Menü

Tréfa vagy bántalmazás? Netes kihívások és azok hatásai

Tojás tört a kislánya fején, bántalmazásért elítélték a TikTok-mamit. Megalázta a gyerekét, és ezt még meg is osztotta – a történet fent van pár napja a világhálón.

„Bántalmazásért elítéltek egy 24 éves, svéd nőt, miután egy TikTok-videó kedvéért az 5 éves kislánya homlokán tört fel egy tojást. A 2023 nyarán történt eset során az anya azt mondta a gyerekének, hogy almás süteményt fognak sütni együtt, és erről videót készítenek a TikTokra. A felvétel közben a nő azonban váratlanul egy kislány homlokán tört fel egy tojást, a sárgája pedig végig folyt a gyerek arcán. Az ijedt kislány egyből jelezte anyjának, hogy ez fájt neki, és kérte, hogy hagyja abba a videózást.” – így szól röviden a történet.

Az eset közfelháborodást váltott ki.

A felvétel körülbelül 100 ezer megtekintést ért el a TikTokon, de egy kommentelő jelentette az esetet a rendőrségnek. A bíróság most döntött az ügyben: bántalmazásnak minősítette az anya tettét és pénzbírságra kötelezte.

Az anya azzal védekezett, hogy csak egy ártalmatlan tréfát követett el, de ez nem győzte meg a bírót.

„Az „egg challenge” néven elhíresült tojástörős kihívásnak az volt a lényege, hogy a szülők úgy tesznek, mintha egy ártatlan sütögetős videót akarnának csinálni a gyerekkel, a hozzávalók egy részét tálba is teszik, majd, amikor a tojásra kerül a sor, akkor a „törjük fel” felkiáltással a gyerek fejéhez ütik, olyan erősen, hogy tényleg megtörjön a héj. A kihívásban résztvevő szülők általában azzal védekeztek, hogy a gyerekek is értik, hogy ez egy poén. A kritikusok szerint azonban nem cuki vagy vicces a dolog. Ők úgy vélik, hogy a tojástörő kihívás a gyerekbántalmazás egyik formája, amit ráadásul a szülők videóra vesznek és kitesznek az internetre néhány lájk reményében.”

Az eset rávilágít arra, hogy a közösségi médiában terjedő trendek milyen hatással lehetnek a gyermekekre, és felhívja a figyelmet arra, hogy a szülőknek felelősségteljesen kellene viselkedniük az ilyen platformokon.

Milyen kihívások terjednek a világhálón? Mik ezek egyáltalán?

Nem ismeretlenek a bugyuta vagy akár káros kihívások a közösségi médiában. Ahogy arról már korábban írtunk, a közösségi média – különösen a TikTok – tele van idiótábbnál idiótább kihívásokkal, amik során az emberek önmagukat veszélyeztetik.

Az online kihívások (challenges) a közösségi médiában terjedő felhívások vagy trendek, amelyekben emberek – gyakran gyerekek és tinik – valamilyen feladatot teljesítenek, majd megosztják a videót vagy képet róla. Ezek a kihívások lehetnek ártatlanok és szórakoztatóak, de sok esetben veszélyesek, megalázóak vagy akár életveszélyesek is.

Online kihívások típusai és veszélyei

Pozitív / kreatív: például tánckihívások, rajzolás, ügyességi feladatok, ezek biztonságosak és önkéntes tevékenységek.
Nyomásra végzett. Kortársak nyomására végzett, ciki vagy furcsa kihívások (pl. evős kihívások) Lelki sérülést okozhatnak, megszégyenülést, önképzavart.
Veszélyes vagy tiltott kihívások: például fullasztásos, önbántalmazós, lopásos, önveszélyes kihívások – ezek rendkívül veszélyesek!

A tojásos kihívás is felvet kérdéseket: mi számít tréfának és mi gyerekbántalmazásnak?

A nevelés és a gyermekbántalmazás közötti különbségtétel fontos, mert bár mindkettő a gyermek viselkedésére irányul, a cél, az eszközök és a hatások gyökeresen eltérnek. Magyarországon ezt jogszabályok és pszichológiai szempontok egyaránt szabályozzák és értelmezik.

Mi számít nevelésnek?

A nevelés a gyermek testi, szellemi, erkölcsi és érzelmi fejlődésének támogatását jelenti, biztonságos és támogató környezetben. Eszközei: pozitív megerősítés, következetesség, korhatárnak megfelelő szabályok.

Mi számít gyermekbántalmazásnak?

A gyermekbántalmazás minden olyan fizikai, érzelmi, szexuális vagy elhanyagoló viselkedés, amely kárt okoz a gyermek testi vagy lelki egészségében, fejlődésében.

Hol a határ a tréfa és a bántalmazás között?

A tréfa: nem okoz tartós sérelmet, fájdalmat vagy megaláztatást. Nem épít alá hatalmi különbséget (nincs „áldozat” és „támadó”). Leáll, ha valaki jelzi, hogy kellemetlen neki.

A bántalmazás megalázó, valaki a másik rovására szórakozik. A dolog ismétlődik, hiába jelzi az érintett, hogy nem esik jól. Aszimmetrikus helyzet – az egyik félnek hatalma van, a másiknak nincs. Fizikai, érzelmi vagy szociális kárt okoz.

A közösségi média és a társadalmi nyomás ma már jelentős hatással vannak a gyermekekre, szülőkre és a nevelési gyakorlatokra is. A szülők általi túlzott posztolás („sharenting”) sértheti a gyermek magánszféráját. A likevadászat (angolul "like hunting" vagy "like chasing") a közösségi médiában egyre gyakoribb jelenség, amikor valaki kifejezetten a kedvelések (lájkok), megosztások vagy követők számának növelésére törekszik – akár önmaga, akár gyermeke vagy mások kárára is.

A szülők sajnos sokszor posztolnak gyermekükről annak beleegyezése nélkül, pusztán azért, hogy elismerést kapjanak.

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

A nonverbális nevelési trükkök, amikkel segítheted a mindennapokat

Ahány ember, annyiféleképpen neveljük a gyermekeinket. Az elvek mindenkinél mások, de egy dologban mind egyezünk, az pedig a testünk kommunikációja.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.