Menü

A szerelem ünnepe, a legendáké, a kereskedőké vagy az ellendrukkereké? Valentin-nap!

Február 14-e Szent Bálint, avagy Valentin napja, a szerelmesek ünnepe, amikor az emberek világszerte virággal, apró ajándékkal lepik meg kedvesüket, szeretteiket. Mit valójában ünneplünk február 14-én?

A szerelmesek ünnepét szerte a világon ünneplik, Magyarországon csak a rendszerváltást követően kezdett terjedni, mely a mai napig megosztó. A Valentin-napnak az ókorba nyúlik vissza az eredete, mely homályba vész, ám a pogány szokásokra keresztény hagyományok is épültek az évszázadok alatt, melyben a modern korban a kereskedők meglátták a lehetőséget, így alakult ki végül a mai szerelmesek ünnepnapja.

A katolikus egyház legalább három különböző Bálint (Valentin, Valentinus) nevű szent vértanút tart nyilván. A legismertebb Bálint az ókori Rómában volt pap, amikor II. Claudius császár (268-270) megtiltotta a fiatal férfiaknak a házasodást, mert úgy vélte, hogy az egyedülállók a családosoknál jobb katonák. Bálint megtagadta a rendelet teljesítését, titokban továbbra is esketett, amiért kivégezték.

Egy másik legenda úgy tartja, hogy azért kellett meghalnia, mert segített a keresztényeknek elkerülni a biztos halált hozó börtönt. A legelterjedtebb legenda szerint a börtönben visszaadta a foglár vak lányának látását, majd kivégzése előtt levelet küldött neki ezzel az aláírással: "A Te Valentinod."

A kereskedők ünnepe lenne?

Nagykereskedelmi méretekben elsőként 1840-ben Amerikában dobtak piacra e napra szánt képeslapot, s hamarosan már a gyerekek is küldtek üzeneteket szüleiknek, tanítóiknak, a felnőttek hozzátartozóiknak, barátaiknak.

Milyen Bálint-napi babonáink vannak?

Többek között:

Bálint-nap reggelén egy szerelmes csók szerencsét hoz az adott napon.
Ha a lányok a Bálint-nap előtti éjfélkor a temetőbe mennek, megláthatják leendő férjüket.
A párna alá helyezett babérlevél ilyenkor megmutatja a lányoknak, hogy ki lesz a férjük.
Egy félbevágott alma magjait megszámolva megjósolható, hogy hány gyermekünk lesz.
Sok helyen Bálint-napján kezdődik a tavaszi munka a ház körül, és a gyümölcsösben.

S most jöjjön egy bizarr Valentin-napi őrület: nevezz el egy csótányt az exedről! – olvastam a minap a neten, de kétszer is, hogy jól láttam-e!

Szándékosan "meg akarják hackelni" a Valentin-napot? Vagy mi ez az őrület az exekkel? Ki foglalkozik egyáltalán Valentin-napon az exekkel…

Bár azt aláírom, hogy Valentin-napon két részre oszlik a társadalom: egyes párok ünneplik a szerelem nemzetközi ünnepét, mások felesleges pénzkidobásnak, rongyrázásnak tartják.

Nem célom ebben állást foglalni, de az roppant érdekes, hogy ma már a Valentin-napnak is mekkora ellentábora van, akik bizarr dolgokkal próbálják „elrontani” ezt a napot. Megjegyzem frusztráló és idegesítő lehet ez a sok „szeretlek” -lufi, plüss rózsaszín szívecske, virágcsokor, bonbon, mégis, ha valakit ezt tesz boldoggá, ám legyen.

Önök tudnak azonosulni az „ünneppel”, várják és izgalommal tölti el a szívüket vagy teljesen hidegen hagyja ez a csöpögős rózsaszín cukormázas Valentin-nap?

A karácsony üzenete a rohanó világban

A karácsony minden évben különleges megállót jelent az idő sodrásában. Miközben a hétköznapokban határidők, értesítések és elvárások irányítják figyelmünket, az ünnep csendes, mégis határozott módon emlékeztet arra, hogy léteznek értékek, amelyek túlmutatnak a mindennapi teljesítménykényszeren.

Karácsony, az emberi kapcsolatok tükrében

A karácsony nem csupán egy dátum a naptárban, hanem egy morális és érzelmi origó, amelyhez évről évre visszatérünk, hogy újraértelmezzük kapcsolatainkat és önmagunkat

Pár nap karácsonyig – amikor már minden kicsit másképp számít

Három nap van karácsonyig. Mikor ezt írom már csak - vagy még - három nap. Ez az a furcsa időszak, amikor a naptár szerint még dolgozunk, a fejünkben viszont már rég a mézeskalács és a csillagszóró pattog. Az utcákon siető emberek kezében egyszerre van jelen a kapkodás és az ünnep ígérete, a boltokban pedig ugyanaz a kérdés kering: „Vajon még van időm mindent beszerezni?”

Az ünnepi asztal csapdái

Karácsonykor sokan tapasztalják meg a túlevést, amit gyakran bűntudat és önvád követ, pedig a jelenség jóval összetettebb annál, mint hogy „nem tudtunk megállni”. Az ünnepi időszak érzelmi terhei, a felborult rutin és a hagyományok mind szerepet játszanak abban, miért eszünk ilyenkor többet a megszokottnál. A kérdés nem az, hogy hibáztunk-e, hanem az, mit üzen számunkra a testünk és a lelkünk.

Kiegyensúlyozottság a karácsony előtti hetekben

Az év végi hajtás sokszor úgy ránt magával, mintha versenyt futnánk egy láthatatlan stopperrel. Pedig ezen időszaknak nem a rohanásról kellene szólni, hanem arról a csendes, mégis erős harmóniáról, amit mindenki meg tud teremteni magának, ha ráhangolódik az ünnepi időszakra. A kérdés az, hogyan tudunk közben egyensúlyban maradni önmagunkkal és a környezetünkkel.