Menü

Népszerű adventi édességünk a grillázs

A karácsonyi vásárokban a forralt bor és a pirított mandula a sláger, de a gesztenye is elengedhetetlen finomság. A sült gesztenye zamatáról és a téli lélekmelengető italokról, az adventi konyhai aromaterápiáról nemrég írtunk oldalunkon, most a karácsonyi hangulat másik kedvencét említjük meg, a grillázst.

Az adventi időszak egyik legfinomabb édessége a grillázs. A francia eredetű szóból származó édesség már Mátyás király udvarában is kedvelt édesség volt. Azóta leginkább esküvőkre készítik el a tortaként. A tortát az ifjú pár töri össze, és ahány darabra esik szét, annyi boldog évet fognak együtt tölteni. Szerencsehozó sütemény, több helyen szilveszterkor is elkészítik például kismalac alakúra.

Édes és ropogós, készülhet belőle torta, de apróra tördelve, esetleg darálva lehet dekoráció, ízesíthetünk vele krémet, habot.

A grillázs vagy más néven krokant a világ minden részén elterjedt édesség – természetesen országonként, tájanként nem csak az elnevezését illetően vannak különbségek, de a készítését, felhasználást és összetételét tekintve is nagy a változatosság.

A nép gyógyászatban is megjelent, köhögésre és torokfájás ellen is használták. Magyarországon először orvosságként terjedt el, gyakorta ajánlották még nagymamáink idejében is torokfájás és köhögés kezelésére. Ilyen finom orvosság sincs még egy talán.

Készítsük el házilag!

Egy isteni grillázsnak kevesen tudnak ellenállni. Ez a roppanós, édes finomság sokunk kedvenc csemegéje, melynek számos változata a boltokban is fellelhető, de miért vásárolnánk meg készen amikor könnyedén elkészíthetjük otthon is?

Grillázs házilag is elkészíthető, alapvetően két hozzávalóból készül el, cukor és dióból. 3 adag elkészítéséhez 30 dkg cukor és 10 dkg dió szükséges.

Elkészítésekor először a cukrot egy serpenyőbe öntjük, amiben közepes lángon, fakanállal kavarva felmelegítjük. A cukor egy idő után csomósodni kezd, aztán pedig lassan elolvad. Fontos, hogy figyeljünk, ne égessük túl a cukrot. Miután világosbarnára színeződött levesszük a tűzről és hozzákeverjük a darált diót. Elkeverés után azonnal egy sütőpapírral kibélelt tepsibe csorgatjuk. Körülbelül egy óráig kell hűlni hagyni, az a fontos, hogy teljesen kihűljön és megszilárduljon. Végezetül vastagabb nejlonzacskókba tördeljük, majd apróra törjük.

A grillázs dió mellett vagy helyett akár mandulával, mogyoróval, pisztáciával, napraforgómaggal is elkészíthető.

A grillázs akár gasztroajándék gyanánt is ötletes, ízletes és mutatós lehet, díszes csatos üvegben bárki szívesen fogad egy ilyen kényeztető finomságot, mely sokáig eláll.

Torkos Csütörtök – a nap, amikor féláron ünnepel a gasztronómia

A Torkos Csütörtök hosszú éveken át a hazai vendéglátás egyik legjobban várt eseménye volt. A farsangi időszak lezárásához kapcsolódva, hamvazószerda utáni csütörtökön rendezték meg, és az volt a lényege, hogy az akcióhoz csatlakozó éttermek jelentős kedvezményt adtak a teljes fogyasztásra.

40 nap, ami rólad szól – Elkezdődött a nagyböjt, itt az idő változtatni

Hamvazószerdával hivatalosan is elindult a 40 napos böjt időszaka, ami nemcsak az egyházi év fontos része, hanem remek lehetőség arra is, hogy egy kicsit rendet tegyünk magunkban.

Selymes, gyors és elronthatatlan – Miért népszerűek a krémlevesek?

Van valami egyszerű és időtálló abban, amikor egy tál gőzölgő vagy éppen hűsítő krémleves kerül az asztalra. Nem hivalkodik, nem túlbonyolított, mégis finom. Az elmúlt években éttermek szezonális kínálatában, street food helyeken és az otthoni konyhákban egyaránt megjelent. Azonban miért lett ennyire népszerű, és miért érzik sokan azt, hogy ez az a fogás, amit nem lehet elrontani?

A ricinusolaj: természetes csodaszer vagy túlértékelt házi praktika?

A ricinusolaj évszázadok óta ismert és alkalmazott növényi olaj, amelyet a ricinus növény (Ricinus communis) magjából sajtolnak. Sűrű, halványsárga színű folyadék, jellegzetesen viszkózus állaggal. Bár sokan „csodaszerként” emlegetik, érdemes közelebbről megvizsgálni, mire valóban jó, és mikor kell óvatosnak lenni vele.

Szója és pajzsmirigy: valódi kockázat vagy túlzott aggodalom?

Az élelmiszeripar az 1950–60-as évektől kezdve ismerte fel a szójafehérjében rejlő gazdasági potenciált. A vegetarianizmus és a veganizmus térnyerésével párhuzamosan a szója egyre több termékben jelent meg, nemcsak önálló élelmiszerként, hanem rejtett formában is: fehérjedúsítóként, állományjavítóként, sűrítő- vagy stabilizáló adalékanyagként. A fogyasztás növekedésével azonban felmerült a kérdés: milyen hatással van a szója a pajzsmirigy működésére?