Menü

A fermentálásról

A fermentációról gimiben biológia vagy kémia órán hallottam már, igaz nem tudnám visszamondani azt a tanórai anyagot, biztos akkor sem figyeltem oda, pedig a fermentálás, a fermentált zöldségek készítése és fogyasztása évezredes múltra tekint vissza.

Mi is az a fermentálás? Tulajdonképpen egy ősrégi módszer az élelmiszerek tartósítására, mesterséges tartósítószerek nélkül. A fermentáció baktériumokkal való erjesztést jelent, mely természetesen nem egyenlő a rothadással. Az erjesztő hatású baktériumok a zöldségekben levő keményítőt és rostokat alakítják át. Ekkor csökken a zöldség szénhidráttartalma, és nő az emészthetősége. Az így készült zöldségek nemcsak finomak, de rettentő egészségesek is, különösen az emésztés és a bélflórára gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

A házi fermentálás valójában nagyon egyszerű művelet, nem igényel különösebben semmilyen szakértelmet.

A legfontosabb, ami a fermentáláshoz szükséges, azok az élesztőgombák és/vagy baktériumok jelenléte és oxigénhiányos (anaerob) környezet.

A fermentálás nagyon egészséges a szervezetünkre nézve, különös tekintettel a bélflóránkra, a bélbaktériumoknak ugyanis fontos szerepe van például az immunrendszer erősítésében. A fermentált zöldségek nemcsak azért annyira egészségesek, mert hőkezelés nélkül, nyersen, minden tápértékével együtt fogyaszthatjuk őket, hanem mert a számunkra oly fontos pre- és probiotikumokat tartalmazzák.

A fermentált ételek igazából “előemésztett ételek”, melyeket a szervezet nagyon jól tud hasznosítani.

Mit lehet fermentálni?

Népszerű és nagyon közismert fermentált ételünk például a kovászos uborka, télen pedig a savanyú káposzta, már nagyanyáink is ezt ették a téli időszakban. Nagyon jól lehet fermentálni a jégretket, a piros retket, a sárgarépát és a zellert is. Fermentált zöldségeket bármelyik évszakban készíthetünk.

Ha valaki először próbálja ki ezt a fajta módszert, érdemes először káposztával kezdeni, azt nem igazán lehet elrontani, de nagyon könnyű az almával is. Kezdőként az uborka, a sárgarépa vagy a jégcsap retek is jó választás lehet. Nemcsak enni, inni is lehet, hiszen a fermentált zöldségek leve is nagyon értékes, ezt is érdemes megkóstolni.

A fermentált zöldségek számos vitamint és tápanyagot tartalmaznak, amelyek támogatják a test sav-bázis háztartásának kiegyensúlyozását. A fermentálást otthon is érdemes kipróbálni. Ha kedvet kaptunk otthon fermentált élelmiszereket készíteni, akkor jó hír, hogy egyszerű és gyors folyamatról van szó, mely könnyen elsajátítható és szinte minden zöldség fermentálható.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.

Tippek olajos ételek fogyasztása után

Az olajos, zsíros ételek sokak számára ízletesek, ugyanakkor nagyobb mennyiségben fogyasztva megterhelhetik az emésztőrendszert. Egy rántott hús, sült krumpli, hamburger vagy más bő olajban készült fogás után jelentkezhet teltségérzet, puffadás, gyomorégés, hányinger vagy egyszerűen kellemetlen nehézségérzet. Néhány egyszerű szokással azonban könnyebbé tehetjük az emésztést és javíthatjuk a közérzetünket.

Feszültség, fáradtság és csokoládé – hogyan alakul ki a stresszevés ördögi köre?

Az étkezés és az érzelmeink között szorosabb kapcsolat van, mint gondolnánk. Egy nehéz nap után könnyebben nyúlunk édességekhez és nassolnivalókhoz, az evés pedig rövid időre megnyugvást hozhat. Azonban hogyan különböztethetjük meg a valódi éhséget a stresszevéstől?

Hidratálás okosan: mit igyunk, mennyit és mire figyeljünk a nyári hőségben?

A nyári hőség nemcsak kellemetlen, hanem komoly megterhelést is jelent a szervezet számára. Amikor a hőmérő tartósan 30 Celsius-fok fölé emelkedik, testünk fokozott izzadással próbálja fenntartani a megfelelő testhőmérsékletet.

D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk

Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.