Menü

A fermentálásról

A fermentációról gimiben biológia vagy kémia órán hallottam már, igaz nem tudnám visszamondani azt a tanórai anyagot, biztos akkor sem figyeltem oda, pedig a fermentálás, a fermentált zöldségek készítése és fogyasztása évezredes múltra tekint vissza.

Mi is az a fermentálás? Tulajdonképpen egy ősrégi módszer az élelmiszerek tartósítására, mesterséges tartósítószerek nélkül. A fermentáció baktériumokkal való erjesztést jelent, mely természetesen nem egyenlő a rothadással. Az erjesztő hatású baktériumok a zöldségekben levő keményítőt és rostokat alakítják át. Ekkor csökken a zöldség szénhidráttartalma, és nő az emészthetősége. Az így készült zöldségek nemcsak finomak, de rettentő egészségesek is, különösen az emésztés és a bélflórára gyakorolt jótékony hatásuk miatt.

A házi fermentálás valójában nagyon egyszerű művelet, nem igényel különösebben semmilyen szakértelmet.

A legfontosabb, ami a fermentáláshoz szükséges, azok az élesztőgombák és/vagy baktériumok jelenléte és oxigénhiányos (anaerob) környezet.

A fermentálás nagyon egészséges a szervezetünkre nézve, különös tekintettel a bélflóránkra, a bélbaktériumoknak ugyanis fontos szerepe van például az immunrendszer erősítésében. A fermentált zöldségek nemcsak azért annyira egészségesek, mert hőkezelés nélkül, nyersen, minden tápértékével együtt fogyaszthatjuk őket, hanem mert a számunkra oly fontos pre- és probiotikumokat tartalmazzák.

A fermentált ételek igazából “előemésztett ételek”, melyeket a szervezet nagyon jól tud hasznosítani.

Mit lehet fermentálni?

Népszerű és nagyon közismert fermentált ételünk például a kovászos uborka, télen pedig a savanyú káposzta, már nagyanyáink is ezt ették a téli időszakban. Nagyon jól lehet fermentálni a jégretket, a piros retket, a sárgarépát és a zellert is. Fermentált zöldségeket bármelyik évszakban készíthetünk.

Ha valaki először próbálja ki ezt a fajta módszert, érdemes először káposztával kezdeni, azt nem igazán lehet elrontani, de nagyon könnyű az almával is. Kezdőként az uborka, a sárgarépa vagy a jégcsap retek is jó választás lehet. Nemcsak enni, inni is lehet, hiszen a fermentált zöldségek leve is nagyon értékes, ezt is érdemes megkóstolni.

A fermentált zöldségek számos vitamint és tápanyagot tartalmaznak, amelyek támogatják a test sav-bázis háztartásának kiegyensúlyozását. A fermentálást otthon is érdemes kipróbálni. Ha kedvet kaptunk otthon fermentált élelmiszereket készíteni, akkor jó hír, hogy egyszerű és gyors folyamatról van szó, mely könnyen elsajátítható és szinte minden zöldség fermentálható.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.

5 szósz, amit minden szakácsnak ismernie kell

A jó szósz sokszor többet jelent egyszerű kiegészítőnél: összeköti az étel ízeit, szaftosságot ad, kiemeli az alapanyagokat, és akár egy egyszerű fogást is különlegessé tehet. A klasszikus francia konyha öt úgynevezett anyaszószt tart számon, amelyekből rengeteg más mártás készíthető. Ezek alapjainak ismerete nemcsak profi szakácsok számára hasznos, hanem azoknak is, akik szeretnének magabiztosabban mozogni a konyhában.