Menü

Népszerű adventi édességünk a grillázs

A karácsonyi vásárokban a forralt bor és a pirított mandula a sláger, de a gesztenye is elengedhetetlen finomság. A sült gesztenye zamatáról és a téli lélekmelengető italokról, az adventi konyhai aromaterápiáról nemrég írtunk oldalunkon, most a karácsonyi hangulat másik kedvencét említjük meg, a grillázst.

Az adventi időszak egyik legfinomabb édessége a grillázs. A francia eredetű szóból származó édesség már Mátyás király udvarában is kedvelt édesség volt. Azóta leginkább esküvőkre készítik el a tortaként. A tortát az ifjú pár töri össze, és ahány darabra esik szét, annyi boldog évet fognak együtt tölteni. Szerencsehozó sütemény, több helyen szilveszterkor is elkészítik például kismalac alakúra.

Édes és ropogós, készülhet belőle torta, de apróra tördelve, esetleg darálva lehet dekoráció, ízesíthetünk vele krémet, habot.

A grillázs vagy más néven krokant a világ minden részén elterjedt édesség – természetesen országonként, tájanként nem csak az elnevezését illetően vannak különbségek, de a készítését, felhasználást és összetételét tekintve is nagy a változatosság.

A nép gyógyászatban is megjelent, köhögésre és torokfájás ellen is használták. Magyarországon először orvosságként terjedt el, gyakorta ajánlották még nagymamáink idejében is torokfájás és köhögés kezelésére. Ilyen finom orvosság sincs még egy talán.

Készítsük el házilag!

Egy isteni grillázsnak kevesen tudnak ellenállni. Ez a roppanós, édes finomság sokunk kedvenc csemegéje, melynek számos változata a boltokban is fellelhető, de miért vásárolnánk meg készen amikor könnyedén elkészíthetjük otthon is?

Grillázs házilag is elkészíthető, alapvetően két hozzávalóból készül el, cukor és dióból. 3 adag elkészítéséhez 30 dkg cukor és 10 dkg dió szükséges.

Elkészítésekor először a cukrot egy serpenyőbe öntjük, amiben közepes lángon, fakanállal kavarva felmelegítjük. A cukor egy idő után csomósodni kezd, aztán pedig lassan elolvad. Fontos, hogy figyeljünk, ne égessük túl a cukrot. Miután világosbarnára színeződött levesszük a tűzről és hozzákeverjük a darált diót. Elkeverés után azonnal egy sütőpapírral kibélelt tepsibe csorgatjuk. Körülbelül egy óráig kell hűlni hagyni, az a fontos, hogy teljesen kihűljön és megszilárduljon. Végezetül vastagabb nejlonzacskókba tördeljük, majd apróra törjük.

A grillázs dió mellett vagy helyett akár mandulával, mogyoróval, pisztáciával, napraforgómaggal is elkészíthető.

A grillázs akár gasztroajándék gyanánt is ötletes, ízletes és mutatós lehet, díszes csatos üvegben bárki szívesen fogad egy ilyen kényeztető finomságot, mely sokáig eláll.

Ételek, amelyeket soha ne tarts a hűtőszekrény ajtajában

A hűtőszekrény ajtaja elsőre praktikus tárolóhelynek tűnik. Könnyen elérhető, jól pakolható, és a legtöbb készülékben külön polcokat, rekeszeket alakítottak ki neki. Nem mindegy azonban, hogy mit teszünk ide. Az ajtóban ugyanis általában magasabb és főleg ingadozóbb a hőmérséklet, mint a hűtő belső részeiben. Minden ajtónyitáskor melegebb levegő jut be, ezért bizonyos élelmiszereknek egyáltalán nem ez az ideális hely.

Amit a magnéziumról és azok fajtáiról érdemes tudni

Mindenki tudja, hogy magnézium nélkül nem működünk rendesen, de különböző fajtái különböző hatásúak.

Mi történik a testünkkel, ha rendszeresen zabot eszünk?

A zab sokáig leginkább egyszerű reggeli kásaként élt a köztudatban, ma azonban egyre többen fedezik fel újra ezt a sokoldalú gabonát. De mi történik pontosan a testünkben, amikor rendszeresen fogyasztunk zabot?

A túlzott szénhidrátfogyasztás veszélyei

A szénhidrátok szervezetünk egyik legfontosabb energiaforrásai. Az agy, az izmok és számos szerv működéséhez nélkülözhetetlenek, ezért önmagában a szénhidrátfogyasztás nem káros. Probléma elsősorban akkor alakulhat ki, ha tartósan túl sok szénhidrátot fogyasztunk, különösen finomított cukrokból, édességekből, cukros italokból, péksüteményekből és erősen feldolgozott élelmiszerekből.

Bodzabogyó, a lila kincs

A bodzát mindenki ismeri, hiszen remek szörp, szép virág, kellemes illat, ámde van bogyója is, ami szintén hasznos kis része a növénynek.