de akkor nagyon?

Sokan úgy gondolják, hogy csak az alkoholista, aki reggel is az üveghez nyúl, elveszti a munkáját vagy a családját az ital miatt. A valóság azonban jóval árnyaltabb.
Mi számít normálisnak?

A WHO bizonyos ajánlásai szerint felnőtt nők és férfiak esetében a heti 14, illetve 21 egység alkohol fogyasztása még nem jelent gondot – ezzel a megállapítással azonban az a probléma, hogy kihagy a képletből egy nagyon fontos tényezőt. Azt, hogy az alkohol pszichoaktív anyag, aminek addiktív potenciálja van. Rendszeres fogyasztása hozzászokáshoz, függőséghez vezethet bárkinél, mindenkinél, annál is, aki nem akarja.

Ha valaki rendszeresen fogyaszt alkoholt, azt már kockázati ivónak kell tekinteni, hiszen, ha látványos hatása még nincs is rövidtávon, hosszútávon a toleranciaszint növekedéséhez, végül a függőség kialakulásához vezet.

Nem csak a mennyiség számít
A szakemberek szerint az alkoholizmus – hivatalos nevén alkoholfüggőség – nem feltétlenül arról szól, hogy valaki mennyit iszik, hanem arról, hogy mennyire tudja kontrollálni az ivást, és milyen szerepet tölt be az alkohol az életében.

Az egyik legfontosabb jel, hogy az illető nem tud leállni, vagy rendszeresen több alkoholt fogyaszt, mint tervezte – mondják a szakemberek. Ha valaki az alkoholt használja stresszkezelésre, vagy gyakran azon kapja magát, hogy már számolja, mikor ihat legközelebb, az figyelmeztető jel.
Melyek az alkoholizmus tünetei?

Az alkoholizmus tünetei közé tartoznak:
-erős késztetés vagy sóvárgás az alkohol után
- csökkenő kontroll: nem tudja abbahagyni vagy csökkenteni a fogyasztást
- megvonási tünetek (remegés, izzadás, szorongás) ha nem iszik
- az ivás előtérbe kerül más fontos dolgokkal szemben (munka, család, hobbi)

Hogyan kezelhető a helyzet?

A felismerés az első lépés. Az alkoholprobléma nem egyik napról a másikra alakul ki – és ugyanígy a változás is folyamat. Az első lépés a felismerés: beismerni, hogy az ital túl nagy szerepet játszik az életünkben. A jó hír, hogy ma már számos lehetőség van a segítségkérésre: háziorvos, addiktológus, önsegítő csoportok, online tanácsadás.

A szenvedélybetegség – ahogy a nevében is benne van – egy genetikai és környezeti tényezőkön alapuló betegség. Bárki lehet alkoholista, ugyanis a betegség, tehát az alkoholizmus sem válogat. Az alkoholizmus nem gyengeség, hanem egy kezelhető betegség. A legfontosabb, hogy ne szégyelljünk segítséget kérni.

Furcsa betegségek, amikor a test különös üzeneteket küld

Az emberi szervezet bonyolult rendszer, amelyben számtalan folyamat zajlik egyszerre. Sok betegség jól ismert, könnyen felismerhető, és hétköznapi jelenségnek számít. Léteznek azonban olyan ritka, különös vagy éppen megdöbbentő kórképek, amelyek szinte már a hihetetlenség határát súrolják. Ezek a furcsa betegségek nem csupán orvosi ritkaságok, hanem bepillantást engednek abba, mennyire sokféle módon képes a testünk reagálni, alkalmazkodni vagy éppen hibásan működni.

Miért félünk mindattól, ami örömet hoz az életünkbe?

A legtöbbünk cipel valamilyen sérelmet, problémát a múltjából. Sokszor fel sem tűnik, hogy a döntéseinket egy régi, magunkban felépített élethelyzet irányítja, amely már ténylegesen nem rólunk szól. A mindennapi helyzetek során emiatt lépünk hátrébb mindattól, ami valaha boldoggá tett, csak hogy ne kelljen újra megélni azt a fájdalmat, amit a kudarc jelentett.

Az Asperger- szindróma jellemzői

Az Asperger-szindróma az autizmus spektrum egyik formája, amelyet hagyományosan a magasabb intellektuális képességek, a megőrzött nyelvi fejlődés és a szociális-kommunikációs nehézségek sajátos kombinációja jellemez. Bár a diagnosztikai rendszerek ma már hivatalosan nem különítik el az Asperger-szindrómát az autizmus spektrumzavar többi formájától, a fogalom tovább él a köztudatban, és sok ember számára fontos identitási és önértési keretet ad.

A „feel-good” étkezés korszaka – amikor a jóllét kerül a tányérra

A modern ember életében az étkezés már messze nem csupán tápanyagbevitel. Egyre többen keresik azokat az ételeket, amelyek nemcsak finomak és táplálóak, hanem mentálisan is feltöltenek. Így született meg a „feel-good” étkezés irányzata, amely új megközelítést ad a mindennapi táplálkozási szokásainknak. Ez a trend nem tiltólistákra, nem szélsőséges diétákra épít, hanem arra, hogy megtaláljuk azt az egyensúlyt, amelyben a testünk és a lelkünk is jól érzi magát.

Természetes feszültségoldó technikák a mindennapokban

A modern élet állandó rohanása könnyen vezet krónikus feszültséghez, amely hosszú távon testi és lelki problémákat okozhat. A stressz önmagában nem ellenség, hiszen kis mennyiségben motiváló erőt jelenthet, ám ha tartósan fennáll, a szervezet kimerül. A feszültségoldás ezért nem luxus, hanem alapvető szükséglet.