Gyűjtő vagy gyűjtögető?
- Dátum: 2024.10.12., 13:46
- Martinka Dia
- pixabay.com
- csereberélés, csoportosít, gyűjtés, gyűjtőszenvedély, kényszeres személyiségzava, kisiskolás kor, közösséghez tartozás, matricagyűjtő, óvodás-, pontgyűjtő, pszichológus, traumatikus esemény
A gyűjtőszenvedély óvodás-, kisiskolás korban kezdődik, de általában a 7-8 éves korosztályra a legjellemzőbb. A gyűjtés a gyerekek számára a valóság megértésének, feldolgozásának egy új, izgalmas módja, de a gyűjtőszenvedély a felnőttekben is kialakulhat.
Milyen hatással van ránk a gyűjtőszenvedély?
A pszichológusok a gyűjtés pozitív oldalát hangsúlyozzák, a gyerekek csereberélés, gyűjtögetés közben megtapasztalják a közösséghez tartozás élményét. Ahogyan ezeket a tárgyakat rendezik, csoportosítják, azt élhetik meg képzeletben, hogy hatással vannak a tárgyakra, a környezetükre, ők rendezik a körülötte lévő világot.
Gyűjteni jó, hasznos időtöltés, ezzel pedig a szupermarketek is tisztában vannak, gondoljunk csak a matricagyűjtő, pontgyűjtő akciókra. A pontgyűjtő akciókkal pedig a felnőttekben élő gyereket célozzák meg.
Egy pszichológus szerint a gyerekek körében időről-időre felüti a fejét valamilyen gyűjtőláz, gondoljunk csak arra, hogy mennyi mindent gyűjtöttünk gyerekként, Turbo rágó papírt, bélyeget, matricát, játékfigurákat és még sorolhatnám.
Mi a különbség a gyűjtés és a gyűjtögetés között?
Mi különbözteti meg egymástól a gyűjtőt, a rendetlenséget jól tűrőt és a gyűjtögetőt?
A gyerekkori gyűjtögetést nem szabad azonosítanunk attól a felnőttkori úgynevezett kényszeres személyiségzavartól, amikor a személy képtelen kidobni tönkrement értéktelen tárgyakat, megszabadulni dolgoktól. Nem tud különbséget tenni értékes és szemét között.
A gyűjtögető a tárgyai feletti kontrollálása révén élheti meg azt, hogy a saját érzéseit is kontroll alatt tartja. Az ilyen emberek rendkívül nagy szorongást élhetnek át. Ez a beteges szenvedély azonban komoly lelki problémákra, traumákra vezethető vissza.
A gyűjtögető halmoz, képtelen megválni olyan dolgoktól is, amiket nyilvánvalóan már nem fog használni az életben. Olyan tárgyakat is őrizget, amiket már semmire sem lehet használni.
Akkor beszélhetünk gyűjtögetési mániáról, ha valaki képtelenek elengedni a dolgait.
A gyűjtögetésre utaló jelek már serdülőkorban vagy akár gyerekkorban megfigyelhetők, de ilyenkor még nem szúr szemet senkinek. Idővel azonban egyre rosszabb lesz a helyzet, és idősebb korra válik igazán látványossá. Ez a rendellenesség a felnőttek 2-6 százalékát érinti és a férfiak nagyobb arányban szenvednek tőle.
Gyakran a gyűjtögetést valamilyen traumatikus esemény indítja be.
Mit gyűjt egy kényszeres gyűjtögető?
A gyűjteményük tartalmazhat új, akár bontatlan csomagolású tárgyakat is, de akár olyanokat is, amelyeknek állapota egyértelműen jelzi, hogy a kukában lenne a helye.
A rendetlenséget kupacba rakott halmok mutatják: piszkos ruhák, újságok, magazinok, könyvek és a postai levelek szinte a lakás minden szegletében. Üres dobozok, csomagolóanyagok, pizzás dobozok és piszkos edények, mindez azonban nem zavarja őket annyira, hogy rendet csináljanak.
A gyűjtögetők érzelmileg kötődnek a rendetlenségükhöz, és képtelenek megkülönböztetni, hogy mi a szemét és mi a kincs. Gyakran előfordul, hogy egy szobában szemét vagy kacat keveredik olyan tárgyakkal, amelyek jelentős értéket képviselnek. A gyűjtögetők „rendetlenségi vakságban" szenvednek.
A gyűjtők ezzel ellentétben szelektíven választják ki, hogy mit akarnak hozzáadni a gyűjteményükhöz, és a tárgyaknak csoportosan van értelmük. A gyűjtés szándékot tükröz. A gyűjtők értékelik a gyűjteményük darabjait, minden egyes szerzemény mögött szándék és megbecsülés áll.
A beteges gyűjtögetés megoldásához nem elegendő az alapos nagytakarítás vagy éppen a lomtalanítás, hiszen ezeknél az embereknél hamarosan újra elkezdődik a tárgyak felhalmozása. Számukra szakember segítsége a megoldás.
A ballagás pillanatai

Májusban valami véget ér. Elballagnak a végzős középiskolás gyerekek. Nem is annyira gyerekek már talán. A padokat csend öleli körbe, és a falak között még visszhangzik a múlt. Ballagunk. Bár több, mint húsz éve tanárként tekintek rá, mint a ballagási műsor megszervezője és lebonyolítója, ám idén a végzősök búcsúja után a saját nagyfiam is elballag az általános iskolából. A ballagás több mint egy iskolai szertartás,1870 óta tartjuk számon a magyar diákélet egyik legfontosabb rítusaként.
Szükségünk van sportórára?

Aki szeretné nyomon követni a fizikai aktivitás legfontosabb paramétereit, hogy javíthassa teljesítményét és elérhesse sport- és testépítési céljait, annak egy sportóra megfelelő segítséget nyújt. Mire használjuk a sportórákat?
A helyes kommunikàció egy pàrkapcsolatban

A kapcsolati kommunikáció minősége valóban döntő szerepet játszik a párkapcsolatok elégedettségében és tartósságában. Az érzelmeink, szükségleteink és vágyaink kifejezése lehetővé teszi, hogy mélyebb kapcsolatokat alakítsunk ki partnerünkkel. A hatékony kommunikáció nemcsak a verbális megnyilvánulásokat foglalja magában, hanem a nonverbális jeleket és a hallgatás képességét is.
Hogyan legyünk energikusak húsvét után?

Talán nem lövök nagyon mellé, ha azt állítom, hogy a „rohanó hétköznapról” alkotott fogalmaink manapság már az év minden időszakában azonosak. Nincs igazi változás a téli és a tavaszi évszakok között. Sokunkat kimondottan jól érint a jobb idővel jövő frissesség, viszont mégsem érezzük magunkat boldogabban tőle. A kérdés, hogy mi ennek az oka.
Az örökké negatív testkép kamaszkorban

A serdülőkor egyik legfontosabb feladata az identitás alakítása, amelynek része nemcsak a jövőképpel való foglalkozás, de az önmagáról kialakított kép változása is. Intenzíven foglalkoztatja a kamaszokat, hogy kik ők, merre tartanak, milyen személyiségük van, és hogy, hogy néznek ki, azaz elég szépek-e, elég hasonlóak vagy éppen különbözőek a kortársaikhoz képest.