Menü

Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A dohányzás és a magas vérnyomás mellett a magas koleszterinszint is a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője, ám hallani jó és rossz koleszterinről. Milyen a jó és a rossz koleszterin?

A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, nagyobb hányada pedig a májban képződik. A koleszterinnek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), azaz a "jó" koleszterin és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), más néven "rossz" koleszterin. Testünknek szüksége van koleszterinre, ám a túl magas szint veszélyes lehet.

Miért veszélyes a túl sok LDL-koleszterin?

Ha túl sok LDL-koleszterin van vérünkben, a felesleg lerakódik az erek falában, szűkíti ereinkben a vér útját, csökkenti a véráramlást, ezzel pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulást, például a szívroham vagy a stroke veszélyét. Ha viszont növeljük vérünkben a HDL, azaz a jó koleszterinszintjét, akkor ezzel párhuzamosan csökkenni fog szervezetünkben az LDL szintje, és csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.

Mi az az érték, ami még rendben van?

Az összkoleszterin-szint (HDL+LDL) 5,2 mmol/liter alatt tekinthető normálisnak. A határérték 5,2 és 7,0 között van, ekkor már oda kell figyelni, és helyes, zsírszegény táplálkozással visszaszorítani a normál határ alá. A 7,0 fölötti érték viszont már kórosnak számít, amellyel mindenképp orvoshoz kell fordulni.

Miért érvelnek a növényi zsírok fogyasztása mellett?

Kutatások szerint, ha étrendünkben az állati zsírokat növényi zsírokra cseréljük, a korai halálozás kockázatát 24-26 százalékkal csökkenthetjük.

Mitől lesz magas a „rossz koleszterinszintünk?”

A magas LDL-koleszterinszint okai között szerepelnek a telített zsírokban gazdag ételek. A húsok, a belsőségek, a tejtermékek vagy éppen a tojássárgája fogyasztása is jelentősen növeli a koleszterinszintet, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás és bizonyos betegségek, de nőknél a menopauza után is emelkedhet a koleszterinszint.

Hogyan csökkenthetjük az LDL-koleszterinszintjét?

Az egészséges testsúly fenntartásával, mozgással, dohányzás mellőzésével, B3-vitamin szedésével (orvosi felügyelettel) illetve a telített zsírokban gazdag ételek elkerülésével.

A magas koleszterinszint komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a stroke kialakulásához. A magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak laborvizsgálattal mutatható ki, ezért sokan nem is tudják, hogy veszélyben vannak. Az időben történő felismerés és kezelés kulcsfontosságú a kockázatok csökkentése érdekében.

Hőség és hideg – hogyan növeli a szélsőséges időjárás a stroke kockázatát?

Az elmúlt években egyre gyakrabban tapasztalhatunk rendkívüli időjárási helyzeteket. Nyaranta hosszú hőhullámok nehezítik a mindennapokat, télen pedig rövid idő alatt jelentős lehűlések érkezhetnek. A klímaváltozás következtében a szélsőséges hőmérsékletek egyre gyakoribbá válnak, ami nemcsak a komfortérzetünket befolyásolja, hanem az egészségünket is komolyan veszélyeztetheti.

Gyermekkori elhízás: honnan tudhatjuk, hogy baj van?

A gyermekkori elhízás világszerte egyre nagyobb népegészségügyi problémát jelent, és Magyarország sem kivétel. A túlsúly már gyermekkorban is hatással lehet az egészségre, ezért fontos, hogy időben felismerjük, ha egy kisgyermek testsúlya már meghaladja az egészséges tartományt. De vajon honnan tudhatjuk, mikortól beszélünk túlsúlyról vagy elhízásról?

Besötétedő anyajegy: bajt jelezhet nyáron?

A nyári hónapokban sokkal több figyelmet fordítunk a bőrünkre: használunk fényvédőt, próbáljuk elkerülni a leégést, és gyakrabban nézzük meg, hogy minden rendben van-e. Nem ritka, hogy valaki azt veszi észre: egy-egy anyajegye sötétebbnek tűnik a nyaralás vagy a sok szabadtéri program után. De vajon minden változás aggodalomra ad okot?

Kevesebb hús, könnyedebb nyári étrend

A hőségben a szervezet gyakran a kevésbé megterhelő ételeket kívánja a nehezebb fogások helyett. Ez az időszak ideális arra, hogy átgondoljuk húsfogyasztási szokásainkat, és több szezonális zöldséget, gyümölcsöt, illetve növényi fehérjeforrást építsünk az étrendünkbe.

Részleges bokaszalagszakadásról általànosságban 

A részleges bokaszalagszakadás az egyik leggyakoribb mozgásszervi sérülés, amely nemcsak sportolók, hanem a hétköznapi emberek körében is gyakran előfordul. Egy rossz lépés, megbotlás, egyenetlen talajon történő járás vagy sportolás közben bekövetkező bokafordulás elegendő ahhoz, hogy a boka stabilitását biztosító szalagok részlegesen megsérüljenek. A sérülés fájdalommal, duzzanattal és mozgáskorlátozottsággal járhat, azonban megfelelő kezeléssel és rehabilitációval a legtöbb esetben teljes gyógyulás érhető el.