Menü

Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A dohányzás és a magas vérnyomás mellett a magas koleszterinszint is a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője, ám hallani jó és rossz koleszterinről. Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, nagyobb hányada pedig a májban képződik. A koleszterinnek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), azaz a "jó" koleszterin és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), más néven "rossz" koleszterin. Testünknek szüksége van koleszterinre, ám a túl magas szint veszélyes lehet.

Miért veszélyes a túl sok LDL-koleszterin?

Ha túl sok LDL-koleszterin van vérünkben, a felesleg lerakódik az erek falában, szűkíti ereinkben a vér útját, csökkenti a véráramlást, ezzel pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulást, például a szívroham vagy a stroke veszélyét. Ha viszont növeljük vérünkben a HDL, azaz a jó koleszterinszintjét, akkor ezzel párhuzamosan csökkenni fog szervezetünkben az LDL szintje, és csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.

Mi az az érték, ami még rendben van?

Az összkoleszterin-szint (HDL+LDL) 5,2 mmol/liter alatt tekinthető normálisnak. A határérték 5,2 és 7,0 között van, ekkor már oda kell figyelni, és helyes, zsírszegény táplálkozással visszaszorítani a normál határ alá. A 7,0 fölötti érték viszont már kórosnak számít, amellyel mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Miért érvelnek a növényi zsírok fogyasztása mellett?

Kutatások szerint, ha étrendünkben az állati zsírokat növényi zsírokra cseréljük, a korai halálozás kockázatát 24-26 százalékkal csökkenthetjük.

Mitől lesz magas a „rossz koleszterinszintünk?”

A magas LDL-koleszterinszint okai között szerepelnek a telített zsírokban gazdag ételek. A húsok, a belsőségek, a tejtermékek vagy éppen a tojássárgája fogyasztása is jelentősen növeli a koleszterinszintet, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás és bizonyos betegségek, de nőknél a menopauza után is emelkedhet a koleszterinszint.

Hogyan csökkenthetjük az LDL-koleszterinszintjét?

Az egészséges testsúly fenntartásával, mozgással, dohányzás mellőzésével, B3-vitamin szedésével (orvosi felügyelettel) illetve a telített zsírokban gazdag ételek elkerülésével.

A magas koleszterinszint komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a stroke kialakulásához. A magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak laborvizsgálattal mutatható ki, ezért sokan nem is tudják, hogy veszélyben vannak. Az időben történő felismerés és kezelés kulcsfontosságú a kockázatok csökkentése érdekében.

A Föld ereje a talpunk alatt

A mezítláb járás, vagyis az earthing egyre népszerűbb természetközeli wellnessirányzat, amely szerint a földdel való közvetlen kapcsolat pozitív hatással lehet a szervezetre. Bár a tudomány még vizsgálja a módszer pontos élettani hatásait, sokan számolnak be jobb közérzetről, stresszcsökkenésről és nyugodtabb alvásról a rendszeres mezítlábas séta hatására.

Alumínium a szervezetben

Sokféle anyaggal találkozik a szervezetünk életünk során, ilyen az alumínium is, nagyon oda kell figyelni, hogy ne halmozzuk fel a szervezetünkben.

Mitől sárgulnak a fogaink és mit tehetünk ellene?

A fogak színének változása természetes folyamat, mégis sokan esztétikai problémaként élik meg, amikor a korábban fehérnek látott fogak fokozatosan sárgás árnyalatot kapnak. A jelenség mögött több különböző ok áll, amelyek lehetnek külső hatások, életmódbeli szokások vagy biológiai tényezők.

A méhek természetes csodaszere: ezért fogyasztanak egyre többen propoliszt

A természet patikája számos olyan kincset rejt, amelyet már évszázadok óta használnak az emberek az egészség megőrzésére. Ezek közé tartozik a propolisz is, amelyet sokan a méhek egyik legértékesebb ajándékának tartanak. Nem véletlen, hogy egyre többen fordulnak ehhez a természetes anyaghoz.

A vérkeringés fokozásának jelentősége és módszerei térdműtét után

A térdízületi műtétek, legyen szó szalagszakadás plasztikáról, porcleválásról vagy teljes protézisbeültetésről, komoly traumát jelentenek a szervezet számára. A sebészi beavatkozást követő időszak kritikus fontosságú a hosszú távú funkcionális felépülés szempontjából. Ebben a fázisban az egyik legnagyobb kihívás és egyben a legsürgetőbb feladat a műtött végtag vérkeringésének hatékony fokozása. A keringés optimalizálása nem csupán a gyógyulási folyamatokat gyorsítja fel, hanem életmentő prevenciós lépés is.