Menü

A szaunázás jótékony hatásai, betartandó szabályai

Finnországban, ahonnan a szauna ered, évszázadok óta ez a legtermészetesebb egészségmegőrzési módszer. A forró kabin utáni hideg vizes mártózás rendkívül hatásos méregtelenítési mód, azonban nem ajánlott mindenkinek.

Gyakran hallhatjuk, hogy milyen egészséges a szaunázás és hogy mennyi jótékony hatással bír, azt viszont a többség nem tudja, hogy a szaunázásnak saját szabályrendszere, etikettje van.

Meztelen szaunázzunk, vagy ruhában?

A közszaunákban alapelvárás a meztelenség (kivéve Franciaországban és Nagy-Britanniában), azonban Magyarországon, mivel a legtöbb finn szauna koedukált, teljesen elfogadott a fürdőruha használata, ám ez a tevékenység is megkövetel egy etikettet, amivel nem árt tisztában lennünk.

A természetes gyógymódok mindegyikére igaz – így a szaunára is, hogy megvannak a maga szabályai. A szaunázás után fontos a helyes folyadékfogyasztás, hiszen az izzadsággal sok folyadékot veszítünk. Sokat ronthatunk az eredményen, ha a szaunázás előtt vagy a szünetekben iszunk, hiszen így elmarad a várt hatás a szövetekben.

Fontos tehát, hogy a szaunázás UTÁN igyunk, lehetőleg vizet.

Mikor nem javasolt szaunázni?

Többek között magas lázzal járó, gyulladásos megbetegedések, illetve szívelégtelenség esetén, szívinfarktus után legalább fél évig. Vérnyomásproblémákkal sem javasolt, különösen tilos be nem állított magas vérnyomás esetén, valamint veseelégtelenségben szenvedőknek, ahogy pajzsmirigy-túlműködés esetén is kerülendő.

Nem ajánlott szaunázni ittas állapotban és közvetlenül evés után sem, mert ezek a tevékenységek rosszullétet eredményezhetnek. Ne menjünk szaunázni akkor sem, ha fertőző betegségben szenvedünk, mert nem csak saját állapotunkon ronthatunk, hanem másokat is megbetegíthetünk. A szaunázás várandós nők esetében sem javallott, ugyanis a magzat nem tudja leadni a magas hőt!

Minden szauna típus (finn szauna, gőzszauna, infraszauna) más élettani hatásokkal bír – amennyiben szeretnénk rendszeresíteni életünkben ezt a tevékenységet, kérjük ki orvosunk tanácsát.

A legtöbb szauna típus esetében az az általános szabály, hogy 12 év alatti gyerekeknek számára kerülendő tevékenység, hiszen a szauna magas hőmérséklete túlságosan megterhelő a gyerekeknek.

Bár a szauna egészséges, mégsem ajánlott minden nap csinálni, hiszen egy megterhelő tevékenységről van szó. Egy egészséges felnőtt ember ideális esetben hetente 3-4 alkalommal szaunázhat.

Miben más az infraszauna, mint a finn szauna?

A finn szaunával ellentétben az infraszauna esetében nem a levegő, hanem a test melegszik fel, a hatást az infrasugarak fejtik ki.

Az infraszauna használata után fontos a megfelelő folyadékfogyasztás, de célszerű le is zuhanyozni – nem kell a finn szaunához hasonlóan hideg vizes fürdőt vennünk, de a pólusokat mindenképpen érdemes átöblíteni.

Történetek a rendetlenségben – A cluttercore jelenség

A minimalista szemlélet hosszú ideig uralta a lakberendezési és életmódtrendeket, ám manapság egy új irányzat kezd elterjedni, amelyet cluttercore-nak hívnak. A letisztult terek, az üres polcok és a kapszulagardróbok korábban mind azt sugallták, hogy a boldogság a mértéktartásban rejlik. Csakhogy egy idő után az egyszerűségből éppen a személyesség és az egyediség érzése veszett el.

Húsvéti harmónia – Tudatos ünneplés a rohanó világban

A modern élet egyik legnagyobb kihívása, hogy megtaláljuk az egyensúlyt a folyamatos rohanás és a valódi pihenés között. A húsvét különleges lehetőséget kínál arra, hogy kilépjünk a mindennapi rutinból, és tudatosan figyeljünk önmagunkra, valamint a környezetünkre. Ez az ünnep nemcsak hagyomány, hanem egyfajta szimbolikus megállás is, amely segít újraértékelni az életünket.

Túl sok ajándék húsvétkor? Így hat a gyerekekre, és ezt teheted helyette

A húsvét közeledtével a gyerekek izgatottan várják, mit rejt majd a kertben eldugott tojás, vagy milyen meglepetés lapul a kosárban. A csokinyuszik, játékok és apró ajándékok örömet okoznak, de könnyű átesni a ló túloldalára.

A tavasz megújulása – Húsvéti szokások modern köntösben

A húsvét a megújulás, az újjászületés és a tavasz ünnepe, amely évszázadok óta fontos szerepet tölt be a különböző kultúrákban. Az ünnep gyökerei mélyen a keresztény hagyományokban rejlenek, ugyanakkor a népi szokások is szervesen hozzátartoznak, így a húsvét egyszerre vallási és kulturális élmény.

Április 2. Az autizmus világnapja

Április 2-a világszerte az autizmus világnapja, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet az autizmus spektrumzavarral élő emberek helyzetére, elfogadására és támogatására. Ez a nap nemcsak az érintettekről szól, hanem a családtagokról, pedagógusokról és szakemberekről is, akik nap mint nap azon dolgoznak, hogy az autista emberek teljesebb életet élhessenek.