Milyen a jó és a rossz koleszterin?
- Dátum: 2025.02.06., 18:57
- Martinka Dia
- képek: pixabay
- dohányzás, egészséges testsúly fenntartása, HDL, jó és a rossz koleszterin, LDL? véráramlás, magas vérnyomás, mozgás, növényi zsírok, szív- és érrendszeri betegségek, vegyület
A dohányzás és a magas vérnyomás mellett a magas koleszterinszint is a szívbetegségek egyik fő kockázati tényezője, ám hallani jó és rossz koleszterinről. Milyen a jó és a rossz koleszterin?
A koleszterin egy olyan vegyület, amely minden emberi és állati sejtben megtalálható. Kisebb részét táplálékkal vesszük magunkhoz, nagyobb hányada pedig a májban képződik. A koleszterinnek két fő típusa van: a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL), azaz a "jó" koleszterin és az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL), más néven "rossz" koleszterin. Testünknek szüksége van koleszterinre, ám a túl magas szint veszélyes lehet.
Miért veszélyes a túl sok LDL-koleszterin?
Ha túl sok LDL-koleszterin van vérünkben, a felesleg lerakódik az erek falában, szűkíti ereinkben a vér útját, csökkenti a véráramlást, ezzel pedig növeli a szív- és érrendszeri betegségek kialakulást, például a szívroham vagy a stroke veszélyét. Ha viszont növeljük vérünkben a HDL, azaz a jó koleszterinszintjét, akkor ezzel párhuzamosan csökkenni fog szervezetünkben az LDL szintje, és csökken a szív- és érrendszeri betegségek kockázata is.
Mi az az érték, ami még rendben van?
Az összkoleszterin-szint (HDL+LDL) 5,2 mmol/liter alatt tekinthető normálisnak. A határérték 5,2 és 7,0 között van, ekkor már oda kell figyelni, és helyes, zsírszegény táplálkozással visszaszorítani a normál határ alá. A 7,0 fölötti érték viszont már kórosnak számít, amellyel mindenképp orvoshoz kell fordulni.
Miért érvelnek a növényi zsírok fogyasztása mellett?
Kutatások szerint, ha étrendünkben az állati zsírokat növényi zsírokra cseréljük, a korai halálozás kockázatát 24-26 százalékkal csökkenthetjük.
Mitől lesz magas a „rossz koleszterinszintünk?”
A magas LDL-koleszterinszint okai között szerepelnek a telített zsírokban gazdag ételek. A húsok, a belsőségek, a tejtermékek vagy éppen a tojássárgája fogyasztása is jelentősen növeli a koleszterinszintet, illetve a mozgásszegény életmód, valamint a dohányzás és bizonyos betegségek, de nőknél a menopauza után is emelkedhet a koleszterinszint.
Hogyan csökkenthetjük az LDL-koleszterinszintjét?
Az egészséges testsúly fenntartásával, mozgással, dohányzás mellőzésével, B3-vitamin szedésével (orvosi felügyelettel) illetve a telített zsírokban gazdag ételek elkerülésével.
A magas koleszterinszint komoly egészségügyi kockázatot jelent, mivel hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek, például a szívroham és a stroke kialakulásához. A magas koleszterinszint gyakran tünetmentes, csak laborvizsgálattal mutatható ki, ezért sokan nem is tudják, hogy veszélyben vannak. Az időben történő felismerés és kezelés kulcsfontosságú a kockázatok csökkentése érdekében.
Miért dagad be a láb a hőségben – és mit tehetünk ellene?
A nyári forróság nemcsak fáradtságot, fokozott izzadást és folyadékvesztést okozhat, hanem sokak számára egy kellemetlen, mégis gyakori problémát is: a lábak és bokák megduzzadását. Sokan tapasztalják, hogy estére szűkebb lesz a cipőjük, feszül a bőrük, vagy nehezebbnek érzik a lábaikat.
Auditív feldolgozási zavar, amikor a hallás rendben van, mégsem értjük
Sokan kérdeznek vissza, ha nem értik mit mondunk, de nem biztos, hogy a füllel van a gond, hanem inkább egy feldolgozási zavar okozza.
Mi az a Niann-terápia?
A bőrünk feszessége korunk előrehaladtával egyre romlik, ennek is lehet a következménye a narancsbőr. A Niann-terápia egy remek megoldás lehet erre.
Csontritkulás: mit tehetünk a megelőzés érdekében?
A csontritkulás hosszú éveken át tünetmentesen alakulhat ki, ezért gyakran csak egy váratlan törés hívja fel rá a figyelmet. A betegség kockázatának ismerete, a korai felismerés és a tudatos életmód azonban sokat segíthet a megelőzésben.
D-vitamin nyáron is? Igen, és ennek több oka van, mint gondolnánk
Sokan úgy gondolják, hogy a D-vitamin pótlására kizárólag ősszel és télen van szükség, hiszen a nyári napsütés bőségesen fedezi szervezetünk igényeit. Bár valóban a napfény a D-vitamin legfontosabb természetes forrása, a valóság ennél jóval összetettebb. A szakemberek szerint még a legmelegebb hónapokban sem biztos, hogy mindenki elegendő D-vitaminhoz jut.