8 különleges és elragadó húsvéti tradíció a világ különböző tájairól

8 különleges és elragadó húsvéti tradíciót gyűjtöttünk össze mai cikkünkben a világ különböző tájairól!

Itthon a locsolkodás, rokonlátogatás, családi körben elfogyasztott finom ételek és természetesen a tojásfestés. Ezek mindenki számára jól ismert húsvéti tradíciók, azonban más nemzeteknél eltérő szokások uralkodnak, ismerjük meg ezeket is!

A sárkányeregetésről húsvét táján talán még nem hallottunk pedig Bermudán az emberek előszeretettel hagyják el lakásaikat az ünnep idején, hogy közös időtöltés gyanánt színes és egyedi sárkányokat eregessenek a nagy szélben. Minél színesebb, különlegesebb, mintásabbak a sárkányok, annál jobb! Ráadásul a sárkányeregetésnek a levegőben jellegzetes búgó hangja van, ezt a zajt ők a húsvét hangjának tartják.

Krimik és ijesztő történetek

A norvégoknál a húsvét nem a boldogságról szól, hanem inkább a félelemről és az izgalomról, ők ebben az időszakban előszeretettel olvasnak, hallgatnak és néznek krimiket és egyéb horrorisztikus történeteket. Náluk ez a szokás.

Húsvéti fészekrakás

A tojáskeresés itthon is egy elterjedt tradíció, nagyon kedvelt a gyerekek körében, de külföldön, például Németországban és Svájcban szeretik ezt a játékos hagyományt űzni. Húsvétkor a gyerekeknek — valamint sokszor a felnőtteknek is — apró fészkeket rejtenek el a házakban és a kertekben, melyek megtalálás után az övéik lehetnek. Rendszerint csokinyuszikat, tojásokat, egyéb édességeket és játékokat rejtenek a színes kosárkákban.

Locsolkodás, vízi csata

Míg régen főként a fiúk kergették a lányokat folyadékkal teli vödrökkel és locsolókannákkal, addig például a lengyeleknél mindenki harcol egymással. A kölnit náluk leváltották a vízipuskák, a különböző flakonok és lényegében bármi, amiből locsolni lehet, náluk igazi vízicsata zajlik ilyenkor!

Tojásfestés

Húsvétkor a tojás az egyik legfontosabb szimbólum, az emberek világszerte főzik, festik, eldugják, megtalálják, elfogyasztják vagy játszanak velük. Franciaországban van egy nagyon érdekes hagyomány, mely szerint 4 ezer tojásból és több mint 100 kiló szalonnából, valamint fokhagymából készítenek omlettet, majd nagyjából ezer lakos elfogyasztja a végeredményt.

Agyagedény-dobálásról hallottunk már?

Görögországban az ajándékozás helyett tönkre teszik azt, amilyük van. Húsvét szombatján pontban 11 órakor Korfu lakói erkélyeikről különböző méretű agyagedényeket dobálnak ki. Ez a szokás a 16. századból ered, amikor az emberek az összes felesleges holmijuktól megszabadultak, hogy felkészüljenek az újévre.

Valamivel barátságosabbnak hangzik a perec-osztás szokása

A luxemburgiakra jellemző, hogy nagyböjt harmadik vasárnapján ünneplik a perecvasárnapot, a perec ott valójában egy édes, cukormázas sütemény. Az egyedülálló fiúk ilyenkor megajándékozzák vele kiszemeltjüket, ha pedig a lány szívesen fogadja, akkor húsvétkor a fiú meglátogathatja és kap tőle egy tojást. Ha éppen szökőév van, akkor a hagyomány megfordul és a hölgyek is kezdeményezhetnek.

Halloween húsvétkor? Igen!

Svédország és néhány skandináv nemzet tavasszal ünnepli a Halloweent. A gyerekek ijesztő lényeknek öltöznek, majd házról-házra járnak ajándék édesség reményében, melyekért cserébe gyakran fűzfaágakat vagy rajzokat kínálnak.

S végül az érdekes szokások után egy kérdést hagytunk a cikkünk végére: vajon a csokinyuszik vagy a csokimikulások nyerik a népszerűségi versenyt?

A Magyar Édességgyártók Szövetsége szerint évről évre rengeteg édességet vásárlunk ilyenkor, ám az eredmény a korábbi évek szerint, hogy másfélszer annyi fogy a csokinyulakból, mint a csokimikulásokból.