Menü

A szerelem ünnepe, a legendáké, a kereskedőké vagy az ellendrukkereké? Valentin-nap!

Február 14-e Szent Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket. Mit valójában ünneplünk február 14-én?

A szerelmesek ünnepét szerte a világon ünneplik, Magyarországon csak a rendszerváltást követően kezdett terjedni, mely a mai napig megosztó. A Valentin-napnak az ókorba nyúlik vissza az eredete, mely homályba vész, ám a pogány szokásokra keresztény hagyományok is épültek az évszázadok alatt, melyben a modern korban a kereskedők meglátták a lehetőséget, így alakult ki végül a mai szerelmesek ünnepnapja.

A katolikus egyház legalább három különböző Bálint (Valentin, Valentinus) nevű szent vértanút tart nyilván. A legismertebb Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268-270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, hogy az egyedülállók a családosoknál jobb katonák. Bálint megtagadta a rendelet teljesítését, titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték.

Egy másik legenda úgy tartja, hogy azért kellett meghalnia, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált hozó börtönt. A legelterjedtebb legenda szerint a börtönben visszaadta a foglár vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet küldött neki ezzel az aláírással: "A Te Valentinod."

A kereskedők ünnepe lenne?

Nagykereskedelmi méretekben elsőként 1840-ben Amerikában dobtak piacra e napra szánt képeslapot, s hamarosan már a gyerekek is küldtek üzeneteket szüleiknek, tanítóiknak, a felnőttek hozzátartozóiknak, barátaiknak.

Milyen Bálint-napi babonáink vannak?

Többek között:

Bálint-nap reggelén egy szerelmes csók szerencsét hoz az adott napon.
Ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket.
A párna alá helyezett babérlevél ilyenkor megmutatja a lányoknak, hogy ki lesz a férjük.
Egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható, hogy hány gyermekünk lesz.
Sok helyen Bálint-napján kezdődik a tavaszi munka a ház körül, és a gyümölcsösben.

S most jöjjön egy bizarr Valentin-napi őrület: nevezz el egy csótányt az exedről! – olvastam a minap a neten, de kétszer is, hogy jól láttam-e!

Szándékosan "meg akarják hackelni" a Valentin-napot? Vagy mi ez az őrület az exekkel? Ki foglalkozik egyáltalán Valentin-napon az exekkel…

Bár azt aláírom, hogy Valentin-napon két részre oszlik a társadalom: egyes párok ünneplik a szerelem nemzetközi ünnepét, mások felesleges pénzkidobásnak, rongyrázásnak tartják.

Nem célom ebben állást foglalni, de az roppant érdekes, hogy ma már a Valentin-napnak is mekkora ellentábora van, akik bizarr dolgokkal próbálják „elrontani” ezt a napot. Megjegyzem frusztráló és idegesítő lehet ez a sok „szeretlek” -lufi, plüss rózsaszín szívecske, virágcsokor, bonbon, mégis, ha valakit ezt tesz boldoggá, ám legyen.

Önök tudnak azonosulni az „ünneppel”, várják és izgalommal tölti el a szívüket vagy teljesen hidegen hagyja ez a csöpögős rózsaszín cukormázas Valentin-nap?

Magány az ünnepek alatt: Ne a ChatGPT-vel töltse az ünnepeket

Az ünnepek időszaka sokak számára meghitt, családias hangulatú periódus, másoknak viszont fájón kiélezheti a magány érzését. És igen, bármennyire is cuki társaság tud lenni elsőre egy chatgpt, teljesen jogos a cikk címe: az ünnepek nem arról kell szóljanak, hogy valaki kizárólag egy mesterséges intelligenciával beszélgessen.

Karácsonyi meglepetések az irodába – amit imádnak majd a kollégák

Karácsony közeledtével minden irodában felmerül a nagy kérdés: mivel lehet úgy meglepni a kollégákat, hogy ne csak a kötelező kör legyen, hanem tényleg mosolyt csaljon az arcokra?

Advent: a lassulás művészete egy zajos világban

Ahogy közeledik az év vége, a városok fényei egyre élesebben rajzolódnak ki a korai sötétedésben, és velük együtt megérkezik az advent hangulata is. Ez az időszak eredetileg a várakozásról szólt – arról a csendes, bensőséges állapotról, amikor nem rohantunk, csak hagytuk, hogy megérkezzen az ünnep.

Négynapos munkahét – Feszített tempó vagy több pihenés?

A négynapos beosztás gondolata régóta kering a közbeszédben, de az utóbbi években lett igazán komoly alternatíva. A modell lényege, hogy hétfőtől csütörtökig tartanak a kötelező teendők, napi nyolc vagy tíz órában. A péntek szabad, a hétvége pedig ezáltal hosszabb és regenerálóbb. A kérdés az, hogy ez a gyakorlatban is működik-e, vagy csak egy jól hangzó ígéret.

Miért hallgatunk még rádiót? – A hang, ami mindig visszatalál hozzánk

A streaming, a podcastok és a nonstop pörgő (rövid) videók korában könnyű azt hinni, hogy a rádió már csak poros relikvia, vagy legfeljebb az autózás kísérőzaja. Ez részben igaz is, azonban ennél sokkal izgalmasabb jelenségről van szó, hiszen rengetegen hallgatják ma is szabadidejükben vagy éppen munka közben.